SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Héjja Edit


Héjja Edit
Gyógypedagógus

A nevelés titkaira és érdekes beszélgetésre vágyó szülőket a mama klubjaimban, az ügyesedni vágyó gyerekeket pedig képesség-fejlesztő csoportjaimba várom.

Elérhetőségeim:
E-mail: ehejja@freemail.hu
Honlap: http://www.szuperszulo.hu/
A szakértőnk jelenleg nem fogad kérdéseket, ezért csak az eddig neki feltett kérdéseket és az ezekre adott válaszokat tudod megtekinteni!
Választott témakör:

gyermekbarátság

Témakörök

összes téma      agresszió     alvási probléma     alvászavar     anya gyerek kapcsolati zavar     asperger szindróma     asperger szindroma     autizmus     barátság     beszédfejlõdés     beszédfejlõdés 1 éves kor alatt     beszokás az óvodába     dackorszak     éjszakai felébredés     elvált szülõk     epilepszia     érzelmi nevelés     étkezési probléma     fegyelmezés     fejlõdési zavar     figyelemzavar     gerincferdülés     grafomotoros probléma     gyermekagresszivitás     gyermekbarátság     gyermekfejlõdés     gyermekkori szorongás     hisztizés     integráció     iskolaérettség     iskolai magatartásproblémák     kamaszkor     kapcsolati zavar     kétnyelvûség     koordinációs probléma     körömrágás     megkésett beszédfejlõdés     mozgásfejlesztés     önállóság     önállóság-szabályok     óvodába járás     raccsolás     sajátos nevelési igény     szakértõi vélemény     székrekedés     szenzomotoros integrációs terápia     szobatisztaság     szociális képességek fejlõdése     szókincs     szorongás     tanulási zavar     testvér születés     többnyelvûség     trauma feldolgozása     ujjszopás     válás     vegyes óvodai csoport     viselkedés zavar     viselkedési probléma     viselkedészavar  

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Szakértő!

Kisfiam 9.5 éves. 3 éve váltunk el az apjával, viszont nagyon jó a kapcsolatunk azóta is vele. Ő is egyedül él, szinte mindenhová hármasba járunk. A fiamnak a barátkozással vannak szerintem komoly problémái. Mind az iskolában ,mind azon kívül. Az iskolába folyamatosak a konfliktusok, mert ő valamint mindig felidegesíti magát, ami látványos kiabalással jár, a többiek pedig már csak ezért is provokálják, csúfolják. A játszótéren is olytonosak a veszekedések, csúnyán beszél, \\\\\\\"mutogat\\\\\\\", mindezt tisztes távolból, hogy el tudjon futni. Vannak \\\\\\\"jó napjai\\\\\\\", amikor rendesen el játszik a többiekkel. Persze ezt a többi gyerek megunja egy idő után, és már nem igazán akarnak vele barátkozni. Elmondom neki többször is, hogy ne beszéljen csúnyán, ne kötözködjön folyamatosan, dehát nem lehetek vele állandóan. Tanácstalan vagyok, mit rontottam el, mit kellene tennem?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Édesanya!
Úgy látom, fiának a kapcsolatteremtési folyamat tanulásakor valami hiba csúszott a folyamatba. Rosszul rögzültek a szociális szabályok, melyeket korrigálni kell. Nem hatalmas probléma, de az Ön által leírt viselkedés alapján ez a hiba a fiát is nagyon zavarja, ezért az agresszió, viszont barátkozni is szeretne, de nem tudja, hogyan. Kérem keressen fel pszichológus szakembert, aki programot fog tudni javasolni, amivel korrigálható fia viselkedése.
Üdv
Edit
Szívesen látom weboldalamon, ahol sok érdekes dolgot olvashat a gyereknevelésről:
www.szuperszulo.hu

Héjja Edit
2010-09-02 10:03:49
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Edit! A tanácsodat szeretném kérni 10 éves lányommal kapcsolatban. Ő - csakúgy mint én annak idején - másokkal nagyon zárkózott, nehezen ismerkedik, oldódik fel. Gyerekekkel is, de főként felnőttekkel. Ha kérdeznek tőle valamit, olyan halkan válaszol, hogy alig hallani. Akkor is csak pár szóban. Nem kezdeményező egyáltalán, ha mások próbálnak meg közeledni hozzá, akkor is nagyon nehezen oldódik fel. Persze itthon annál nagyobb szája van, az ismerős gyerekekkel is jól megérti magát, sőt sokszor ő irányítja őket. Én is ilyen voltam, kamaszként felismerve ezt az oldalamat sokat szenvedtem miatta, látva másoknak milyen sok barátjuk, ismerősük van. Nagyon nagy erőfeszítésembe került, hogy változtassak ezen. Szüleim sajnos ebben nekem nem segítettek, de én szeretnék a lányomnak. Annál is inkább, mivel tudom, hogy így sokkal nehezebb érvényesülni minden téren. Tudom, hogy teljesen megváltozni nem fog, de (mások szerint is) túlzott félénkségén, zárkózöttságán szeretnék egy kicsit oldani. Tudnál tanácsot adni, hogyan erősítsem az önbizalmát, vagy mit tegyek, hogy egy kicsit nyitottabb, kezdeményezőbb legyen másokkal? Köszönöm: Zsu

Kedves Zsu! Hááát nem könnyű! Sokszor szoktam mondani, mindenki hozott anyagból dolgozik. Tehát a szülei stílusát lehet felfedezni a gyermeken is. Gondolom te már nyíltabb vagy, de biztosan nem egy nagy duhaj. A lányod már elég nagy ahhoz, hogy leülj vele erről beszélni, ha elmeséled, hogy te is ettől szenvedtél és mégis lehet ezen változtatni, úgy talán ő is könnyebben nekiáll. Fontos, hogy tudja, hogy te a félénkségével együtt is elfogadod, de élete könnyebb lesz, ha bátrabban belemegy a társadalomba. Sajnos ezt te nem tudod megtenni helyette, neki kell vállalnia magát, belemenni társas kapcsolatokba, de tudja, hogy ott állsz a háta mögött és segíted őt. Biztosan lesznek majd nagy közös bőgések, de egy problémát közösen megoldani, vagy ha van, aki meghallgasson, már az is könnyebb. Sokszor segíthet még pl. egy pszichodráma csoport, ahol védő térben, szakember segítségével, játszva próbálhatja ki magát. Ha érdekel, a kolléganőmmel csinálunk ilyeneket Pesten. Ha a válaszom nem volt kielégítő, írj még! Üdv:



Héjja Edit
2007-12-17 23:29:23
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja