Megfőzni, hámozni, eldobni, avagy a kagyló is fertőzhet
Szőke Judit [cikkei] - 2008-07-21
Biztosan meglepő, hogy nyáron nem csak a távoli egzotikus országokban, hanem a szomszédos mediterrán vidékeken is veszélyként leselkedik a nyaralókra a májgyulladás, melynek közismert orvosi neve, a hepatitis, a görög "hepar" és a gyulladást jelentő "-itis" tagokból áll. De nyilván nem ez érdekli azokat, akik - teljes joggal - a felhőtlen pihenés céljából utaznak.
Miközben sok magyar utazik nyáron külföldre, a tapasztalatok szerint igen kevesen vannak közöttük, akik indulás előtt tájékozódnak a lehetséges fertőző betegségek veszélyéről. Keleti vagy déli szomszédainknál, de a Földközi-tenger közkedvelt mediterrán partvidékének országaiban is bizony előfordul a hepatitis, amit több kórokozó is okozhat, és általában vírusfertőzés következtében alakul ki. A májgyulladást okozó vírusokat az ABC betűivel jelölik: hepatitis vírus A, B, C, D, E, G, mely vírusok mikrobiológiai tulajdonságaikban, felépítésükben jelentősen különböznek egymástól, különböző mechanizmusokon keresztül betegítenek meg. Ezek közül a hepatitis A és a B a legelterjedtebbek. Mindkettő ellen van védőoltás. Utazás előtt legalább egy hónappal érdemes szakembert felkeresni, hogy a megfelelő védettség kialakulhasson.
A Hepatitis A miatt kerüljük a fagylaltot!
Magyarországon az ötven év alattiak (vagyis éppen a leggyakoribb utazók) a legveszélyeztetettebbek, mert körükben 50 százalék alatti azok aránya, akik a már lezajlott fertőzésnek köszönhetően védettséget szereztek. Ugyanis aki egyszer átesett hepatitis A-fertőzésen, egész életére védetté válik a betegséggel szemben. De nem baj, ha egyszer sem kapjuk el. Sőt az a legjobb. A szájon át terjedő fertőzés során a nem megfelelő minőségű víz és étel útján, de saját piszkos kezünkről is bejuthat a vírus a szervezetünkbe. Az ivó- és mosdóvíz a fertőzés egyik legfőbb veszélyforrása, de ugyanígy lehet a jégkocka vagy a fagylalt is. Ezt pedig gyakran fogyasztják gyerekek és felnőttek nyáron. Mitől óvakodjunk? A nyers zöldségektől, gyümölcsöktől, és minden nyersen készített, vagy kellőképpen nem átsütött-átfőtt ínyencségtől. Ugyanebbe a körbe tartoznak a tenger gyümölcsei is, különösen a kagylók. Azt is kevesen tudják, hogy a Földközi-tenger kagylóinak közel 40 százaléka hepatitis A-val fertőzött. A hepatitis A-fertőzés lappangási ideje meglehetősen hosszú, hirtelen lázzal, étvágytalansággal, hasi-és végtagfájdalommal, általános gyengeséggel jelentkezik. A teljes gyógyulás akár 2-3 hónapig is eltarthat.
A gyerekek terjesztők
Minden ötödik fertőzött kórházi ellátásra szorul. Alattomos módon minél idősebb valaki, annál jobban ki van téve a súlyos fertőzésnek, míg a kisgyerekek gyakran szinte tünetmentesen vészelik át – épp ezért ők a betegség gyors terjedésének legfőbb forrásai, hiszen tünetet nem mutatnak, székletükkel ürítik a vírust. A megelőzés ezekből logikusan következik. A higiéniai, illetve a speciális élelmiszer-biztonsági szabályokat be kell tartani! Csak lezárt, palackozott ásványvizet igyunk, lehetőleg fogat is ezzel mossunk! Valahogy kerüljük el a fagylaltozást! Kerüljük el az utcai büféket, kifőzdéket! Nyersen ne együnk zöldséget, salátát; a gyümölcsöket a szokásosnál is alaposabban mossuk le, és hámozzuk is meg!
A B és a tetoválás
A Hepatitis B vérrel és emberi testváladékokkal terjed, de nem csak szexuális úton, hanem a fertőzés forrása lehet véletlenszerű karcolás, piercing berakatása, tetoválás készíttetése, akupunktúrás kezelés, sebészeti, fogászati beavatkozás is, illetve közvetíthetik eszközök, tárgyak (borotva, fogkefe közös használata). A Hepatitis B a betegek 10 százalékánál krónikus májgyulladást okoz, amely később májrák, májzsugor kialakulásához is vezethet.
Török kutatók bizonyították, hogy egy fertőzött ember izzadsága a Hepatitis B vírusnak ugyanakkora szintjét tartalmazza, mint a vér. A tudósok hetven, olimpiát is megjárt birkózót vizsgáltak, akik közül nyolcban kimutatták a vírust, bár mindegyikük tünetmentes volt. A török kutatók szerint be kellene vezetni a versenyeken a kötelező vizsgálatot, mert ez a kór sokkal súlyosabb annál, hogy figyelmen kívül hagyják. Az orvosok szerint a vírus sokkal csekélyebb mértékben terjed az izzadság, mint vér útján.
A Hepatitis B ellen érdemes védekezni azoknak, akik a következő országokba utaznak:
Albánia, Egyiptom, Macedónia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria, Tunézia, és Törökország. Itt ugyanis a lakosság több, mint 5%-a vírushordozó.
Megfőzni, lehámozni, eldobni – ez a hármas szabály, amit tartsanak be azok, akik nem akarnak „feledhetetlen élményeket” szerezni külföldön. A fertőzés ellen – és ez kiderül a fenti sorokból – nem feltétlenül jelent biztonságot sem a luxusszálloda, sem a szimpla kézmosás.
A Hepatitis A miatt kerüljük a fagylaltot!
Magyarországon az ötven év alattiak (vagyis éppen a leggyakoribb utazók) a legveszélyeztetettebbek, mert körükben 50 százalék alatti azok aránya, akik a már lezajlott fertőzésnek köszönhetően védettséget szereztek. Ugyanis aki egyszer átesett hepatitis A-fertőzésen, egész életére védetté válik a betegséggel szemben. De nem baj, ha egyszer sem kapjuk el. Sőt az a legjobb. A szájon át terjedő fertőzés során a nem megfelelő minőségű víz és étel útján, de saját piszkos kezünkről is bejuthat a vírus a szervezetünkbe. Az ivó- és mosdóvíz a fertőzés egyik legfőbb veszélyforrása, de ugyanígy lehet a jégkocka vagy a fagylalt is. Ezt pedig gyakran fogyasztják gyerekek és felnőttek nyáron. Mitől óvakodjunk? A nyers zöldségektől, gyümölcsöktől, és minden nyersen készített, vagy kellőképpen nem átsütött-átfőtt ínyencségtől. Ugyanebbe a körbe tartoznak a tenger gyümölcsei is, különösen a kagylók. Azt is kevesen tudják, hogy a Földközi-tenger kagylóinak közel 40 százaléka hepatitis A-val fertőzött. A hepatitis A-fertőzés lappangási ideje meglehetősen hosszú, hirtelen lázzal, étvágytalansággal, hasi-és végtagfájdalommal, általános gyengeséggel jelentkezik. A teljes gyógyulás akár 2-3 hónapig is eltarthat.
A gyerekek terjesztők
Minden ötödik fertőzött kórházi ellátásra szorul. Alattomos módon minél idősebb valaki, annál jobban ki van téve a súlyos fertőzésnek, míg a kisgyerekek gyakran szinte tünetmentesen vészelik át – épp ezért ők a betegség gyors terjedésének legfőbb forrásai, hiszen tünetet nem mutatnak, székletükkel ürítik a vírust. A megelőzés ezekből logikusan következik. A higiéniai, illetve a speciális élelmiszer-biztonsági szabályokat be kell tartani! Csak lezárt, palackozott ásványvizet igyunk, lehetőleg fogat is ezzel mossunk! Valahogy kerüljük el a fagylaltozást! Kerüljük el az utcai büféket, kifőzdéket! Nyersen ne együnk zöldséget, salátát; a gyümölcsöket a szokásosnál is alaposabban mossuk le, és hámozzuk is meg!
A B és a tetoválás
A Hepatitis B vérrel és emberi testváladékokkal terjed, de nem csak szexuális úton, hanem a fertőzés forrása lehet véletlenszerű karcolás, piercing berakatása, tetoválás készíttetése, akupunktúrás kezelés, sebészeti, fogászati beavatkozás is, illetve közvetíthetik eszközök, tárgyak (borotva, fogkefe közös használata). A Hepatitis B a betegek 10 százalékánál krónikus májgyulladást okoz, amely később májrák, májzsugor kialakulásához is vezethet.
Török kutatók bizonyították, hogy egy fertőzött ember izzadsága a Hepatitis B vírusnak ugyanakkora szintjét tartalmazza, mint a vér. A tudósok hetven, olimpiát is megjárt birkózót vizsgáltak, akik közül nyolcban kimutatták a vírust, bár mindegyikük tünetmentes volt. A török kutatók szerint be kellene vezetni a versenyeken a kötelező vizsgálatot, mert ez a kór sokkal súlyosabb annál, hogy figyelmen kívül hagyják. Az orvosok szerint a vírus sokkal csekélyebb mértékben terjed az izzadság, mint vér útján.
A Hepatitis B ellen érdemes védekezni azoknak, akik a következő országokba utaznak:
Albánia, Egyiptom, Macedónia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria, Tunézia, és Törökország. Itt ugyanis a lakosság több, mint 5%-a vírushordozó.
Megfőzni, lehámozni, eldobni – ez a hármas szabály, amit tartsanak be azok, akik nem akarnak „feledhetetlen élményeket” szerezni külföldön. A fertőzés ellen – és ez kiderül a fenti sorokból – nem feltétlenül jelent biztonságot sem a luxusszálloda, sem a szimpla kézmosás.
Családinet hozzászólások:
Következő hír
Szúrós (nem csípős!) szúnyogológia
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: