SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Várandós apukák

Családinet [cikkei] - 2004-05-03
Nem csak a várandós kismamákban, de a leendő apákban is hormonális változások zajlanak a magzat növekedése során.

Ráadásul a két szervezetben lejátszódó ilyen jellegű folyamatok nagyjából megegyeznek.
A New Scientist beszámolója szerint egy kanadai kutatócsoport kimutatta, hogy a nők terhessége alatt a leendő apák hormonszintje is ingadozik, s ezek az ingadozások ugyanazt az utat járják be, mint a partnerekben lefolyó hormonális változások.
Amikor egy nő petesejtje megtermékenyül, szervezetében számos hormon szintje emelkedni kezd. Ilyen hormon például a prolaktin, amely tejelválasztást idéz elő, vagy az anya gyermeke iránti kötődésének kialakulásában szerepet játszó kortizol. Ugyanez történik az egyik legfontosabb női nemi hormonnal, a progeszteronnal is, amely előkészíti a méhnyálkahártyát a megtermékenyült petesejt (embrió) befogadására.

Ezzel egyidőben viszont több hormonból is, így például a menstruációs ciklus során a petesejt érését serkentő FSH-ból (follikulusstimuláló hormon), és a petesejt kilökődésében fontos szerepet játszó LH-ból (luteinizáló hormon), kevesebbet termel a szervezet. A szülést követően a hormontermelés szinte azonnal visszaáll a korábbi kerékvágásba.

A kutatócsoport azután kezdett el foglalkozni a terhesség "apai tüneteivel", hogy bő egy évvel ezelőtt, állatokkal (többek között főemlősökkel) végzett vizsgálatok alapján, kiderült, hogy a hím állat szervezete is jóval több hormont termel ilyenkor, mint egyébként, egészen kicsinyei megszületéséig.

Anne Storey és kollégái (Memorial University, St John's, Newfoundland) 34 párral végezték a vizsgálatokat, akiktől különböző időpontokban vérmintákat vettek, a szülés előtt és után is.



Azt találták, hogy a terhesség időtartama alatt az apák szervezetének kortizol-, prolaktin- és tesztoszteronszintje jelentősen változott. A kismamáknál tapasztalt eltérések sokkal drasztikusabbak voltak ugyan az apákban tapasztaltaknál, de a változások mintázata (iránya, időbeli eloszlása) hasonló volt a párok mindkét tagjánál.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az apáknál is előfordulnak-e a terhességre jellemző tünetek, mint például kimerültség, étvágytalanság avagy túlzott étvágy, és súlygyarapodás. Azt találták, hogy az ilyen tünetekről beszámoló apáknak magasabb volt a prolaktinszintjük és meredekebben esett le a tesztoszteronszintjük, mint akiknek nem voltak ilyen tüneteik.

A kutatócsoport tagjai a rövid ideig tartó hormonális változásokat is megfigyelték. Miután vérmintát vettek tőlük, az önkéntesek hat percig egy újszülött sírását hallgatták hangszalagról, miközben egy videófilmet néztek a szoptatásról. Harminc perccel később újabb vérmintát vettek tőlük, s kiderült, hogy az apák és az anyák kortizolszintje is megváltozott.

Storey vélekedése szerint a várandós nő viselkedése és az általa kibocsájtott illatanyagok (feromonok) együttesen váltják ki ezeket a hatásokat az apából, aki ezzel mintegy felkészül gyermeke érkezésére. Persze csak akkor, ha a leendő szülők elég sok időt töltenek együtt.

Egri Gábor

forrás: www.harmonet.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja