Mi a BDNF, és hogyan befolyásolja értékét a pajzsmirigy alulműködés?

Az anya csökkent pajzsmirigyműködése is okozhatja

A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) egy agyi eredetű növekedési fehérje, amelyik  fontos szerepet játszik az idegrendszer megfelelő működésében, a memóriában. Kutatók először állatkísérleteket végeztek, ennek lényege a következő volt: az anyáknál pajzsmirigy alulműködést hoztak létre, az ivóvíz 6-propil-2-tiouracilt (PTU)-al történő kezelésével (100 mg /l) egészen a terhesség végéig. A szülés után meghatározták a patkány kölykök tanulási és memória képességeit. A Neuroscience folyóiratban közölt vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a magzati időszakban és a korai szülés utáni periódusban bekövetkező pajzsmirigy alulműködés összefügg a térbeli tanulás és memória csökkenésével, valamint az agyi BDNF szint csökkenésével mindkét nemben.
 

BDNF és más betegségek

Emberben a csökkent pajzsmirigy működésű egyénekben szintén alacsony BDNF szintet mutattak ki. Általánosságban véve pedig a BDNF csökkent mennyisége olyan problémákkal kapcsolható össze, mint az Alzheimer-kór, a gyorsabb öregedés és a depresszió. Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológustól, a Budai Endokrinközpont orvosától azonban megtudtuk, hogy kutatók azt a meglepő felfedezést tették, hogy a pajzsmirigy-hormon elégtelenség által kiváltott viselkedésbeli és neurokémiai rendellenességek visszafordíthatók a pajzsmirigy hormon adagolásával és a testmozgás fokozásával.
 

Mi növeli a BDNF-szintet?
 

• Intenzív testmozgás
  Több más pozitív fizikai és pszichológiai hatása mellett a rendszeres, intenzív testmozgás a BDNF-szintet is növeli. A megfelelő hatáshoz a maximum pulzusszámod 60-75%-át érdemes legalább 30 percig fenntartani. Egy-egy edzés ugyanakkor önmagában nem sokat jelent, a megfelelő hatáshoz rendszeres testmozgás szükséges.
   
• Időszakos éhezés és kalóriamegvonás
  Az időszakos éhezés (pl. heti egyszeri koplalás) és a kalóriamegvonás (azaz a mindennapos kalória bevitel csökkentése) nagy valószínűséggel megnöveli az emberek várható élettartamát és általános egészségét, valamint növeli a BDNF-szintet is. Ahogy a mozgásnál, itt is hosszabb távú elkötelezettség szükséges a megfelelő hatás eléréséhez. A túlsúlyos nők BDNF-szintje alacsonyabb, amiben szerepet játszhat az is, hogy ők jellemzően kevesebbet mozognak, és náluk a kalóriamegvonás pozitív hatásai sem érvényesülnek.
   
• Ártalmas ételek elkerülése
  A finomított cukor és a telített zsír fogyasztása csökkenti a BDNF-szintet, ezért érdemes minél inkább visszafogni ezek használatát. Az étrend megváltoztatása itt sem azonnal, hanem néhány hónap alatt éri el a hatását.
   
• Speciális ételek és étrend kiegészítők fogyasztása
  Több ételről és étrend kiegészítőről is kimutatták, hogy pozitív hatással van a BDNF-szintre. Ilyen például a kurkuma, a zöld tea, az omega-3 zsírsavak (DHA) és a rezveratrol.
   
• Napozás
  A BDNF-szint évszakos változást mutat, amit nagyban befolyásol a napos órák száma. Egy kísérletben a két és fél hónapon át szedett 2000 IU mennyiségű D-vitamin viszont nem befolyásolta a BDNF-szintet, ezért valószínű, hogy a napfény nem a D-vitamin szintjének növelése útján fejti ki BDNF-növelő hatását.
   
• Szociális élet
  A fiatalkori aktív szociális környezet a BDNF-szint hosszan tartó megnövekedésével járhat. Valószínűsíthető, hogy az aktív társasági életnek később is pozitív hatása van.
   
• Tanulás
  A tanulás növeli a BDNF-szintet az agy érintett területein. Mindez arra utal, hogy érdemes minél több területen rendszeresen képezni magunkat.
   
• Stressz és depresszió kerülése
  A krónikus és az akut stressz is csökkenti a BDNF-szintet, és a depressziós betegekben is alacsonyabb szint mérhető, ez utóbbiakban azonban az antidepresszáns  és pajzsmirigy gyógyszerek segíthetnek!
   
• Dohányzás abbahagyása
  A dohányzók BDNF-szintje alacsonyabb a nem dohányzó társaikhoz képest, a dohányzás abbahagyása azonban megnöveli a szintjüket.

Forrás: Budai Endokrinközpont
Indexkép: flickr - CollegeDegrees360