SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Táplálkozás és várandósgondozás: kulcspozícióban a védőnők

Családinet [cikkei] - 2014-06-30
2014. július 1-től a háziorvos utalja be a kismamát a szükséges vizsgálatokra.
Megerősödik a várandós gondozásban végzett tevékenysége a védőnőknek, és a szülésznők lehetőséget kapnak a szakellátásban a várandós gondozásba való bekapcsolódásra. A kismamák több szakembertől juthatnak információhoz a várandósság alatti egészséges életmódról, az első 1000 nap fontosságáról is.

Miniszteri rendelet alapján július 1-től jelentősen megváltozik a hazai várandósgondozás.* Az egyik alapvető és legfontosabb módosítás, hogy az alacsony kockázatú várandósokat szülésznő is gondozhatja. Azt, hogy ki számít alacsony vagy magas kockázatúnak, szakmai irányelv alapján szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el. A védőnő szerepe azért is jelentős, mert ő követi végig a várandósgondozás ideje alatt, hogy a kismama részesül-e szülész orvos/szülésznői gondozásban, részt vesz-e a kötelező szűrővizsgálatokon, és ezek eredményei bekerülnek-e a várandós anya gondozási könyvébe. A kötelező vizsgálatok köréből kikerül ugyanakkor az AFP vizsgálat.

A rendelet újdonsága, hogy a háziorvos is kiemelt figyelmet fordíthat a kismamára: beutalja a szükséges vizsgálatokra, laborba. Ez eddig nem volt gyakorlat.

A rendelet ugyanakkor a szülésznőt alternatív lehetőségként beemeli a szülész orvos mellé a várandós ellátásba. Az alapellátásban a védőnő koordinálja a kismama gondozását, a szakellátásban a jövendőbeli anyuka dönthet úgy, hogy szülész orvos helyett szülésznőt választ, abban az esetben, ha alacsony rizikójúnak minősítette a szülész orvos a terhességét. A védőnő tájékoztatja a kismamát a vizsgálatokról, valamint a várandósság alatti egészséges életmód jelentőségéről. Közben maga is tájékozódik a kismama szociális körülményeiről, felkészíti a kisbaba érkezésére, segítséget nyújt a sikeres szoptatáshoz. A gyermek megszületését követően a védőnő adja ki az igazolást arról, hogy a várandós részt vett a várandós gondozásban, ami az szociális ellátás igénybevételéhez szükséges.

„A mai kutatások bizonyítják, hogy már a kismama várandósság alatti életmódja, táplálkozása is nagy szerepet játszik a születendő gyermeke egészségében, csakúgy, ahogy az élet első 1000 napja is. Épp ez az időszak, amelyre a védőnők is hatással tudnak lenni, így szerepünk és jelentőségünk kiemelkedő a felnövekvő generációk egészségében is.”– mondta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke.

*Az emberi erőforrások minisztere 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelete a várandósgondozásról.

Forrás: Első 1000 Nap
Fotó: David Castillo Dominici/FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja