A személyiség… felöleli az emberi jellem minden összetevőjét: az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsét és minden olyan attitűdöt, amely benne élete során kiépült.”

Minden ember, egyszeri megismételhetetlen remekmű, mégis bizonyos azonosságokat mutat egyes helyzetekben, szerepekben illetve a személyiséget felépítő részek által rendszerezhető, feltárható. Az analízis lényege, hogy a személyek változatos és egyedi tulajdonságaiból, viselkedésmódjaiból, reakcióiból a nagy számok törvénye által átlagolhatóak az általános emberi megnyilvánulások. Az átlagtól való eltérések mutatják meg az egyedre jellemző tulajdonságokat, és mivel az átlagember nem létezik, ezért minden személyiség különböző mintázatokat mutat a maga emberi mivoltában.

Minden mozdulatunk, válaszreakciónk - a társadalmi, tárgyi és sík térben,- személyiségünkre jellemző akciók-reakciók sorozata. Az írás és a rajz, ezért mozdulataink síkban rögzült lenyomatainak tekintendők. Mivel a mozgás milyenségéből visszakövetkeztethetünk a létrehozó személy tulajdonságaira, így írómozgásból szintén elemezhető létrehozójának egyénisége.

Személyiségünk rétegeiből az értelmi - (1.-5. cikk), érzelmi élet (6.-10. cikk) és önmagunkkal való kapcsolatunk (11.-15.cikk), az egyéni motivációk (16.-21. cikk) után következzen a munkához kapcsolódó jellemzőink felfedezése.

Munka / feladatvégzés

A munkába fektetett energia szempontjából többféle megoldási módot használhatunk, személyiségünktől függően. Amennyiben a feladatainkba fejest ugorva, teljes erőbedobással nekilátunk megvalósítani, úgy az első szakaszba fektetünk több energiát. Ez a lendület később lassul, alábbhagy. A lelkes, rövidtávon gondolkodó, szangvinikus típus munkamódjára jellemző. Írása a kezdet kezdetén szép, jól formált, egyenletes, tiszta, majd ahogy halad előre a papír síkján sorról sorra, egyre fellazul az íráskép, csúnyul, rendetlenné válik. Sorai leesnek, betűi egyre kevésbé olvashatóak, tagolása rendszertelenné válik. Ez mutatja, hogy a feladattal az időben előrehaladva, kellő inspiráció vagy külső, belső motiváció híján, érdeklődése gyengül, hozzáállása romlik.   

Előfordul, hogy lassabban áll neki a dolognak az illető, de energiáit tartalékolva halad előre, majd a tevékenység során belelendül és szép akkurátusan befejezi, amit elkezdett. Ez a munkamód a lassabb temperamentumú, zárkózottabb emberek sajátja. Nem annyira lelkes írás, lassú, rajzolt, vontatott, álló. Majd sorai emelkednek, összeszedettebb lesz az íráskép, szinte látszik az aktivizálódás a lapon tovahaladó toll írásképe által. Szint kirajzolódik, hogy honnan ”kap rá a dolog ízére” az írója. A betűk vonalvezetése gyorsabb, de olvasható, áttekinthető, világosan tagolódik.

Természetesen lehet egyenletes, folyamatos, gazdaságos energia felhasználású a személy. A beosztó típus, hatékony az élet minden területén.  Álló vagy enyhén jobbra dőlő betűkkel halad előre, emelkedő egyenes sorokon át, közepesen gyors tempóban. Többnyire szabályos az íráskép, logikus szó- és betűegyszerűsítésekkel. Közepesen kötött, - hol kapcsolódnak a betűk egy-egy szón belül, hol nem,- ami a kapcsolataiban változó magatartásra utal. Kis kezdő és végvonalak jelzik, hogy nem vacakol a munkakezdésnél, megfelelően döntőképes, nem halogat és marad energiája a munkavégzés után is.  Margói ideálisan előírásosak, sem túl kicsik, sem túl nagyok. Mindenhol hagy magának helyet, teret, amennyi kell.  Betűméretei is átlagos vagy kisméretűek, egyenletes nyomáserővel ír.

Találkozhatunk azonban egyenetlen energiafelhasználású, szétszórt, dolgozóval is. Ez utóbbira mondják, hogy pazarlóan bánik erejével, többnyire idejével, pénzével és a rendelkezésére álló javakkal, így a papír, - mint írófelület- kihasználásával is. Szabálytalan és fonalas írásban hosszú kezdő és végvonalak mutatják, hogy nehezen dönt, sokat hezitál, nem bír semmit abbahagyni, még „szőröz” rajta. Semmit nem dob ki, minden jó még valamire. Végtelenségig beszél, nem képes befejezni a dolgokat, elvarrni a szálakat. Igen rossz a papíron a térkihasználás: itt is szöveg, ott is írás, nem logikus a tagolás. Mozgáshangsúlyos, gyors az írás, ami jelzi, hogy mindig csinál valamit, de nem céllal, csak hogy úgy érezze, teszi a dolgát.  Ez önbecsapás. A folyamatos mozgás mellett a formák elsikkadnak, a formalitások, szabályok nem fontosak. Gyorsan átsiklik mindenen és gyenge nyomot hagy maga után. Volt is meg nem is, csinálta is, de minek….

(Az írásminták csak illusztrációk, az egyéni eltérések miatt, nem tartalmazzák a leírt jellemzők mindegyikét.)

Kézírásunkban a személyiségünk 1. rész - A sebesség
Kézírásunkban a személyiségünk 2. rész - Gondolkodásunk rugalmassága
Kézírásunkban a személyiségünk 3. rész - Alkotás, kreativitás, fantázia
Kézírásunkban a személyiségünk 4. rész - Érdeklődés, objektivitás
Kézírásunkban a személyiségünk 5. rész - Figyelem és kritika
Kézírásunkban a személyiségünk 6. rész - Érzelmeink erőssége és az agresszió
Kézírásunkban a személyiségünk 7. rész - Temperamentum és gátlások
Kézírásunkban a személyiségünk 8. rész - Érzelmi megnyilvánulási formák
Kézírásunkban a személyiségünk 9. rész - Élménykészség mértéke
Kézírásunkban a személyiségünk 10. rész - Az akarat megjelenése írásunkban
Kézírásunkban a személyiségünk 11. rész - Önbizalom, önértékelés
Kézírásunkban a személyiségünk 12. rész - Önkontroll, önirányítás
Kézírásunkban a személyiségünk 13. rész - Önismeret, „én”-ünkkel való kapcsolatunk
Kézírásunkban a személyiségünk 14. rész - Én-ideál és önelfogadás
Kézírásunkban a személyiségünk 15. rész - Ellenállóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 16. rész - Motivációink
Kézírásunkban a személyiségünk 17. rész - Teljesítménymotiváció
Kézírásunkban a személyiségünk 18. rész - Anyagi javadalmazás
Kézírásunkban a személyiségünk 19. rész - Szórakozás, megfelelő munkakörnyezet
Kézírásunkban a személyiségünk 20. rész - Közösségi kapcsolatok igénye
Kézírásunkban a személyiségünk 21. rész - Mozgásigény
Kézírásunkban a személyiségünk 23. rész - Szervezőkészség
Kézírásunkban a személyiségünk 24. rész - A munkavégzés hatékonysága
Kézírásunkban a személyiségünk 25. rész - Döntőképesség a feladatokban
Kézírásunkban a személyiségünk 26. rész - Hagyománytisztelet és újítóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 27. rész - Szociabilitás, társas kapcsolatok
Kézírásunkban a személyiségünk 28. rész - Beilleszkedési céljaink és a dominancia
Kézírásunkban a személyiségünk 29. rész - Konfliktuskezelési típusok
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 1.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 2.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 3.
Kézírásunkban a személyiségünk 31. rész - Önállóság I.
Kézírásunkban a személyiségünk 32. rész - Önállóság II.
Kézírásunkban a személyiségünk 33. rész - Alkalmazkodás és diplomatikusság

Fotó: cocoparisienne: handwriting / pixabay