Népbetegség a koraszülés
Singola Edit [cikkei] - 2008-09-17
A stressz a fő hajlamosító tényező.
Kevesebb, mint 2500 gramm, kevesebb, mint 37 hét, vagyis kisebb esély az életre.
Magyarországon a koraszülés népbetegség. Míg az uniós átlag 4-5 százalék, addig hazánkban az újszülöttek 8-9 százaléka koraszülött. Az ilyen gyerekek hátránnyal indulnak az életben, nagyobb az esélyük ugyanis a hallás- és látáskárosodásra, a cukorbetegségre vagy az idegrendszeri- és vérnyomásproblémák kialakulására, mint társaiknak. Sajnos kevéssé köztudott, hogy a koraszülések jelentős része megelőzhető lenne.
Egy fejlett ország egészségügyi ellátásának egyik legfontosabb mutatója a koraszülöttek túlélése, a csecsemőhalálozás és a koraszülöttek fejlesztése. A koraszülöttség ugyanis nem fejeződik be azzal, hogy az intenzív osztályokon megmentették a kisbabák életét. Az ezt követő sikeres fejlesztés sem jelent befejezést, hiszen ebből a populációból kerülnek ki azok a felnőttek, akiknél átlag feletti problémát jelent majd a magas vérnyomás, az időskori cukorbetegség, vagy a veseproblémák.
A koraszülöttek aránya uniós szinten 4-5 százalék, Magyarországon viszont 8,4 százalék, ez évente 8500 kisbabát jelent. Ebből 6000 gyermek kerül a koraszülött intenzív osztályokra. E gyermekek 10-12 százaléka (évi 600-700 kisbaba) károsodik komolyan, 20-25 százalékánál, ami évi 1200-1500 gyermek, pedig finom idegrendszeri sérülések mutathatók ki, amelyek magatartási problémák, tanulási zavarok, hiperaktivitás formájában jelentkezhetnek később.
Sajnos nem minden koraszülöttet lehet megmenteni. Minél kisebb egy újszülött, annál nagyobb az esélye a komplikációknak. Koraszülés esetén a babát speciális mentőautóban minél gyorsabban olyan kórházba kell átszállítani, ahol az ellátása megoldható. Örvendetes hír, hogy megmenekülni látszik a koraszülöttekre szakosodott egyetlen hazai mentőszolgálat - a Cerny Alapítványé -, amely pár hónappal ezelőtt teljes finanszírozási válságba került. Ezen túlmenően a koraszülött intenzív osztályok fenntartása is kiemelkedően magas költségekkel jár.
Okok
„A koraszülést kiválthatják egészségügyi és szociális tényezők is, ezek közül számos eset megelőzhető szűréssel, - mondta el Prof. Pajor Attila, a 2. sz. Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. - Az egészségügyi tényezők egy része genetikus: ilyen, ha az apának vagy az anyának szív és érrendszeri betegsége, fokozott trombóziskészsége vagy cukorbetegsége van, illetve ha a női családtagoknál előfordult már terhességi toxémia."
Lélektani oldalról jellemző a koraszülés azon nők között, akik nem kívánt terhességet hordoznak; továbbá meddőség utáni várva várt terhességek, kóros lefolyású előző terhesség, illetve rendezetlen párkapcsolatok is gyakori kiváltó tényezők. A kis súlyuk miatt koraszülöttnek számító újszülöttek döntő többsége rendezetlen családi körülmények között születik: stresszhelyzetben ugyanis az anya szervezetében a keringés centralizálódik, csak az életfontosságú funkciókra koncentrálódik, ilyenkor a méhben lévő magzat nem jut megfelelő tápanyagokhoz, és sorvadásnak indul. A korán, 14-16 éves kor alatt szülő anyák - évi 90 ilyen eset szokott lenni -, de a 40 év fölött első gyermeket váróknál is statisztikailag magasabb a koraszülés aránya.
A lombikprogramok következtében létrejött gyakori ikerterhességek szintén emelik a koraszülések számát. Az alultápláltság a tápanyagok hiánya miatt hajlamosító tényező, ide sorolandó az a helyzet, amikor a várandós retteg a súlyfelesleg kialakulásától, és emiatt fogyókúrázik. Viszont a túltápláltság következtében cukorbetegség jöhet létre. Kiemelném még a rossz higiénés körülmények, az aluliskolázottság, a rossz lakáskörülmények szerepét is."
A szűrésnek elsősorban az orvosi jellegű hajlamosító tényezőknél van nagy szerepe, különös tekintettel a különböző fertőzésekre, amelyek akár tünetmentesen is jelen lehetnek, ilyenek például a húgyúti vagy szülőcsatornán lévő fertőzések. Sőt, nemritkán a fogínybetegség, mint bakteriális góc is beindíthat koraszülést, mivel ezen keresztül nem kívánt anyagok kerülnek a szervezetbe.
„Régóta elemezzük kollégáimmal, hogy miért jóval magasabb Magyarországon a koraszülések száma, mint az EU-s átlag - mondja a szülész szakorvos. - Arra szoktunk kilyukadni, hogy például Finnországban, ahol alacsony ez az arányszám, jóval erősebb a szociális háló, mint nálunk. Ezért évekkel ezelőtt letettünk az egészségügyi vezetés elé egy ajánlást, melynek alapján a magyarországi összes koraszülés és terhes gondozás adatai az életvitel, az iskolázottság, a lakáskörülmények és még sok más szempontból feldolgozhatók lennének. Ezen túlmenően pedig érzékenyebb diagnosztikai készülékek segítségével egészen korán ki lehetne szűrni a fejlődési rendellenességeket, amiről az anyákat is időben tájékoztatni lehetne."
A koraszülés magas arányát a szakma erőfeszítései miatt 1985 és 1990 között már sikerült egyszer 11 százalékról 8,5 százalékra leszorítani. Ahhoz, hogy további csökkenést tudjunk elérni, a szakorvosok szerint össztársadalmi összefogásra lenne szükség, mert a megelőzés mindig olcsóbb.
„A legfontosabb lenne, hogy a tinédzserek helyes életvitelt tanuljanak, ebben nagy szerepe lehet a már működő, kortárs felvilágosító munkának - véli Pajor professzor. - Sajnos sokan 14-16 évesen kezdik a nemi életet úgy, hogy nincsenek tisztában a nemi betegségek veszélyével, illetve a fogamzásgátlás mikéntjével. Csehországban vagy Ausztriában az egészségnevelés a fiúknak is kötelező tantárgy, például a menstruáció higiénéje az alapismeretek közé tartozik."
Forrás: www.noe.hu
Magyarországon a koraszülés népbetegség. Míg az uniós átlag 4-5 százalék, addig hazánkban az újszülöttek 8-9 százaléka koraszülött. Az ilyen gyerekek hátránnyal indulnak az életben, nagyobb az esélyük ugyanis a hallás- és látáskárosodásra, a cukorbetegségre vagy az idegrendszeri- és vérnyomásproblémák kialakulására, mint társaiknak. Sajnos kevéssé köztudott, hogy a koraszülések jelentős része megelőzhető lenne.
Egy fejlett ország egészségügyi ellátásának egyik legfontosabb mutatója a koraszülöttek túlélése, a csecsemőhalálozás és a koraszülöttek fejlesztése. A koraszülöttség ugyanis nem fejeződik be azzal, hogy az intenzív osztályokon megmentették a kisbabák életét. Az ezt követő sikeres fejlesztés sem jelent befejezést, hiszen ebből a populációból kerülnek ki azok a felnőttek, akiknél átlag feletti problémát jelent majd a magas vérnyomás, az időskori cukorbetegség, vagy a veseproblémák.
A koraszülöttek aránya uniós szinten 4-5 százalék, Magyarországon viszont 8,4 százalék, ez évente 8500 kisbabát jelent. Ebből 6000 gyermek kerül a koraszülött intenzív osztályokra. E gyermekek 10-12 százaléka (évi 600-700 kisbaba) károsodik komolyan, 20-25 százalékánál, ami évi 1200-1500 gyermek, pedig finom idegrendszeri sérülések mutathatók ki, amelyek magatartási problémák, tanulási zavarok, hiperaktivitás formájában jelentkezhetnek később.
Sajnos nem minden koraszülöttet lehet megmenteni. Minél kisebb egy újszülött, annál nagyobb az esélye a komplikációknak. Koraszülés esetén a babát speciális mentőautóban minél gyorsabban olyan kórházba kell átszállítani, ahol az ellátása megoldható. Örvendetes hír, hogy megmenekülni látszik a koraszülöttekre szakosodott egyetlen hazai mentőszolgálat - a Cerny Alapítványé -, amely pár hónappal ezelőtt teljes finanszírozási válságba került. Ezen túlmenően a koraszülött intenzív osztályok fenntartása is kiemelkedően magas költségekkel jár.
Okok
„A koraszülést kiválthatják egészségügyi és szociális tényezők is, ezek közül számos eset megelőzhető szűréssel, - mondta el Prof. Pajor Attila, a 2. sz. Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. - Az egészségügyi tényezők egy része genetikus: ilyen, ha az apának vagy az anyának szív és érrendszeri betegsége, fokozott trombóziskészsége vagy cukorbetegsége van, illetve ha a női családtagoknál előfordult már terhességi toxémia."
Lélektani oldalról jellemző a koraszülés azon nők között, akik nem kívánt terhességet hordoznak; továbbá meddőség utáni várva várt terhességek, kóros lefolyású előző terhesség, illetve rendezetlen párkapcsolatok is gyakori kiváltó tényezők. A kis súlyuk miatt koraszülöttnek számító újszülöttek döntő többsége rendezetlen családi körülmények között születik: stresszhelyzetben ugyanis az anya szervezetében a keringés centralizálódik, csak az életfontosságú funkciókra koncentrálódik, ilyenkor a méhben lévő magzat nem jut megfelelő tápanyagokhoz, és sorvadásnak indul. A korán, 14-16 éves kor alatt szülő anyák - évi 90 ilyen eset szokott lenni -, de a 40 év fölött első gyermeket váróknál is statisztikailag magasabb a koraszülés aránya.
