Hogyan neveljünk boldog gyermeket?

Azáltal, hogy a csecsemő, majd kisgyermek megtapasztalja édesanyja, szülei szeretetét, maga is megtanul szeretni. Képes lesz arra, hogy bízzon a világban és önmagában, hogy tisztelettel és empátiával viszonyuljon másokhoz.

A kötődő nevelés fogalmát egy amerikai gyermekorvos, Dr. William Sears és felesége, Martha alkotta meg, egy olyan nevelési stílusnak adva nevet ezzel, amely során a szülők a gyermek szükségleteire a legteljesebb mértékben odafigyelnek, és szoros fizikai és érzelmi kötődést alakítanak ki vele.

A nevelés során a szülők igyekeznek megérteni a gyermek biológiai és fizikai szükségleteit, és nem támasztanak irreális elvárásokat a gyermeki viselkedéssel szemben. A korlátok és határok felállításánál figyelembe veszik a gyermek életkorának, fejlődésének megfelelő pszichológiai és fizikai tényezőket. Így elkerülik azt a gyermek és felnőtt számára egyaránt jelentkező frusztrációt, amikor többet várnak el a gyermektől, mint amire az képes.

A kötődő nevelés sokkal inkább filozófia és eszköztár, mintsem szigorú szabályok összessége. A gyermeknevelés túl egyéni és a babák pedig túl bonyolultak ahhoz, hogy létezzenek mindenkire érvényes receptek. A gyermekre figyelve, az ő szükségleteiből kiindulva azonban megtalálhatjuk saját gyermeknevelési stílusunkat, amely megfelel a család minden tagjának.

A kötődő nevelés alapelvei

Készüljünk fel a szülésre és a szülővé válásra, szerezzünk be minél több információt a várandósság alatt. A terhesség kilenc hónapja lehetőséget nyújt arra, hogy fizikailag, érzelmileg és mentálisan is felkészüljünk az anyaságra, apaságra és magára a szülésre is.

Etessünk mindig szeretettel és tisztelettel! Egy gyermek etetése sohasem csak a tápanyagok puszta bevitele, hanem egyben a szeretet kifejezése is.

Mindig reagáljunk a baba jelzéseire. A csecsemők sokféleképpen jelzik szükségleteiket: testmozgással, arckifejezéssel, sírással. Ha rendszeresen azt tapasztalják, hogy jelzéseikre válasz érkezik, megtanulnak bízni a környezetükben és a világban.

Biztosítsunk elég testkontaktust. A csecsemő számára a testkontaktus, a szeretgetés ugyanolyan fontos, mint a táplálék vagy a meleg ruha. A simogatás, az érintés kielégíti a baba testkontaktus, ragaszkodás, biztonság iránti igényét is.

Éjszaka is gondoskodjunk gyermekeinkről. Az éjszakai gondoskodás alapelve szerint a szülőknek ugyanúgy reagálniuk kell a baba jelzéseire éjszaka, mint nappal. Ilyenkor azonban fokozottan igaz, hogy a reagálás ne jelentse azt, hogy minden a baba körül forog, az éjszakai szoptatást, pelenkacserét minél kisebb felhajtással hajtsuk végre.

Folyamatos és szeretetteljes gondoskodó jelenlét. A mindennapi gondozás és a játékos, szeretetteljes interakciók erős köteléket alakítanak ki a szülők és a baba között. Folyamatos jelenlétükkel, szeretetteljes gondoskodásukkal a szülők erős és egészséges kötődést alakíthatnak ki gyermekükkel.

Pozitív fegyelmezés. A pozitív fegyelmezés célja, hogy a gyermek lelkiismerete kialakuljon, és belső normái ill. a mások iránti együttérzés vezéreljék. A pozitív fegyelmezés a szülő és a gyerek közötti biztonságos, őszinte szeretetkapcsolaton alapul, és végső célja az, hogy a gyermek önkontrolja és önfegyelme kialakuljon.

Törekedjünk egyensúlyra a család és a saját igényeink között. Ne feledjük a babáról való gondoskodás, a szoptatás, akkor működik jól, ha az anya és a baba is boldog és elégedett. A kötődő nevelés nem egyenlő azzal, hogy az anya feláldozza magát és mindent a baba igényeinek rendel alá, hanem az egymásra való kölcsönös odafigyelésen, szereteten, egymás igényeinek tiszteletén alapul.

Kocsisné Péterfy Hajnal
Fotó: www.foter.com