Egy kis szaloncukor történelem
Kezdetben a szaloncukor készítése csak kézileg történt, de a 19. század végén megjelentek az első fondant készítő gépek, amelyeket a jelenlegi Bonbonetti Csoport elődje gyártott a Gerbeaud cukrászda számára is.
Ez a különleges édesség igazán a századfordulón vált divatossá. A reformkorban - francia minta nyomán - jött divatba a polgári lakásokban a fogadószoba, azaz szalon, ahol karácsonyfát állítottak, melyet édességekkel dekoráltak, így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Magyarországon Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója állított először fenyőfát karácsonykor az 1820-as években. Érdekességként említhetjük meg, hogy Mattioni Eszter, a Bonbonetti gyár bejáratát díszítő híres védett hímeskő mozaik alkotójának édesanyja abban az óvodában tanított, amelyet Brunszvik Teréz alapított.
A karácsonyfa állítás eleinte csak az arisztokrácia körében volt szokás, de az 1840-es évektől már a módosabb polgároknál is divatba jött. A reformkorban még minden gyerek külön-külön kapott karácsonyfát, később már csak a lányok és a fiúk együtt kaptak egy külön fát, míg napjainkban egy család már csak egy fát állít.
Persze nem mindenki engedhette meg magának, hogy csillogó cukrászdában vásároljon szaloncukrot a fára, ezért sokan otthon készítették el a csemegét.
Aztán fokozatosan gépesítették a szaloncukor készítésének valamennyi műveletét (gépi öntés, csomagolás). A leghosszabb ideig a csomagolásban őrizték meg a kézi munkát. Sok kis műhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt a dekoratív édességre. Az 1980-as évek előtt gyakorlatilag kétféle szaloncukor létezett: a konzum és a zselés. De nem sokkal később megjelentek a legkülönbözőbb ízesítésű szaloncukrok: a karamellás, marcipános, gesztenyés, rumos-meggyes, diós és megannyi finomság. Manapság a különböző édességgyártók karácsony közeledtével ontják a szaloncukrok özönét. Van, aki íz alapján választ, de van, akinek inkább a csomagolás színe számít, mert fontos, hogy a díszekkel harmonizáló kompozíciót hozzon létre, ezzel is emelve az ünnep fényét. Más az árra figyel. Sokan pedig többfélét is vesznek, hogy a család minden tagjának kedvében járjanak.
Egy dolog azonban nem változott. A karácsonyfára akasztható, csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is kizárólag mi magyarok készítjük. Ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor előfordulása csak az ott élő magyaroknak köszönhető.
Fotó: commons.wikimedia.org
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: