A magyar férfiak a legpasszívabbak a munkaerő-piacon

Előbbi megállapítás különösen a férfiakra igaz az MTI értesülése szerint: esetükben a 63 százalékos arányszám 10 százalékkal marad el az európai átlagtól egy 2003-ban a munkaerő-piaci helyzetről végzett statisztika adatai szerint.

Az Európai Unió egyik legfontosabb direktívája, hogy minden szakmapolitikai döntésnél legyen középpontban a nemek közötti esélyegyenlőség. Az EU által megfogalmazott cél, hogy szűnjön meg a nemek közötti horizontális szegregáció.

Magyarországon az egészségügy és az oktatás szektorában tapasztalható "nagyon nyomott bérezés" lényegében utóbbi problémának a következménye. Az egészségügyben foglalkoztatottak háromnegyede nő.

A tudományos fokozatoknál még szembetűnőbb a nők hátrányos megkülönböztetése: az egyetemi, főiskolai tanársegédek között még 40 százalékos a nők aránya, az adjunktusok között 34, a docensek között 27, az egyetemi tanárok között már csak 11 százalék, s a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak mindössze 3 százaléka nő.