SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Olvasók(K) II. (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

László Dávid [cikkei] - 2011-05-06
A számítógép és televízió teljesen kiszorította hétköznapjainkból az olvasást? A felmérések szerint a felnőtt lakosság ma naponta körülbelül három órát ül a televízió előtt és csupán 10-15 percet tölt olvasással.

 

Ez nagyjából a fele a harminc évvel ezelőtti időtartamnak és töredéke a televízió előtti időknek. A lakosság majdnem negyede pedig egész évben nem vesz könyvet a kezébe. Ez a szomorú valóság.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az egész népesség körében az olvasás mennyisége és színvonala is csökkent. Utóbbin azt értjük, hogy háttérbe szorult a szépirodalom, az emberek inkább lektűrt vagy célzott, alkalmazott könyveket vásárolnak, gondoljunk például szakácskönyvekre, vagy póker-kalauzokra.

Ennek rendkívül sok oka lehet; a legtöbb kutató az életritmus felgyorsulásával, a multimédiás eszközök térnyerésével, az érzékek kitágulásával magyarázza a jelenséget. Például Jókai tájleírásai talán nem olyan megnyerőek számunkra, mint egy 3D-s moziélmény.

Mindazonáltal egyes tudósok arra is felhívják a figyelmet, hogy a fiatalok az internet térhódítása miatt valójában sokat olvasnak, csak nem könyv formájában, hanem digitálisan; a számítógépen. Ez a fajta olvasás viszont nem lineáris, hanem kapkodó, szétszórt, így nem igazán segíti a szövegértés fejlesztését. Másrészről viszont megfelel a kor igényeinek, az információ gyors és praktikus alkalmazásával.

Több, a szövegértést megcélzó vizsgálat (így a PISA, ill. PIRLS) is arra az eredményre jutott, hogy a magyar gyerekek valójában gyakran nem értik amit olvasnak. A szövegértő olvasásnak négy szintje van:

 A szó szerinti: adatok kigyűjtése, konkrét információk kikeresése.

Az értelmező: következtetések levonása.

A kritikai: bírálat, saját vélemény a műről.

Az alkotó: kilépés a szövegből, a fantázia térnyerése.

Ha például magyar órán egy novella értelmezése abban merül ki, hogy ismertetik a történetet, akkor a harmadik és negyedik szintre nem jut el az olvasás. A felmérések szerint azonban már gyakran az első két szintnél is felmerültek problémák.

A PISA-mérések szerint a résztvevő országok között Magyarország körülbelül a középmezőnyben foglal helyet. Érdekes, hogy az abszolút első helyezett Kína, és az Ázsiai országok (Japán, Korea) is nagyszerűen teljesítettek. Európában kiemelkedik Finnország, Belgium és Hollandia.

A nem túl meggyőző eredmények hatására új oktatási módszert próbáltak kidolgozni, emiatt is jött létre például a mai irodalom érettségi rendszer, amelyben már hangsúlyos helye van a szövegértési feladatoknak.

Nyilvánvaló, hogy kizárólag az iskolában nem lehet megoldást találni. Ahogyan az adatokból látszik, a következmények már most is súlyosak. Akár oly sok másik esetben is, az olvasásnál is nagyon fontos az otthoni minta, a családtól kapott értékek befolyása.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja