SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Halottak napja

Németh Ági [cikkei] - 2004-10-27
Mindenszentek és a halottak napja, november elseje és másodika az emlékezés napja.

Mindenszentek és a halottak napja a megemlékezés napja. Hívő és nem hívő ember felkeresi szeretteit a temetőben, ahol virággal és gyertyagyújtással adózik emlékének. Ilyenkor felszakadnak a régi és még alig gyógyuló sebek. Mindenki szembesül elvesztett szerettei emlékével, szívünk megtelik mély, tompa fájdalommal.

A fiatal, aki még nem tudja felfogni a körülötte lévő fájdalmat, csak tiszteletét tudja kifejezni, és érzi, hogy ezen a helyen nem illik hangoskodni. Itt már a béke és a csend honol.

A már éltesebb ember, megtapasztalta az elvesztést, és felidézi emlékeiben szeretteit.

Az idős ember, már azon gondolkodik, hogy lassan közeleg az idő a nagy találkozóra.

Azonban mindenkiben közös az emlékezés, a sírok rendezése, széppé tétele. A néphit szerint, azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak nyughelyükön. A gyertyát azért gyújtják, hogy az elkóborolt lelkek visszataláljanak saját sírjukba, és ne kísértsék az élőket.

Elborítják a sírokat a rokonok, hozzátartozók és barátok virágai, gyertyái. Elhelyezik virágcsokraikat, ami krizantémból és őszirózsából tevődik össze, az elmúlás jelképes virágaiból. Estére a temető fényárban pompázik. Aki nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát szeretteinek, mindenkinek egy-egy szálat.


                     Akik lakoznak csendben valahol,
                     Szomorú fűz akire ráhajol,
                     Akiknek sírján halvány mécs lobog,
                     A gyötrődést azok már rég feledték:
                     Mi sírva élünk, ők meg boldogok....
 



                     /Ady Endre: A halottak/
 

                      Ó hányszor kell a sírra néznünk,
                      Hogy vigasztaljuk önmagunk,
                      Dobjuk el a tettető álarcát:
                      Ma ünnep van, ma sírhatunk.


                      /Ady Endre:  Halottak napján/  


Halottak napját, november 2.-át az egyház 998 óta tartja. A megemlékezés Szt. Odiló clunyi apát nevéhez fűződik. Ezt a napot minden Cluny anyaszentegyházhoz tartozó Bencés házba bevezette és ez a mai napig fennmaradt.

November 1-jén a Mindenszentek /Festum omnium sanctorum/ ünnepe van, ez a katolikus egyház ünnepe. Az ünnep történetére már a 4. században is voltak utalások. A Mindenszentek ünnepét május 13.-án tartották vasárnap / a vasárnap neve a görög egyházban a Szentek vasárnapja/. Az ünnep a VIII. században november 1.-re tevődött, ami nálunk már közünnepnek számított ebben a században.

835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte a kereszténység ünnepét, és ettől kezdve az egész kereszténység ünnepe a Mindenszentek.

Mindenszentek ünnepe és a halottak napja már nemcsak egyházi ünnep, hanem népi megemlékezés is.

Kép: www.foter.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja