A félreértések elkerülése céljából elsőként nézzünk meg néhány alapfogalmat a kókuszvízzel kapcsolatosan. A trópusokon a piacokon háromféle kókusszal lehet találkozni a kókuszpálma (cocos nucifera) terméseként:
Zöld kókusz: a még éretlen kókuszdió külső burokkal (ez az, amit az utcán fillérekért árulnak, megcsapolják, szívószálat tesznek bele, és azonmód frissen ki lehet inni belőle az értékes kókuszvizet)
Narancssárga kókusz: a már érett kókuszdió külső burokkal
Barna kókusz: (ezt vesszük a boltban) az érett kókuszdió külső burok nélküli magja, amiben a fehér hús van, és jobb esetben minimális mennyiségű folyadék. Azt a kókuszdiót nem szabad megvenni a boltban, ami már teljesen kiszáradt, tehát amiben már nem lötyög egy kevés folyadék sem.
A másik félreértés a kókuszvízzel kapcsolatban az szokott lenni, hogy az emberek egyszerűen összekeverik a kókusztejjel. A két dolog teljesen más.
Kókuszvíz: A kókuszvíz egy speciális tápfolyadék. A még éretlen, kívül zöld kókuszdió magjában található tápanyagdús folyadék, amelyből az érés során zsiradék rakódik le a maghéj belső falára. Ebből lesz az általunk ismert és fogyasztott fehér „kókuszhús”. Az éretlen, zöld kókusz magja kb. 3-4 dl steril folyadékot tartalmaz.
Kókusztej: A már érett kókusz húsából, áztatással és préseléssel nyert folyadék, amelyet elsősorban a távol-keleti konyha használ fel. Az érett kókuszdió megmaradt leve már csak töredékét tartalmazza a tápanyagoknak, és gyakran már „kiszáradt” állapotban vásároljuk meg.
Terápiás célra a 6 hónapos, fiatal zöld kókusz levét használjuk. Ez azt jelenti, hogy – mivel nem a trópusokon élünk – a zöld kókuszt az előbb leírt állapotában frissen, steril körülmények között megcsapolják, és azonnal „tetrapak” dobozba zárják, minimális C-vitaminnal antioxidánsként. Nincs cukrozva, nincs savanyúságszabályozó anyag benne, egyszóval nincs elrontva ilyen módon a terápiás értéke. A kókuszvízben számos értékes tápanyag található. Ezek közül a legfontosabbak a kálium, a kalcium, magnézium, nátrium, cink, vas, telítetlen zsírsavak, és egy úgynevezett laurinsav, ami az anyatejben is megtalálható, és fontos immunvédő szerepe van.
Az alábbiakban pontokba szedve leírom, hogy a kutatások szerint mire használható a kókuszvíz:
-
Elsőrangú lúgosító (K, Ca, Mg, Na)
-
Elektrolit oldat: hasonló az emberi vérplazmához. Kiszáradás ellen, elektrolit egyensúly borulás esetén (hányás, hasmenés, erős vérzés, túlzott izzadás)
-
Háború alatt használták fiziológiás sóoldat helyett intravénásan.
-
Sportolóknak izotóniás ital
-
Kismamáknak, szoptatós anyáknak természetes ásványpótlás
-
Immunerősítő
-
Vízhajtó, széklethajtó hatású (de nem hashajtó!)A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
-
Tisztítja a beleket
-
Tisztítja a húgyutakat, veséket (vesekövek, ciszták, gyulladás)
-
Nehézfém kivezetés
-
Szabályozza a koleszterin szintet
-
Növeli a libidót, és a szexuális teljesítményt
-
Antioxidáns hatású (a glaucoma kezelésében ezért használják)
A kókuszvíz használatával kapcsolatosan a kutatások három fő területre terjedtek ki: hidratálás, vesekövek/veseproblémák és nehézfém kivetetés.
Hidratálás
A trópusokon sok kicsi szigetén ez az egyetlen iható folyadék. A kókuszvíz összetétele sokban hasonlít az ember vérplazmájához, ezért intravénásan adagolható, fiziológiás sóoldatként, rehidratáláshoz. Az orvosok sok esetben javasolják kiszáradásos állapotok megelőzésére, kezelésére. A háború alatt (pl. Vietnám) infúzió (fiziológiás sóoldat) hiányában gyakran használtak steril kókuszvizet. A fentebb említett hasonlóság miatt az emberi szervezet jól tolerálja a kókuszvizet, nem károsítja a vörösvértesteket, nem okoz allergiát, a szervezet befogadja, és jól tolerálja. Mivel intravénásan ritkán elérhető, a kókuszvíz szájon át való alkalmazása segít a hányásos, hasmenéses, és egyéb, súlyos folyadékvesztéssel járó állapotok kezelésében. Ez különösen fontos kisgyermekek és idősek számára. Sportolók ugyanebből a célból használják előszeretettel, mivel természetes módon pótolja az edzés során izzadással vesztett folyadékot és ásványokat. Jobb, mint egy izotóniás sportital, mivel a természet rakta össze.
Veseproblémák
A kókuszvíz régóta ismert a vizeleti rendszerre gyakorolt terápiás hatásáról. Ezzel kapcsolatban a Fülöp-szigeteken végeztek tudományos kutatást. A kókuszvíz napi rendszeres fogyasztásától bizonyítottan csökkentek a veseköves betegek panaszai, csökkent a kőméret, és műtéti beavatkozás és fájdalom nélkül, a vizeletürítéssel távoztak a szervezetből. A kókuszvíz húgyúti fertőzéseknél is hasznos segítség lehet, fertőtlenítő hatása miatt. Kitisztítja a veséket és a húgyvezetéket, húgyhólyagot és a húgycsövet. Kutatási eredmények igazolták a kókuszvíz libidóra gyakorolt hatását is, nőknél és férfiaknál egyaránt.
Nehézfém kivezetés
A kókuszvíz tartalmaz egy olyan zsírsavat, ami képes kivonni a zsírsejtekből a lerakódott nehézfémeket, köztük is a higanyt. A benne található kéntartalmú aminosav képes megkötni a higanyt, és megakadályozni a szétterjedését a szervezetben, elősegíteni a kiürülését. Ilyen módon alkalmas az amalgám tömések cseréjekor a nehézfémek kivezetésére. A kivezetésre még akkor is szükség van, ha a csere évekkel ezelőtt történt, de akkor nem végeztünk nehézfém kivezetést.
A kókuszvízzel kapcsolatos saját tapasztalataimat, eredményeket, illetve további felhasználási lehetőségeket az Ortomolekuláris Terápia c. blogomon tettem közzé.
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)