Idejében felismerni

Magyarországon, a születéskor várható élettartam jelentősen alacsonyabb mint az Európai Unió államaiban. Ez azt jelenti, hogy a magyar emberek várhatóan kevesebb ideig élnek, mint a fenti országok polgárai. Ugyanakkor itthon az egy főre jutó orvos- beteg találkozások száma duplája az unióbeli orvoslátogatásoknak, vagyis a magyarok kétszer annyiszor mennek orvoshoz, mint szomszédaink.  Ennek az ellentmondásnak egyik magyarázata lehet, hogy Magyarországon több a későn felfedezett súlyos betegségben szenvedő beteg, akik gyakoribb orvosi vizitre szorulnak.

A népességügyi mutatókat nagymértékben rontja a helytelen életvezetés és táplálkozás, a dohányosok és rendszeres alkohol fogyasztók nagy száma mellett a lakosság csekély hajlandósága a szűréseken való részvételen.

Közismert adat, hogy Magyarországon minden második ember szív-és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg és számos betegség felismerése csak későn történik meg.

Évente kb. 55.000 ember hal meg olyan betegségekben ma Magyarországon, amely tudatos életmóddal megelőzhető lenne. A szív- és érrendszeri betegségek szedik a legtöbb áldozatukat, de a méhnyakrák, emlőrák, vastagbélrák, illetve a szájüregi daganatok száma sem elhanyagolható.

A halálozásban vezető szerepet töltenek be a szív és érrendszeri megbetegedések, amelyre különösen veszélyeztetettek akiknél un. életviteli rizikófaktorok állnak fenn. Ilyen rizikófaktorok a dohányzás, testsúlyfelesleg, mozgásszegény életmód, a fokozottan stresszes életvitel, magas vérzsírtartalom és/vagy triglicerid szint, az emelkedett vércukor szint, a túlzott alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése: pl: fogamzásgátlók, a helytelen táplálkozás.

Vatagbélrákban évi 5000 embert vesztünk el, pedig korai felfedezésével gyógyítható lenne. Ugyan ezt mondhatjuk el az emlőrákról ahol 80 % gyógyulási arány lenne elérhető, ha idejében megkezdődne a kezelés. Ehelyett Magyarországon évente több mint 2000 nő hal bele ebbe a betegségbe.

A méhnyakrák a daganatos halálokok sorrendjében 8-10. helyen áll, évente 1.100-1.200 új megbetegedés fordul elő és mintegy 400, gyakran fiatal nő halálát okozza.

Miért fontosak a szűrővizsgálatok?

A betegségek kialakulása hosszabb-rövidebb folyamat és egyre fokozódó súlyosságú szakaszokból áll. Azt a szakaszt, amikor a betegség már fennáll, de a beteg még nem észlel tünetet magán, preklinikai szakasznak nevezik. Ebben a fázisban megfelelő módszerekkel már kimutathatóak azok az elváltozások (jellegzetes sejtek, röntgen árnyék, enzimek, laborérték eltérések, stb.) melyekkel a betegséget gyanítani, felismerni lehet. A korai felismerés és szükség esetén a hatékony terápia időben való alkalmazása gyakran a visszafordíthatatlan folyamatok, vagy súlyos szövődmények megelőzését szolgálja.

A szubjektív tünet és panaszmentes személyeknél végzett vizsgálatot, mely alkalmas a rejtett betegség kimutatására, szűrővizsgálatnak nevezik. A szűrés tulajdonképpen egy első, kezdeti vizsgálat, amelyet pozitív vagy bizonytalan eredmény esetén mindenképpen következő vizsgálat követ. A szűrés nem azonos egy hagyományos orvosi – diagnosztikai – vizsgálattal, amikor a beteg valamilyen panasszal, tünettel fordul az orvoshoz.

Szűrési modellek

Az alkalomszerű szűrés bármely más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódik és mind a beteg, mind a vizsgáló kezdeményezheti. Az alkalomszerű szűréshez tartoznak a kampányszűrések is, a különböző rendezvényeken, egészségnapokon végzett szűrővizsgálatok is.
Hátránya, hogy nem tervezett, és az egészségtudatos, vagy akár hipochonder páciens ismétlődően részt vesz rajta, míg a lakosság nagyobb hányada, köztük az éppen legjobban rászorulók nem.

Szervezett lakosságszűrést az egészségügyi ellátó rendszer szervezi, nagy létszámú csoportokra terjed ki és általában egy veszélyeztetett csoportot, korosztályt céloz meg. Ilyen szervezett szűrés például a 45-65 év közötti nők kétévenkénti mammográfiás vizsgálata, melyre az érintetteket személyre szóló értesítés útján hívják be. Ez a szűrési forma nagymértékben javíthatná az egészségügyi mutatókat, ha az érintettek részt vennének rajta. A mammográfiára behívott nők mintegy fele nem jelenik meg a vizsgálaton.

Egyéni szűrés, amikor egy-egy betegnél a várhatóan fellépő betegségére célzottan vizsgálnak. Ilyen például a munkahelyi ártalmak ellenőrzése miatt végzett szűrések, vagy a családi megbetegedési hajlam miatt végzett vizsgálatok.

Az összetett (komplex) szűrés több betegség felismerését célzó vizsgálat vagy vizsgálat sorozat. Ezt a csomagot számos magán egészségügyi intézmény kínálja, de gyakran a munkáltató juttatásként adja a dolgozójának.

A kötelező szűrések többségét, melyeket rendeletek szabályoznak, a háziorvosok, házi gyermekorvosok, iskola és foglalkozás egészségügyi orvosok végzik el, vagy végeztetik el. Sajnos ezek elvégzésének ellenőrzése nem megoldott.

Az ajánlott szűrések bizonyos időszakonként ingyenesek a beteg számára. Erre pontos iránymutatók vannak, melyben korosztályokra lebontva sorolják fel a meghatározott időszakonként javasolt vizsgálatokat. Ilyen például a 24-45 év közötti nők onkológiai szűrése, különös figyelemmel a méhnyak elváltozások szűrésére, melyet nőgyógyász szakorvos végez, ajánlottan évente, vagy a 40 év feletti férfiak prosztataszűrése, amit urológus szakorvos végez kétévente. Ezeket a vizsgálatokat háziorvosi beutalóval lehet igénybe venni a biztosítási jogviszony alapján.

Egyes szűrések térítésmentesek a beteg számára, mint például az újszülöttek anyagcsere vizsgálata, míg mások „fizetősek”, ilyen például a csecsemők hasi vagy csípő ultrahang vizsgálata az első élethetekben.

Sajnos az egészségi állapot felmérést és a betegségek korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokat sok esetben nem finanszírozza a társadalombiztosítás. Ennek ellenére a szűrések lehetősége adott és az egészségtudatos magatartás azt diktálja, hogy rendszeresen vegyünk részt rajta. Hogy ez miért nem valósul meg Magyarországon szélesebb kőrben, annak számos oka van, de a páciens felelőssége a legfontosabb, hiszen az idejében felfedezett betegség sokkal hatékonyabban gyógyítható, az életet veszélyeztető, vagy az életminőséget nagymértékben rontó szövődmények elkerülhetőek.                              
forrás: KSH, ANTSZ

további információ: varotermivakacio.hu

Dr. Sebő Zsuzsanna Gyermekgyógyász, homeopátiás tanácsadó Elérhetőségeim: Telefon: 06-30/922-93-09 E-mail: sebozsuzsa@gmail.com Honlap: www.homeoduo.hu (fejlesztés alatt)

Bemutatkozás

Megjelent cikkek

Kérdezz-felelek