Kóros szőrnövekedés

Tisztelt Kérdező!
A fokozott szőrnövekedés (hirsutismus, hypertrichosis) mind férfiak, mind nők esetében előfordulhat, a jelenség érthető módon mégis leginkább a nőket nyugtalanítja. A szőrszálak mennyiségének megnövekedése, megvastagodása, színük sötétedése mind a szőrszálak nagyobb mennyiségének látszatát kelti, holott tényleges szőrösödésről csak az első esetben beszélhetünk.
Legtöbbször az erőteljesebb szőrösödésnek semmiféle kóros oka nincsen, a jelenség genetikusan meghatározott, azaz nagy valószínűséggel az érintett személy családtagjainál is jelen van (közismert a mediterrán népek esetében). A testszőrzet mennyiségét leginkább a szervezet androgénszintje (férfi nemi hormonok) befolyásolja. A férfi nemi hormonok, melyek a mellékvesékben és az ivarszervekben termelődnek, nevükkel ellentétben férfiakban és nőkben is jelen vannak, csak nem egyforma mennyiségben és eltérő arányban: férfiakban több, nőkben kevesebb található belőlük.
Eltolódó hormonegyensúly
A férfi nemi hormonok legjelentősebb képviselője a tesztoszteron, amely többek között a bőrben dihidrotesztoszteronná alakul. A dihidrotesztoszteron közvetlenül stimulálja a szőrtüszőket, azokat nagyobb fokú működésre késztetve. Ennek eredménye a fokozott szőrnövekedés.
A szőrösödés gyakran társul a virilisationak nevezett tünetcsoporttal, melynek egyik összetevője a fokozott szőrnövekedés. A virilisatio a tulajdonságok elférfiasodását jelenti: az izomzat férfias eloszlású megerősödése, férfias kopaszodás, a hang mélyülése.
Egyéb tünetek is gyakran megjelennek: a verejtékmirigyek aktivitásának fokozódása növeli az izzadékonyságot, és akne kialakulásához vezet. Jellemzőek a menstruációs zavarok, a petesejt érésének hiánya és akár a menstruáció teljes elmaradása, terhesség nélkül.
A hormonzavarok lehetséges okai
A fokozott szőrnövekedés önmagában nem betegségnek, hanem tünetnek tekinthető, mivel egymástól nagyban eltérő kórállapotok képesek azt létrehozni.
Nőknél gyakran policisztás ovárium szindróma (PCOS, Stein-Leventhal-szindróma) áll a háttérben, amely a petefészkek felépítésében eltéréseket, működésében zavarokat okoz. Ilyenkor az ováriumok és a mellékvesék is a normálisnál nagyobb mennyiségű androgént termelnek.
A hormonzavarok jelen lehetnek már születéskor (ilyenkor gyakran a nemi szervek fejlődése is eltér a normálistól), de az élet későbbi szakaszaiban is kialakulhatnak. Gyakran a veseműködés zavarai is észlelhetők.
A szőrösödés ritka okai közé tartoznak: petefészek-daganat, mellékvesetumor, Cushing-szindróma, az agyalapi mirigy daganatai. Ezen kívül bizonyos gyógyszercsoportok egyes képviselői is okozhatnak fokozott szőrösödést, pl.: szteroidok, immunszuppresszív szerek, progesztinek, vérnyomáscsökkentők.
A háttérben álló ok felderítése részletes fizikális, laboratóriumi kivizsgálást igényel, többféle képalkotó eljárással kiegészítve. Ahol családi hajlam valószínűsíthető kórállapot nélkül, ott a modern szőrtelenítő eljárások tárházának alkalmazásától várható eredmény.
A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.

Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?

• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok

• Mellékvesék túlműködése és daganatai

• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint

• Petefészek egyes daganatai

• Pajzsmirigy betegségei

• Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)

Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.

Miből állnak a vizsgálatok?

• A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele.
• A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.

• Bizonyos hormonális vizsgálatok

• Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)

A gyógyulás több tényezőtől függ:

• A beteg korától
• Az alapbetegség természetétől

• A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)

Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):

• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét

• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben. Ennek meghatározása indokolt volna!!!

• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést

Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!.
Lényeg: ma ez már hozzáértő endokrinológus segítségével gyógyítható gyógyszeresen!