SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A magzat túlhordása

Kókai Kata [cikkei] - 2005-08-14
Mindenki arra vágyik, hogy gyermeke egészségesen születhessen meg. A magzat túlhordása legalább olyan ijedtséget jelent a kismamák számára, mint a koraszülés lehetősége.

De vajon milyen okok húzódnak meg a háttérben? Mikor is beszélhetünk valódi túlhordásról? A szülés pontos időpontjának kiszámításától függően beszélhetünk túlhordásról, vagy éppen téves számításról. A nők csekély hányadánál indul meg a szülés az előre jelzett napon. Általában néhány nap eltérés lehet az előre kiszámított dátum, és a szülés valódi időpontja között. A számítás elvégzéséhez szükség van a mestruációs ciklus ismeretére.

A szülés időpontjának kiszámításához a Naegele-féle módszert használatos. Szabályos ciklus esetén az utolsó menstruáció időpontjához hozzáadunk két hónapot, majd visszaszámolunk három naptári hónapot, így megkapjuk a szülés dátumát. Amennyiben a ciklus szabályos, de nem 28 napos, az esetben nem 28 nappal, hanem a kismama által kiszámolt ciklushosszúsággal kerül kiszámításra.

Amennyiben a baba a 38. hét előtt jön világra, koraszülésről beszélhetünk. Figyelembe kell azonban venni a baba egészségi állapotát, fejlettségét is, a megfelelő időben világra jött csecsemők között is nagy eltérések lehetnek. Amennyiben a kismama túl van a terhesség várható időpontján, a szülés azonban még nem indult meg, nagyobb figyelmet igényel. Ez esetben több vizsgálattal is fényt deríthetnek a magzat állapotára.



Amnioszkópiás vizsgálattal a magzatburkon keresztül figyelhető meg a baba, az ultrahang pedig megmutatja van-e elég magzatvíz, s megfelelő-e a magzat oxigénellátottsága. CTG segítségével a magzat szívverése is nyomon követhető. Amennyiben a magzat életkörülményei nem kielégítőek(nem megfelelő méhlepény működés, oxigénhiány, köldökzsinór problémái, stb.), vagyis a magzat sérülhet az anyaméhben, a szülést megindíthatják. Ezt a kismama is segítheti, a lépcsőzés, meleg fürdő és ütemes séta segítségével. Orvosilag oxitocinnal történik a szülés mesterséges megindítása.

Egy átlagos terhesség során a fogamzás időpontja utáni 266. napon várható a szülés. Természetesen az egyénenként változó menstruációs ciklus, illetve a menses mértéke, időtartama is befolyásolhatja a szülés időpontját. Hasonló ismeretek hiányában előfordulhat, hogy a dátum tévesen kerül kiszámításra. Ilyenkor nem beszélhetünk valódi túlhordásról, s ezáltal nem jelent plusz kockázatot sem. Amennyiben valódi túlhordásról beszélünk, az esetben is a legtöbb gyermek természetes úton jöhet világra, nincs szükség császármetszésre.

Mivel a méhlepény a 40. hét közeledtével zsugorodni kezd és kevésbé képes a magzat helyes ellátására, a kockázat növekedhet, így legtöbb esetben megindítják a szülést. Összegezve: akkor beszélhetünk valódi túlhordásról, ha a szülés dátuma helyesen, minden egyéni tényezőt figyelembe véve lett kiszámítva, s ennek ellenére nem indul meg természetes úton a szülés. Ez orvosi szempontból semmiképpen nem jó, de a megfelelő vizsgálatok mellett nem jelent nagyobb kockázatot, hiszen a szükséges funkciók alulműködése esetén, mesterséges úton is megindíthatják a szülést.

Kép: www.foter.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja