Kedves Melinda!

Kisfiam 6 hónapos. Születésénél húgyúti fertőzést kapott amit 3 hónaposan fedeztek fel, ez miatt eddig szinte éjjel nappal sírt, nem tudtuk megnyugtatni. 1,5 hetes korában elszakadtunk, mert kórházba kerültem, addig nagymamák vigyáztak rá. 3 hónapos kora óta tápszeres, azóta is nyugtalan sokat sír, néha akkor is amikor játszunk vele. Jobban szereti ha ha hordozzák és ebben a pozícióban szórakoztatjuk. A legfőbb probléma az etetésével van. Ahhoz, hogy a tápszert megegye el kell ringatni addig a pontig amíg teljesen nem alszik de megfelelő nyugalmi állapotba kerül. A ringatás ellen is tiltakozik az elején, feszeng és sír. Spontán nem eszik. Ez a probléma kb. 2 hónapja áll fenn. Az altatása is hasonlóan zajlik ringatás, de az elején tiltakozik, majd elalszik. Nagyon ritkán előfordul hogy magától elalszik. Fejlődése látszólag rendben van, forog, figyel, kúszik, mászási pozíciót is gyakorolja, súlya is normális. A legfőbb aggodalmam a táplálkozása és a nyűgössége miatt van. Kérdésem az lenne, hogy ez miből adódhat, lehet-e ebből súlyosabb fejlődési probléma, vagy elnövi a gyermek? Segítségét előre is köszönöm!

Kedves Melinda!

Jól fejlett, egészséges kisfiunk 26 hónapos és még mindig nem eszik darabos ételt 3 féle kekszet (kerek zabos keksz, jó reggelt keksz, kakaós győri keksz), ill. körte-és almadarabot leszámítva. Amint látszik, tud rágni, minden foga megvan, mégis elutasít minden rendes ételt!
Kenyeret, péksütit, házi sütit stb. még sohasem evett, lehetetlen a szájába juttatni, már a látványra is őrjöng, összeszorítja a száját. Még édesség, csoki, túró rudi se kell neki semmi, soha nem volt hajlandó megkóstolni sem. Kész rejtély számunkra, hogy a fent említett 3 kekszen ugyanakkor mit szeret, mivel kifejezetten kemény, morzsálódó, rágnivaló eledelek, de azokat szívesen eszi és legalább biztosak lehetünk benne, hogy semmi szervi oka nincs a problémájának.
A második szülinapja volt a lélektani határ, most már komolyan kezdünk aggódni és teljesen tanácstalanok vagyunk! Úgy érzem, hogy már mindent megpróbáltunk.
A gyermekorvosunk szerint nincsen semmi baja, hagyni kell, majd \"kinövi\", addig turmixolgassunk, amíg igényli. A gasztroenterológus és az allergológus nem talált semmi problémát nála. A védőnő jobb híján a \"kiéheztetés\" módszerét javasolja, vagyis majd ha már x órája nem evett, meg fog enni bármit: végső elkeseredésben többször kipróbáltuk, de semmi eredmény, akármilyen éhes, akkor is elutasít mindent, ami látnivalóan nem püré állagú vagy amiben akár egy darabka is van. Ezt bármeddig tudná csinálni, inkább bömböl, de nem kóstol meg semmi újat.
Se a mi példánk az asztalnál, se a jó evő 3,5 éves nővére példája nem motiválja arra, hogy kérjen az ételünkből vagy utánozzon minket. 1 éven át jártunk bölcsődei játszócsoportba, ahol 1,5-2 éves, normálisan eszegető gyerekekkel ült együtt a kis asztalnál, de még ott se jött meg a kedve, pedig nagyon jó ötletnek tűnt a kortárs példa bemutatása.
Itthon odáig fajult a dolog, hogy már tv került a konyhába is, hátha mesefilm alatt sikerül az első falatot a szájába tenni, de semmi eredmény, résen van. Ha meglátja, vagy a szájában megérzi, hogy darabos, kiköpi és onnantól nem kell neki semmi.
Próbáltunk már etetni nagy asztalnál etetőszékben, kis asztalnál kis széken, bent a szobában, kanapén, stb, de nem használt. A kanalat egyébként ügyesen tudja használni, ha pépes ételről van szó, gyönyörűen lapátolja a szájába, ill. a fent említett kekszeket teljesen önállóan eszi, szóval tud enni, nem ez a gond!
A villával nagyon alaposan! összetört ételekkel is próbálkozunk, de ritkán érünk el sikert, általában már csak ránéz és nem is kell neki.
Azon gondolkodom, hogy milyen szakemberhez fordulhatnánk még? Mert szerintem mostanára már tényleg körmünkre égett a probléma! A mackórendelő honlapon találtam egy etetésterapeuta hölgyet, de ő azt mondta, hogy csak sérült gyerekekkel foglalkozik, egészségessel nem és nem tudott senkit ajánlani maga helyett.
Tudna esetleg valami tanácsot adni nekünk?
Van olyan szakember, aki egészséges gyerekek etetési problémáival foglalkozik?
Nagyon aggódom, hogy mi lesz így a kisfiammal?

Köszönöm szépen a segítséget!

Nagyon aggódó anyuka