Hozzáteszi: a vesekő kialakulásának hátterében genetikai tényezők is állnak, ám sószegény étkezéssel, sok zöldség és gyümölcs fogyasztásával, a se nem túl lúgos, se nem túl savas italokkal sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a bajt. Ha pedig egyszer már átestünk ezen a problémán, mindenképpen érdemes életmódot váltanunk, e nélkül ugyanis akár 30-50 százalék is lehet a kiújulás esélye.
A vesekő kemény, kristályos anyagból áll, többnyire kalcium-oxalát alkotja, amely kicsapódik a vizeletben. Meglehetősen gyakori az előfordulása, az urológiai osztályokon kezelt betegek 10-15 százaléka veseköves panaszokkal érkezik. A férfiaknál háromszor gyakrabban képződik kő a vesében vagy a vesevezetékben, mint a nőknél. A betegek többsége középkorú. Hajlam kérdése is, hogy kialakul-e; ha a szülőknél is előfordult, jó eséllyel a gyerekeknél is megjelenik majd – mondja Dr. Nyirády Péter.
A genetikai tényezők ellen nem tehetünk, de a mozgással megakadályozhatjuk a vizelet pangását, így máris sokat tettünk a megelőzésért, emellett arra is figyeljünk, hogy változatosan étkezzünk. Ez azért fontos, mert ha valamely anyagból a vese túl sokat választ ki, akkor az az oldatból kiválva elősegíti a vesekőképződést. Kevés sót fogyasszunk, és igyunk annyi folyadékot – lehetőség szerint vizet, teát, alacsonyabb ásványianyag tartalmú ásványvizet- hogy kb. 2.5 liter vizeletet tudjunk kiválasztani naponta – javasolja Dr. Nyirády Péter hangsúlyozva, hogy életmódváltás nélkül minden második-harmadik esetben kiújul a betegség öt éven belül.
A kő mérete és az átélt fájdalom között nincs összefüggés: van, amikor a teljes vesemedencét kitöltő kő sem okoz tüneteket, míg az egészen apró homok is kiválthat komoly szenvedést. Többnyire heves, görcsös fájdalmat okoznak, de az is gyakori, hogy véletlenül, egy más betegség miatt végzett hasi ultrahangvizsgálat során állapítják meg a vesekövességet. A kisebb kövektől természetes úton is meg lehet szabadulni, bár a kő távozásakor átélt fájdalom hasonló mértékű lehet, mint a gyermekszülésé. Ha nincs esély spontán ürítésre, szóba jöhet az ultrahangos kőzúzás vagy a műtéti beavatkozás is.
Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)