Szúrós (nem csípős!) szúnyogológia
Szőke Judit [cikkei] - 2008-07-16
Akinek az éjszakáját, vagy a pecázását megkeseríti egy-egy vagy csapatnyi nyári zümmögő, nem biztos, hogy fogékony lesz a következő tudományos fejtegetésre. De azt követően jön az elhárítás és a "gyógykezelés" is.
Biológiai szempontból pontosabb lenne a „megszúrta egy szúnyog”, mint a „megcsípte egy szúnyog” kifejezés, mégis az utóbbi terjedt el – talán a szúrást követő égető, viszkető érzés miatt. Hogy miért? „A hazánkban élő csípő rovarok többsége a szúró-szívó szájszervének vagy a fullánkjának a bőrbe szúrásával és méreg beinjektálásával okoz fájdalmas sebeket. Érdekes, hogy más nyelvekben, például az angolban és a németben sem a szúrni, hanem a „harapni” vagy „csípni” jelentésű igéket használják a rovarok e kellemetlen tevékenységének megjelölésére.” – így a szúnyogológiai szakirodalom.Nem csíp, hanem szúr
A legismertebb csípő rovarok közé tartoznak a kétszárnyúak, a szúnyogok és a legyek.
A kétszárnyúaknak a fejükön elhelyezkedő, a rágó szájszervből módosult szúró-szívó szájszervétől kell tartanunk. Ebben a csőszerű képletben általában szúróserték helyezkednek el, ezekkel szúrja át a rovar a bőrt, majd a szájszerv szívócsővé alakult részével juttatja be a kellemetlen viszketést vagy fájdalmat okozó, alvadásgátló nyálat és szívja föl áldozata vérét. A különösen fájdalmasan csípő szuronyos legyeknek egész szájszerve egységes, kemény szívókává alakult, amelynek bőrbe hatolását a szívóka végén ülő apró, fűrészszerű kitinfogak könnyítik meg.
Csak a szúnyogok nőstényei szívnak vért, a hímek megelégszenek azzal, hogy vizet vagy növényi nedvet vesznek magukhoz. Amikor az éhes nőstény szúnyog rárepül az emberre, vagy valamilyen állandó testhőmérsékletű állatra, gondosan végigtapogatja a bőrt, hogy a szúrásra legalkalmasabb felületet kiválassza. Kifinomult érzéksejtjeivel egyaránt érzékeli a táplálékforrás hőmérsékletét, szagát, ízét, de megérzi azt is, hogy hol húzódik ér.
A szúnyogcsípés, bocsánat, legyünk szakszerűek, szúrás során a nőstény szúnyogok szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe. Ez a mi méreteinkhez képest olyan apró, vékony és hegyes szerv, hogy a szúrást magát sem a vérszívás közben, sem később nem érezzük. Már csak az utóhatásait érezzük, de akkorra a bűnös, ha szerencséje van, újabb áldozatra les.
Piros, duzzadt, viszket
Valamiért bepirosodik, megduzzad és éktelenül viszket a szúrás helye. Ahhoz, hogy gondtalanul tudjon táplálkozni és emészteni, hiszen nem a támadás a célja, a szúnyog nyálával antikoaguláns anyagot juttat a szúrás helyére (mintegy beleköpi a sebbe), ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben. Immunrendszerünk riadót fúj felismeri az idegen fehérjéket, és azonnali túlérzékenységi reakció jön létre. Meg kell szabadulni az idegen fehérjétől. A hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érpályából folyadék áramlik a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig a viszketéshez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható.
A nyár a szúnyoginvázió szezonja. Hogyan akadályozhatjuk meg elszaporodásukat, ha kertes házban lakunk? Takarjuk le a víztárolókat, hordókat! Gyakorta ürítsük is ki ezeket!
A legbiztosabb távoltartási eszköz a szúnyogháló. Ez házilag is kivitelezhető, de nagyon ötletes lamellás változatok is kaphatók ajtóra, amiket csak ragasztani kell – a lamellákon a kutya és a macska is ügyesen ki-be tud járkálni, anélkül, hogy a textil félreakadna.
Úgy tartják, hatásos az őrölt szegfűszeg, amit gézzsákokba teszünk, és a zárt helyiség több pontján elhelyezzünk. Állítólag a szúnyogok gyűlölik a következő trükköt: fél narancsra rászórjuk a szegfűszeget, majd alkohollal leöntjük. A párolgó narancs- és szegfűszegillat messze űzi a vérszívókat.
Kölni, fokhagyma és társai
Ha valaki nem bízik az elektromos riasztókban és csapdákban, de nem rest éjszakára diófalevélből főzetet készíteni, és lapos tálkákba önteni, nyugodtan aludhat. Próbáljuk ki magunkon azt a tanácsot, mely a fokhagymára apellál. Sok egyéb mellett szúnyogűző hatása is van.
Ha minden óvintézkedés ellenére megcsípett minket az a fránya szúnyog, tegyünk rá hűsítő borogatást. Erre ideális az ecetes, a mentholos. Népi javaslat a nedves só, ha a csípés helyét azonnal bekenjük. Jó az antihisztamin hatású krém, a kölni, a tiszta alkohol.
A viszketés és a duzzanat enyhítésére alkalmas a hígított szalmiákszesz, a hagymalé. A patikákban, drogériákban különben kiváló „elő-és utószerek” kaphatók, amik főleg a gyerekeknél lényegesek, ők nehezen tolerálják a kellemetlenséget, melyből gyulladás is lehet.
A szúnyogcsípés kellemetlen tünetei néhány nap alatt maguktól is elmúlnak. A folyamat antihisztamin hatású krémekkel gyorsítható (pl. Fenistil) – hiszen a fő felelős, amint azt fentebb írtuk, a hisztamin. A vakarózás a fertőzés veszélye miatt nem ajánlott, na, ez az, amit nehezen tudunk megállni...
Családinet hozzászólások:
Következő hír
Babuka - nyári napközis tábor kicsiknek
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: