Mit tegyünk, amikor nagy a baj? - Elsősegélynyújtás gyermekbaleseteknél

Magyarországon több gyermek és fiatal (1-18  év) hal meg baleset (és bántalmazás) következtében, mint az összes betegségben együttvéve, olvashatjuk az OGYEI honlapján (új nevén Nefi - Gyermekegészségügyi Igazgatóság). A legveszélyeztetettebbek a 0-4 év közöttiek, de a serdülőkor is kiemelt kockázatú csoport. 

A gyermekeket érő sérülések igen változatosak nem csak a mechanizmusukat, de a súlyosságukat illetően is. A megsérült gyermek közelében sokszor csak az egyik szülő van, így az elsősegélynyújtást neki kell elkezdenie. Fontos a sérült gyermek megnyugtatása, nyugalomba helyezése és különösen fontos az ellátó higgadtsága, még akkor is, ha ez időnként nagyon nehéz.

Fejsérülés

Egyik leggyakoribb baleseti következmény a fejsérülés. A magasból esések (pelenkázó, emeletes ágy, hinta, mászóka, kerítés, fa stb.) a hanyatt esés (kerékpár, kismotor, lépcső stb.) gyakori következménye a fejsérülés. A baleseti mechanizmustól és a környezettől (beton, homok) függően különböző súlyosságú tünetek jelentkeznek. Ha az arcon, fejen vérző seb keletkezik, ennek ellátása orvosi feladat, de addig is steril lappal (hiányában vasalt zsebkendővel) fedjük be a vérző területet, se kenőcsöt, se port ne tegyünk rá.
A vízzel mosás sem jó ötlet, mert a véralvadást késlelteti. Természetesen az erősen szennyezett terület átöblítése nem tilos. Tudni kell, hogy a fejen, szájon lévő sebek igen erősen véreznek, de ez legtöbbször ijesztőbb, mint amennyire veszélyes. A fejsérülések leggyakoribb következménye az agyrázkódás (commotio cerebri). Az agyrázkódás tünetei mulandóak, de a fejsérülés súlyosabb szövődményei (koponyacsonttörés, koponyaalapi törés, koponyaűri vérzés) a helyszínen nem dönthetőek el, vagy éppen később jelentkeznek a tünetei, ezért az agyrázkódást szenvedett gyermek esetében kórházi megfigyelés szükséges.

Az agyrázkódás tünetei:
 

1. rövid eszméletvesztés (ha nem sír azonnal a gyerek, nem kontaktus képes)
2. ismétlődő hányás, hányinger (a kicsik a sérülést követően az ijedtségtől, sírástól egyet hányhatnak, ez még nem jel)
3. szédülés
4. fejfájás (ezt a kisebbek nehezen lokalizálják, így a keletkezett duzzanatra, horzsolásra is fejfájást mondanak)
5. emlékezet kiesés, mikor a balesetet megelőző pillanatokra emlékszik csak, a mi történt, hogyan történtre nem
6. aluszékonyság (de sokszor előfordul, hogy a rémület után a gyermek alszik egy nagyot, de időben ébred, ébreszthető)
7. bágyadtság, sápadtság, magatartás változás, járászavar

Mint látjuk, az agyrázkódás tünetei igen változatosak és nem kell minden tünetnek megjelennie. Ha a fentiekből bármelyik fennáll, orvosnak kell a sérültet megmutatni, aki eldönti, szükséges-e a kórházi megfigyelés. Eszméletvesztés, többszöri hányás biztos jele az agyrázkódásnak, ilyenkor akár mentővel is, első út az ügyeletes (gyermek) traumatológia.
 

Eszméletvesztés

Kiváltó ok nagyon sokféle lehet (fejet ért ütés, mérgezés, görcsroham, elégtelen légzés, keringési elégtelenség stb.). Ilyenkor az agy működése zavart szenved, a védekező reflexek hiányzanak, vagy elégtelenek, így a garatreflex is. Ennek következtében nyál, hányadék, vagy a hátracsúszó nyelv elzárhatja a légutakat, fulladást okozva. Legfontosabb feladat ennek megakadályozása, a légút biztosítás. Az eszméletlen beteget fordítsuk oldalára. Természetesen, aki ismeri a stabil oldalfekvést, az szabályosan elvégezheti, de a lényeg, a biztos oldalfekvés. Az a hiedelem, hogy az eszméletlen beteget nem szabad mozgatni, hamis. Bizonyos baleseti mechanizmusoknál (pl. magasból esés) a gerincsérülés gyanúja miatt valóban nem szabad mozgatnia beteget, de a gerincet védve kivitelezhető az oldalfektetés az esetek többségében.

Eszméletlen beteget soha ne hagyjunk magára.
 

Végtagsérülés

Ha az érintett végtag deformált, fájdalmas, a gyermek kíméli, nem használja, valószínű a törés. A boka és térd sérüléseinél a zúzódás, rándulás és ritkábban a ficam is ezekkel a tünetekkel jár, de hogy melyikről van szó, és milyen ellátást igényel, azt az orvos is legtöbbször csak röntgen készítése után tudja biztosan eldönteni. Az elsősegélynyújtónak a sérült végtag nyugalomba helyezése, rögzítése a feladata, valamint a sérült orvoshoz juttatása. Törés gyanúnál okosabb mindjárt szakellátó helyhez, sebészethez fordulni.

Ritka, de előfordul a nyílt törés, amikor a törött csontvég a bőrt átdöfi. Ilyenkor a deformált terület felett kisebb-nagyobb, de mélyebb seb látszik. Ez egy súlyosabb állapot, nagy fertőzésveszéllyel. Ilyen esetben az azonnali steril fedés és mentőhívás a feladat.

Kisebbeknél gyakori könyök vagy vállsérülés a „részleges ficam”, mely a kezénél fogva elkapott, felemelt, megrántott gyermek könyökénél, ritkábban vállánál jön létre. Ilyenkor a kicsi ezt a karját fájlalja (vagy nem), de kissé rendellenes tartásban mindenképpen lógatja, nem használja. Ennek gyanúja esetén ne próbálkozzunk a kar mozgatásával, helyreigazításával, hanem mihamarabb forduljunk szaksegítséghez, sebészhez, traumatológushoz, aki megfelelő technikával helyére teszi az elmozdult részt.

Általános szabály, hogy a sérült gyereket ne itassuk, etessük, hiszen nem tudhatjuk, milyen orvosi beavatkozásra lesz szükség, kell-e majd altatni, amit csak üres gyomorral lehet.
 

Vérzés

A vérző területre steril kötszeren kívül mást ne tegyünk. Erős vérzésnél csak un. nyomókötést alkalmazhatunk, ami akár egy pólya-kötszer szoros, de a keringést nem elszorító, rögzítését jelenti. Szorító kötés alkalmazása tilos!
 

Tompa hasi, mellkasi sérülés

(kerékpár kormány, kiálló fa, gyökér stb.)

Az esetek többségében következmény nélküli, de nagyobb behatásnál (pl. rúgás) a belső szervek, főleg a máj, lép sérülhetnek, ilyenkor megfigyelés, orvosi ellenőrzés szükséges.
 

Áramütés

Megint csak a legfontosabb a megelőzés. Ahol kisgyermek van, ott nem lehet szabadon lévő konnektor, vezeték, áram alatt lévő hajszárító a kád közelében. Áramütés esetén a legfontosabb a gyermek kiszabadítása az áramkőrből (villanyórát lecsapni, fadarabbal, seprűnyéllel kiütni a kezéből a tárgyat, vezetéket).  Ha erre nem figyelünk, könnyen magunk is áldozattá válhatunk, és akkor ki segít a bajba jutott gyermeken. Tehát ne ragadjuk meg az áram alatt lévő gyermeket, még ha az ösztönünk erre is késztet.

Ha az áramütés után azt tapasztaljuk, nincs szívműködés, azonnal kezdjük meg a szívmasszást és kérjünk segítséget, hívjunk mentőt. Az áramütés okozta szívmegállás az egyik leghálásabb területe az újraélesztésnek. Ha az áramütött kisgyermek ijedtségén kívül semmit sem tapasztalunk (például áramjegyet, égést a kezén), akkor is megfigyelésre szorul, mert szívritmuszavar a későbbiekben is felléphet. Ilyenkor EKG készítése és 24 órás kórházi obszerváció javasolt. Áramütött gyermeket mentővel ajánlatos kórházba szállítani.
 

Égés, forrázás

Sajnos az egyik leggyakoribb háztartási baleset. Nem győzöm hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. A kisgyermeket tartsuk távol a forró edényektől, a forró víztől, ételtől, kondértól, vízcsaptól. Mentőorvosi pályám egyik legborzasztóbb élménye a kocsonyát főző édesanya megbotlása, karján a néhány hónapos csecsemőjével.
Ha bekövetkezik a baj, a legelső és legfontosabb az érintett terület hűtése hideg vízzel 15-20 percen keresztül. Nem javasolt semmilyen kenőcs, paszta, csoda és népi szer használata. 
Ezt követően steril fedés (akár egy vasalt lepedő). Az égett kisgyermeknek szájon át inkább ne adjunk semmit, de fájdalomcsillapító kúp adása szükséges lehet addig is, amíg a segítség megérkezik. Az égés, forrázás súlyosságát annak kiterjedése, és fokozata szabja meg. Általánosságban elmondhatjuk, egy tenyérnél nagyobb égési felület (még ha részletekben is van) orvosi ellátást igényel és 4-5 tenyérnyi égett felület (testfelszín 4-5 százaléka) kórházi ápolást indikál. A mélységet illetően, a hólyagos, elfehéredett, netán elszíneződött égés súlyosabb fokozatú, a fertőzés veszély és a hegesedés miatt akkor is sebészeti ellátást igényel, ha kisebb kiterjedésű.
 

Idegentest lenyelése

A szájba vett kisebb, nagyobb tárgyakat a gyermek váratlanul lenyelheti. Az idegen test lenyelése és félrenyelése (aspiráció) nem azonos fogalom, mint az a következő bekezdésben tisztázzuk. A lenyelt tárgyak (pénz, gomb, kő, játék, golyó, játék részecske és minden, amit a gyerek csak a szájába tud venni) a maguk természetes útján távoznak néhány napon belül. Bizony ez alatt az idő alatt célzottan kell keresni azt a végtermékben. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a gyermek rosszul nyel, nyála folyik, fájdalomról panaszkodik, mert ilyenkor fennáll a veszélye annak, hogy az idegentest a nyelőcső valamelyik szűkebb részében elakadt. Ez azért ritka. Fontos!!!  Nem lehet várni, vagy napokig keresgélni a lenyelt gombelemeket, ilyenkor azonnal szakellátást kell igénybe venni, mert a gombelemből a gyomornedv hatására káros anyagok szabadulnak fel, sértve, akár átlyukasztva a gyomorfalát.

Idegentest nyelésekor ne hánytassunk, mert a visszajövő tárgy, ha egyáltalán visszajön, könnyen a légutakba csúszhat vissza.
 

Félrenyelés, aspiráció

Ha a szájban lévő tárgy eltűnését köhögés, köhögő roham kíséri, inkább a félrenyelésre, aspirációra gyanakodjunk. Ilyenkor az idegen tárgy a légút valamelyik részébe kerül, és attól függően, mennyire zárja el a levegő útját, légszomjat, fulladást okozhat. Ha a gyerek köhögése nem elég intenzív, főleg ha fuldoklik, fektessük hason a térdünkre úgy, hogy a feje kissé mélyebben legyen, tehát lejtősen, és a lapockája közé üssünk határozott mozdulattal, öt alkalommal. Ha nem távozik el az idegentest, meg kell próbálni hasi lökéseket alkalmazni. Egyik kéz ökölbe szorítva, hüvelykujjat a szegycsont alsó része alá helyezni, majd másik kézzel átkulcsolva befelé és enyhén felfelé irányuló mozdulatokat, lökést kell végezni! Ezt addig kell alkalmazni, amíg az idegentest nem távozik, de legfeljebb 5 alkalommal!

Idegentest aspirációjának gyanúja esetén akkor is szükséges orvosi vizsgálat, adott esetben röntgen, hörgő tükrözés, ha nem állnak fenn súlyos tünetek, de a gyermeknek indokolatlanul köhögési rohamai vannak.
 

Mérgezések

A háztartási balesetek nagy részét a mérgezések teszik ki. Leggyakrabban gyógyszer, vegyszer, növény, ami mérgezést okoz. Amennyiben gyógyszert evett meg a gyermek, szinte biztos, hogy orvosi ellátásra szorul. Hogy milyen és mennyi gyógyszer okoz mérgezést, azt gyógyszere válogatja. Míg a vitaminoknál nagy adag sem okot mérgezést, de a szívgyógyszerek, ritmuszavarok gyógyszereiből már 1-2 tabletta is súlyos, életveszélyes állapotba sodorhatja a kisgyermeket. Ilyenkor elsősegélyként szóba jön a hánytatás, bár aspiráció veszély és időveszteség miatt nem mindig kívánatos. A kórházba indulás előtt próbáljuk meg kigondolni, hány tabletta hiányzik a dobozból (mikor váltottuk ki, mióta szedjük, mennyi gurult el, stb.) és mindenképpen vigyük a gyógyszer dobozát magunkkal.

A vegyi anyagok (tisztítószerek, marószerek, növény védőszerek, fagyálló) veszélyessége változó, de egyik másikból egy kis korty elfogyasztása is végzetes lehet. Ezeknél a szereknél szigorúan tilos a hánytatás, de még az itatás sem javasolt semmivel. A mérgezettet azonnal kórházba kell szállítani, a marószer és növény védőszert fogyasztott gyermeket mentővel.

A növényi termések, színes bogyók ugyancsak vonzóak a kisgyermekek számára, és nem egyszer fogyasztanak is belőle. Ilyenkor addig, amíg nem tisztázódik a növény ártatlansága, vagy éppen ártalmassága, mérgezésként kell kezelni. Mind a vegyszerekből, mind a növényekből mintát kell vinni a kórházba.
 

Mérgezési ügyekben 24 órás telefonos tanácsadás elérhető a 06 80 200 199 telefonszámon.

Állatharapások

(kutya, macska, rágcsálók)

Az állatok harapása okozta sérülések nem ritkák gyermekkorban. A következményes seb nagysága, kiterjedése és mélysége alapján a megfelelő sebellátást igényli, de a fertőzés veszélyre, elsősorban a tetanuszra és a veszettségre is gondolni kell és szükséges orvossal konzultálni, aki eldönti, hogy a gyermek oltási státuszától függően, kell-e tetanusz oltás.  A veszettség elleni védőoltás szükségessége függ gyereket megharapó állat oltottságától, megfigyelhetőségétől, a sérülés milyenségétől.  Törekedni kell az állat elzárására, hogy két héten keresztül megfigyelhető legyen. Ha nem betegszik meg ennyi idő alatt, a veszettség kizárt, a megharapott gyermek nincs veszélyben. Ha nem befogható, nem megfigyelhető az állat (vadon élő, kóbor, elszökött), úgy a veszettség elleni oltási sort el kell kezdeni, mert ez a betegség bizony halálos.

A sérülések kezelése, gyógyulása jól támogatható homeopátiás gyógyszerekkel, de erről majd egy következő írásban fogok részletesebben szólni.

A gyermekkori balesetek többsége gondossággal, odafigyeléssel megelőzhető, ám ha mégis bekövetkezik a baj, a helyes első ellátás nagyban befolyásolja a későbbi gyors és maradéktalan gyógyulást.

Fotó: aebopleidingen / pixabay

Dr. Sebő Zsuzsanna Gyermekgyógyász, homeopátiás tanácsadó Elérhetőségeim: Telefon: 06-30/922-93-09 E-mail: sebozsuzsa@gmail.com Honlap: www.homeoduo.hu (fejlesztés alatt)

Bemutatkozás

Megjelent cikkek

Kérdezz-felelek