A lombikprogramok következtében létrejött gyakori ikerterhességek szintén emelik a koraszülések számát. Az alultápláltság a tápanyagok hiánya miatt hajlamosító tényező, ide sorolandó az a helyzet, amikor a várandós retteg a súlyfelesleg kialakulásától, és emiatt fogyókúrázik. Viszont a túltápláltság következtében cukorbetegség jöhet létre. Kiemelném még a rossz higiénés körülmények, az aluliskolázottság, a rossz lakáskörülmények szerepét is."
A szűrésnek elsősorban az orvosi jellegű hajlamosító tényezőknél van nagy szerepe, különös tekintettel a különböző fertőzésekre, amelyek akár tünetmentesen is jelen lehetnek, ilyenek például a húgyúti vagy szülőcsatornán lévő fertőzések. Sőt, nemritkán a fogínybetegség, mint bakteriális góc is beindíthat koraszülést, mivel ezen keresztül nem kívánt anyagok kerülnek a szervezetbe.
„Régóta elemezzük kollégáimmal, hogy miért jóval magasabb Magyarországon a koraszülések száma, mint az EU-s átlag - mondja a szülész szakorvos. - Arra szoktunk kilyukadni, hogy például Finnországban, ahol alacsony ez az arányszám, jóval erősebb a szociális háló, mint nálunk. Ezért évekkel ezelőtt letettünk az egészségügyi vezetés elé egy ajánlást, melynek alapján a magyarországi összes koraszülés és terhes gondozás adatai az életvitel, az iskolázottság, a lakáskörülmények és még sok más szempontból feldolgozhatók lennének. Ezen túlmenően pedig érzékenyebb diagnosztikai készülékek segítségével egészen korán ki lehetne szűrni a fejlődési rendellenességeket, amiről az anyákat is időben tájékoztatni lehetne."
A koraszülés magas arányát a szakma erőfeszítései miatt 1985 és 1990 között már sikerült egyszer 11 százalékról 8,5 százalékra leszorítani. Ahhoz, hogy további csökkenést tudjunk elérni, a szakorvosok szerint össztársadalmi összefogásra lenne szükség, mert a megelőzés mindig olcsóbb.
„A legfontosabb lenne, hogy a tinédzserek helyes életvitelt tanuljanak, ebben nagy szerepe lehet a már működő, kortárs felvilágosító munkának - véli Pajor professzor. - Sajnos sokan 14-16 évesen kezdik a nemi életet úgy, hogy nincsenek tisztában a nemi betegségek veszélyével, illetve a fogamzásgátlás mikéntjével. Csehországban vagy Ausztriában az egészségnevelés a fiúknak is kötelező tantárgy, például a menstruáció higiénéje az alapismeretek közé tartozik."
Forrás: www.noe.hu
Kép: herjua / shutterstock
Családinet hozzászólások:
LEGOLVASOTTABB
Letartóztatták a holtan talált berekfürdői kisfiú anyját
Elrendelte a bíróság szerdán a holtan talált berekfürdői kisfiú német állampolgárságú anyjának letartóztatását - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség az MTI-vel.
Kegyetlen bántalmazás a csepeli technikumban: diákok kínozták meg fiatalabb társukat
Négy 19 éves diák brutális módon bántalmazta 15 éves iskolatársát a csepeli Weiss Manfréd Technikumban. Az eset során a fiút megverték, lekötözték, majd vízzel fojtogatták.
A tavaszi UV-sugárzás elleni védekezés fontossága
A tavasz beköszöntével az éghajlat változása mellett a napsugarak intenzitása is fokozatosan növekszik. Bár sokan a nyári hónapokkal társítják az erős napfényt és a lehetséges bőrkárosodást, már a tavasz elején is jelentős UV-sugárzási értékek érhetők el. E blogbejegyzés célja, hogy részletesen ismertesse az UV-sugárzás tudományos hátterét, annak hatását a bőrre és a szemre, valamint bemutassa a megelőző intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetjük a hosszú távú károsodásokat.
Tragédia az arizonai tavon: négy hónapos csecsemő hunyt el az extrém hőség miatt
Egy családi hajókirándulás tragédiába torkollott Arizonában, amikor a négy hónapos Tanna Rae Wroblewski életét vesztette a szélsőséges hőmérséklet következtében. Az eset rávilágít a hőség veszélyeire és a megelőzés fontosságára.
Kockázatot hordoznak az otthoni víztisztitók a Semmelweis Egyetem szakértője szerint
Magyarországon általában semmi nem indokolja, hogy tisztított ivóvizet igyunk. A Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője szerint a vélt szennyeződéseket eltávolító háztartási berendezések ugyanakkor számos egészségügyi kockázatot hordoznak, és sok esetben rontják a vezetékes víz mikrobiológiai minőségét.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: