SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Véralvadási betegség a vetélés mögött?

Családinet [cikkei] - 2012-04-11
Azoknak a nőknek, akiknek vetélés szakította meg a terhességét, érdemes részt venniük egy vérvizsgálaton, amely az úgynevezett anti-foszfolipid szindróma jeleit kutatja. Prof. Dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus elmagyarázta a jelenség hátterét.

Miért fontosak a foszfolipidek?

Szakmailag közismert tény, hogy a vér alvadása legoptimálisabban akkor jön létre, ha a vérben bizonyos felületek alakulnak ki, amelyeket foszfolipidek alkotnak - ezek az anyagok döntően a vérlemezkékből származnak. Ezen felületekre képes rákötődni az az ún. alvadási faktor, amelynek az előalakjából enzim lesz. A foszfolipidek jelentősége éppen abban áll, hogy az alvadáshoz szükséges összes faktort térben közel hozzák egymáshoz. Ha tehát ezek a tényezők adottak, sérülés esetén igen gyorsan meg tud alvadni a vér.  

Ám mint minden több összetevős rendszernek, ennek is vannak betegségei, jellemzően a fokozott véralvadás miatt létrejövő trombózis, a másik póluson pedig a vérzékenység. Az immunrendszer ugyanis minden bonyolult anyag ellen képes ellenanyagot termelni, ha az nem saját. Ha viszont ez az idegen-saját felismerőképesség felborul, akár a saját foszfolipidek ellen is beindíthatja az ellenanyag termelést. Ez az antitest leköti a foszfolipideket és létrejön az ún. anti-foszfolipid szindróma, amely ritkán okoz trombózist, ám erős kihatása lehet a terhességre. A jelenség megértéséhez  tudni kell, hogy a méhlepény egy  nagyon  agresszív szerv, amely ereket bocsát a méhbe és megnyit bizonyos űröket, amelyekben vér kering.  Vagyis ezen az úton kerül a méhlepénybe az a vér, ami a magzatot táplálja. Éppen ezért ha a méhlepényi erek elzáródnak, a magzat nem jut oxigénhez és táplálékhoz, így elhal.


Felkészüléssel kivédhető

A főként szerzett formában jelentkező anti-foszfolipid szindróma okozta helyzetet súlyosbítja, hogy a többedik várandósságnál egyre előrehaladottabb terhességben hal el a magzat. Vagyis először nagyjából a 8-12. héten következik be vetélés, másodjára esetleg csak a 18. hétnél, később pedig akár még későbbi szakban. Ez egyre nagyobb kétségbeesést okoz a pároknál, hiszen minden próbálkozást egyre nagyobb tragédiaként élnek meg.

- Elhalt magzat esetén mindenképpen számításba kell venni az anti-foszfolipid szindrómát, akár már az első vetélésnél.  Egy vérvételhez kötött hatékony kivizsgálási forma segítségével ugyanis könnyű megtudni, valóban erről van-e szó. Ha kiderül, hogy igen, létezik egy nagyon egyszerű megoldás: tervezetten kell vállalni a terhességet, méghozzá alvadásgátlás védelmével. Az alvadásgátlást aztán végig kell vinni a várandósság alatt, ami egyáltalán nem befolyásolja a magzat fejlődését. Vagyis egy viszonylag egyszerű megoldással egészséges kisbaba születhet. Újabb gyermekre vágyó pároknál minden terhességet így kell végigcsinálni, de az eredmény minden bizonnyal megéri - ismerteti Prof. Dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

Forrás: www.oxygenmedical.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja