SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Oltatni vagy nem oltatni? - avagy vírusidők kismamaként

Dr. Tidrenczel Zsolt [cikkei] - 2022-02-18
Az immár több mint két éve húzódó, szinte napról napra változó vírushelyzetben kismamaként még nagyobb kihívás eligazodni, válaszokat találni, az oltást, a lehetséges szövődményeket, gyermekünk védettségét és az érvényben lévő egészségügyi ajánlást illetően. Mikor, milyen vakcinával, hány dózis az ideális, és valós védettséget ad-e a legújabb variánsok ellen? Dr. Tidrenczel Zsolttal, a Czeizel Intézet genetikus orvosigazgatójával beszélgettünk.

A koronavírus okozta pandémia gyakorlatilag egyik napról a másikra írta át, változtatta meg életünket, rengeteg bizonytalanságot hozva mindennapjainkba. Kismamaként ráadásul nem csak saját magunk, hanem magzatunk egészségéért is különösen aggódunk ebben az időszakban, de lássuk be így a sokadik variáns és az oltási dózisok körüli információáradatban mostanra különösen nehézzé vált az eligazodás.

„Az aktuálisan érvényben lévő egészségügyi iránymutatást mindig az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) hivatalos állásfoglalása határozza meg, ez egy központilag szabályozott dolog.” – mondta Dr. Tidrenczel Zsolt.

A várandósok, a testükben létrejövő élettani, immunológiai változások miatt érzékenyebbek a fertőzésre, súlyos szövődmények, például tüdőgyulladás, magas lázas állapot is könnyebben alakulhatnak ki náluk spontán koronavírus fertőzés esetén. S bár közvetlenül a magzatot nem támadja meg a vírus, áttételesen, az anyai állapoton keresztül okozhat különböző problémákat, például koraszülést, magzatelhalást, lepényi elégtelenséget. Mindezekből következik, hogy kismamáknak, családtervezőknek még inkább javasolt az oltás feltétele, hiszen előnyei bőven meghaladják az esetleges hátrányokat, a spontán fertőzés jelentette veszély és annak következményei felülmúlják az oltóanyag feltételezett rizikóját. A jelenlegi ajánlás szerint a kismamák oltási protokollja pontosan ugyanúgy javasolt, mint mindenki másé, jóformán nincs semmi különbség.” – magyarázta a szakember.

Általános oltási reakciók, így hőemelkedés, néhány napig tartó ízületi fájdalmak természetesen kismamák esetében is előfordulhatnak, ezeket fontos komolyan venni és megfelelő körültekintéssel kezelni. A legtöbb klinikai vizsgálatot mRNS tartalmú vakcinákkal végezték, az eredmények alapján ajánlott ezek előnyben részesítése mind a várandósság, mind a szoptatás időszakában. A harmadik oltás is ugyanúgy javasolt, sőt az egyes dózisok közötti időszak hosszúságában sincs különbség az általános iránymutatáshoz képest.

„Kismamaként a 12-35. hét között javasolt az oltást felvenni. Általában a háziorvos vagy a szülész ír is egy papírt, hogy az egyéni egészségügyi állapot lehetővé teszi ezt. A 35-36. hét után már nem oltunk, ha valakinek oda esne egy oltása, legyen szó a 2. vagy akár a 3. dózisról, azt a szülés utánra kell halasztani. Általában 2-3 héttel a szülés után már nyugodtan be lehet adni ezt is. Amerikában egyébként az első 12 hétben is lehet oltani, tehát a magyar javaslat egy picit óvatosabb, mint más országoké.”

Ha megoldható, az a legszerencsésebb, ha az édesanyák már valamivel a tervezett várandósság előtt beoltatják magukat, ezzel biztosítva a nyugodt babavárást, saját maguk és magzatuk egészségét.

Dr. Tidrenczel Zsolt


Dr. Tidrenczel Zsolt
Főorvos, szülész- nőgyógyász és klinikai genetikus szakorvos

Elérhetőségeim:
E-mail: info@drtidrenczelzsolt.hu
Honlap: http://www.drtidrenczelzsolt.hu
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja