Táppénz

A táppénzen tölthető időt 3 tényező határozza meg: kinek a betegségéről van szó (saját vagy gyermek), mennyi a folyamatos biztosításban töltött idő, illetve van-e táppénzelőzmény.

Saját, vagy gyermeke betegségének kérdésköre: a gyermekápolási táppénzen (gyápon) tölthető napok száma a gyermek betöltött életévei szerint változik, születésnaptól születésnapig tart és nem adódik össze a saját betegség miatt kapott táppénz napjaival. Saját jogon igényelt táppénzt legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, maximum egy éven át lehet kapni.

Folyamatos biztosításban töltött idő: akkor tekinthető a biztosítási idő folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Példával szemléltetve ha az előző munkaviszonya megszűnt szeptember 30-án, a következő munkaviszonya pedig november 1-jén kezdődött, a kettő között semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezett, a folyamatos biztosítási idő megszakadt és a táppénz jogosultság napok száma november 1-től indul. Táppénzt csak a folyamatos biztosítási időszak alatt biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra kaphat, vagyis a november 1-től a keresőképtelenség első napjáig eltelt naptári napok határozzák azt meg.

Táppénzelőzmény: ha a betegséget megelőző egy éven belül már részesült (saját) táppénzben, ezeket a napokat az újabb táppénz jogosultság idejébe valóban bele kell számítani, ami az egy év jogosultsági időt fogja csökkenteni.