|
|
Kérdezz-felelek
Kedves Szőke Melinda! 27 hónapos kislányommal kapcsolatban írnék. Tudom, dackorszak kellős közepe. Hatalmas akarata van. Viszont van olyan alkalom, mikor önkívületbe kerül, annyira behergeli magát. Eddig azt vettem észre akkor kerül ebbe az állapotba amikor kezd éhes lenni de nem, múltkor reggeli után kizökkent mert valami nem úgy történt ahogy ő akarta. És ő az a típus, aki nem tudja abbahagyni és csak a zuhany segít. Ez itthon nem is probléma, de utcán is csinálja, csak megy előre, nem engedi hogy felvegyük, megy a hisztizés erősen. Van, hogy egy óráig is tart. Itthon a mesenézés eltereli a figyelmét és valahogy abbahagyja. Szóval azt vettem észre, hogy érzelmileg instabil és könnyen kerül ebbe az állapotba. Megnehezíti a dolgot, hogy még nem beszél, és nem tudja kifejezni amit szeretne. (persze általában tudjuk hogy miért kezdődik el nála..-ha nem az van amit ő akar pl hazamenni a játszóházból x óra után stb. nem lehet észérvekkel meggyőzni)
A másik érdekes reakció vele kapcsolatban, hogy nem bírja elviselni, ha idegen hozzáér. ha valaki megérinti akkor "lesöpri" az érintését. Itthon tőlünk a szüleitől nem, de ha valamiért haragszik akkor egyszer már az én érintésemet is letörölte ami nem esett túl jól, bár tudom itt nem én vagyok az elsődleges. De ezt más gyermeknél nem láttam, nem tudom mennyire "normális"-e.
Kérném a tanácsát, köszönettel:
Kinga
Kedves Kinga!
Lehet, hogy érdekesen fog hangzani a tanácsom. Az én második gyerekem, most ugyan ekkora. A nagy pedig már 4 éves, és még nála kezdtük el alkalmazni a "bünti széket". A neve igazából mellékes. Lehet hívni gondolkodó padnak, vagy nyugalom párnának. A lényeg az, hogy a gyerek erre ül le, ha hisztizik. Ha behergeli magát, akkor nyugodt, de határozott hangon közölni kell vele, ha nem hagyja abba, akkor le kell ülnie a kijelölt helyre. (2 percre) Mivel a gyereknek nincs még időérzéke, érdemes valami órát, csörgőjátékot, bármit beállítani, ami az idő leteltekor hang és/vagy fényjelzést ad. Ez jelzi a gyereknek, hogy lejárt a büntetés. Ha letelt az idő, akkor Ön elmagyarázza, hogy miért ült le, és a picinek bocsánatot kell kérnie (ha nem beszél, akkor simogassa meg, vagy adjon puszit), majd fontos, hogy Ön is megölelje a gyereket, és tisztázzák, hogy nem haragszanak rá, de ez a viselkedés tűrhetetlen.
Fontos pont még, hogy a "büntetés" bárhova elhelyezhető. Ez lehet az utcán egy lépcső, a parkban egy pad, vagy a játszótéren egy fa.
Szintén fontos, hogy a gyerek bármit csinál a büntetésbe (és nem önveszélyes), azzal nem foglalkozunk, nem beszélgetünk vele, hiszen ezekkel a célja csak a figyelemfelkeltés.
Ami nagyon nehéz, főleg első gyereknél, hogy csak akkor indítható az óra, ha a gyerek ott maradt. Ennek elérése az első pár alkalommal lehet akár 1-2 óra is, ezért érdemes otthon kezdeni. Viszont garantálom, hogy ha a gyerek látja, hogy a szülők konzekvensen véghez viszik, amit mondtak, akkor 1-2 hét elteltével elég megemlíteni a "büntiszéket", "pihenőpárnát", a gyerek abba hagyja a hisztit, verekedést, gonoszkodást.
Így leírva elég sok és hosszú, viszont ha a Viasat-on délben kezdődő Segítség, szülő vagyok c. műsort megnézi, ott gyakorlatban is láthatja, hogy működik. Tudom, hogy azok a gyerekek sokkal rosszabbak, de a módszer a kevésbé rossz gyerekeknél is ugyanaz, csak gyorsabban működik.
A FejlesztőHázban, ahol dolgozom, ugyanúgy ajánlom az anyukáknak, és nagyon sok pozitív visszajelzést kapok.
A másik problémával kérem várják meg ennek a módszernek a bevezetését. Ha működik, először próbálják meg elmagyarázni, hogy ezt nem szabad. Ha nem használ, és nem múlik el az érzelmi stabilitás visszaszerzése után sem az éritnés elutasítása, akkor érdemes utána nézni az Ayres-terápiának, ami a gyermekek szenzoros integrációját javítja. Ennek a terápiának a vizsgálati része segíthet rávilágítani az esetleges problémákra. Ezzel azonban várják meg a hisztirohamok visszaszorulását. Az utóbbi is okozhatja az érintés elutasítását.
Üdvözlettel:
.jpg){kind=small}
