Vízkereszt utáni második vasárnap

Bibliai eredete megemlékezés Jézus Galileai Kánában tett első csodatételéről, amikor a menyegzőn a vizet borrá változtatta. Régi időkben a pap - a római misekönyv szerint -, ezen a napon olvasta fel a kánai menyegzőről szóló evangéliumot. A házaknál általában énekmondó asszonyok beszélték el ezt a történetet, majd énekléssel, evéssel, ivással ünnepeltek együtt a jelenlévők.
- A kánai menyegző: Jézus első csodatétele
Bibliai történet, amikor is menyegzőt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is ott volt. Jézust is meghívták a menyegzőre, tanítványaival együtt. Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: "Nincs több boruk." Jézus azt felelte: "Asszony, a te gondod az én gondom. De még nem jött el az én órám." Erre anyja szólt a szolgáknak: "Tegyetek meg mindent, amit csak mond!" Volt ott hat kőkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára, mindegyik két-hárommérős. Jézus szólt nekik: "Töltsétek meg a korsókat vízzel!" Meg is töltötték azokat színültig. Ekkor azt mondta nekik: "Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak." Odavitték. Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta honnan való - a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták -, hívatta a násznagy a vőlegényt, s szemére vetette: "Először mindenki a jó bort adja, s csak amikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig tartogattad a jó bort."
Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában.
A nép körében ezután kezdődtek a mulatságok, amelyet a papi méltóságok nem néztek jó szemmel.

Farsang

A farsang vízkereszttől - január 6. -, hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart.
A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, de nagyon gazdag néphagyományokra épül, amely vidékenként, tájegységenként hasonló, de mégis oly változatos, hisz minden tájegység szokása beépül, csiszolódik, gazdagodik helyi népi rigmusokkal, köszöntőkkel, táncmozdulatokkal. A népi színjátszás kezdete is, és annak fejlődésében fontos szerepet tölt be a farsang hagyománya. A farsangi hagyományok főként táncmulatságokban, vénlánycsúfolókban, köszöntőkben, lakomákban, és a ma is megrendezett bálokban teljesednek ki.
Vegyük sorra:

1. Táncmulatságok

A farsangi báloknak mind a paraszti életben, mind pedig a városi nagypolgárság körében komoly hagyományai voltak. Az első bált 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella esküvője alkalmából szervezték meg. Mai formájában a bál XIV. Lajos francia király uralkodása alatt terjedt el. Az eladó lányokat, illetve a házasulandó fiatalembereket ezeken a farsangi táncmulatságokon vezették be a társasági életbe. Akik "nem keltek el", azokat az alábbi rigmussal csúfolták:
"Elmúlt farsang el, el, el.
Kinek használt, kinek nem.
Nekem használt, néked nem.
Én táncoltam, te meg nem."

2. Vénlánycsúfolók
A házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló - szokása a házasságra érett, de - farsangig, vagyis a házasságkötési idény végéig férjhez nem ment leányok ellen. (Szórványosan előfordul a meg nem nősült legények kigúnyolása is. Időpontja húshagyókedd, de előfordul más jeles napokon, így pl. szilveszterkor is.) Legelterjedtebb módja a tuskóhúzás, tőkehúzás, amelynek lényege: a leányhoz fatuskót vagy azt jelképező kisebb tárgyat kötöznek, amit bizonyos távolságra el kell húznia. Teljes formájában hangos vonulás végig a falun (néhol lakodalom-paródiával kiegészítve), de sok esetben csak a lányok ablaka alatt lármáztak, rossz fazekakon doboltak a legények anélkül, hogy a lányok kijöttek volna. Gyakran csak a lány házánál zajlik: a legények tuskót húznak be a férjhez nem ment lányok udvarára, vagy a lány háza előtt húzzák el a fadarabot, kiáltozva: "Itt a törzsök, húzzad!" A szokás főleg a Dunántúlon, K-Mo.-on és Erdélyben ismert. Az ÉK-i országrészen a szűzgulyahajtás, gulyafordítás, kongózás, zajos felvonulás: a legények kiáltására ("Kinek van eladó lánya - hajtsa ki a szűzgulyára!) az érintett leányoknak ki kellett jönniük a házukból s ostorpattogtatással hajtották őket végig a falun. Előfordult - szerelmi ajándékok csúf, visszataszító formában való elkészítése és nyilvános ajándékozása is: pl. rongyokkal és döggel díszített - májusfa kitűzése, vagy szeméttel töltött bakfazék bedobása a leány kertjébe (e szokás a Jászságban cibereszűrés néven volt ismert). A vénlánycsúfolás szervezői általában legények voltak, a szokás gyakorlatilag kihaltnak tekinthető. (még: zajkeltés)
- Irod. Kessler-Balogh Edgar: A szűzgulyahajtás (Ethn., 1927); Prückler József: Jászberényi néphit, szokások és babonák (Ethn., 1930); Vakarcs Kálmán: Tuskóhúzás a szentgotthárdi járásban (Ethn., 1933); Ortutay Gyula: A szerelem Ajakon a házaséletig (Népünk és Nyelvünk, 1934); Klier, K. M.: Blockziehen. Ein Faschingsbrauch von der Südostgrenze Österreichs (Eisenstadt, 1953).

3. Köszöntők
Többnyire gyermekek, egyes helyeken lányok adománygyűjtő, - köszöntő, jókívánságmondó felvonulása - farsangkor. Néhol csak legények és nős férfiak járnak farsang keddjén, néhol hétfőn vagy vasárnap házról házra farsangot köszönteni, többnyire hosszú nyárssal a kezükben, bekormozott arccal. Esetleg valamilyen hangszer kíséri az éneküket. Néhol bizonyos varázscselekmények kapcsolódnak a köszöntéshez: pl. Baranya megyében kukoricát szórnak a farsangolók lába alá, hogy sok csirkéjük keljen, mint ahogy a letaposott kukorica is kikel. Az ének végén a gazdasszony vagy a gazda esetleg így szól: "gyertek ide fiaim azzal a nyárssal. Rátűzöm a szalonnát, hogy szép megölőjeim legyenek!" Heves megyében lányok köszöntenek. Ha nem kapnak tojást a háziaktól, így fenyegetőznek: "Ne keljen meg a cipójuk!" A köszöntők szövege rendkívül összetett, állandó versszaka:
Hipp, hopp farsang,
itt ölték az átányt,
nem adják a máját,
csak a szalonnáját.

4. Lakomák
Farsang gazdag, változatos lakomákkal kecsegtetett finom ízeivel, változatos ételeivel. Néhány hagyomány, étkezési szokás máig fennmaradt. Sok faluban igyekeznek farsangvasárnapra és húshagyó keddre tyúkhúslevest, töltött káposztát főzni. Szívesen tálaltak még ciberelevest és kocsonyát is.
Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibereleves, káposzta, farsangi fánk. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.

Farsangi fánk

Hozzávalók
A tésztához
500 g liszt
50 g porcukor
4 db tojássárgája
80 g vaj
25 g élesztő
2,5 dl tej
0,5 dl rum
só
a szóráshoz: 100 g liszt
a tetejére: 15 g vaníliás cukor
a töltéshez és a tálaláshoz: 100 g barackíz
a sütéshez: olaj
Elkészítése
Egy dl. langyos tejjel, az elmorzsolt élesztővel, nyolcvan gr. liszttel, kevés cukorral a kovászt készítünk. A további folyamatban csak annyi az eltérés, hogy a jól összedolgozott tésztához végül hozzáadjuk a rumot. A kelesztett tésztát lisztezett nyújtótáblára borítjuk, majd 2 cm vastagságúra nyújtjuk. A lisztbe mártott fánkszaggatóval, hirtelen mozdulattal és nagy erővel kiszaggatjuk a fánkokat, lisztezett konyharuhával letakart tálcára helyezzük, majd beborítjuk a másik konyharuhával, és langyos helyen ismét kelesztjük. A megkelt fánkokat óvatosan felemeljük, közepükre mélyedést alakítunk ki, majd a mélyedéssel lefelé bő, középmeleg olajba helyezzük, és fedővel lefedve kezdjük a sütést. Amikor az egyik oldaluk megsült, megfordítjuk, és fedő nélkül fejezzük be a sütést. A fánkokat lapátkanállal kiemeljük, jól lecsepegtetjük. Meghintjük vaníliás porcukorral, a mélyedésekbe töltve, vagy külön edényben melegített és rummal ízesített barackízt adunk hozzá. Forrón tálaljuk.

Érdekesség: a farsangi fánkot két villával illik fogyasztani, nem szabad késsel vágni, csak mintegy tépni a két villa segítségével.

Egyszerű fánk

Hozzávalók:
1 dl tej
4,2 dkg élesztő
40 dkg liszt
1 tojás
3 tojássárgája
3 g só
5 dkg kristálycukor
1 cs vaníliacukor
1/2 (bio) citrom reszelt héja
2 ek rum
10 dkg puha vaj
1 tojásfehérje
lekvár és/vagy nutella
liszt a nyújtáshoz

Elkészítés:
1. A fánk tésztájához melegítsünk meg 40 ml tejet langyosra. Oldjuk fel benne az élesztőt és kb. 3 dkg liszttel készítsünk belőle egy sűrű tésztát. Liszttel szórjuk meg és meleg helyen 30 percig kelesszük.
2. A tojást, sárgákat, sót, cukrot, vaníliacukrot és citromhéjat verjük géppel habosra (kb. 1 perc). A maradék tejet és a rumot adjuk hozzá. A keveréket a maradék liszttel, a megkelt tésztával és a vajjal dolgozzuk sima tésztává. Végezzük géppel, tésztához való keverőkkel mindaddig, amíg a tészta a tál oldalától elválik.
3. Ezt a tésztát is szórjuk meg liszttel és ismét kelesszük meleg helyen, kb. 1 órát. A mennyiségnek legalább duplázódnia kell.
4. Tepsit kenjünk meg vajjal. A tésztát nyújtsuk lisztezett deszkán 1 cm vastagságúra és szaggassunk belőle 6 cm átmérőjű köröket (ideális esetben 40 darabot). A körök felére tegyünk 1 tk lekvárt vagy nutellát, a szélét kenjük meg tojásfehérjével és fedjük be a maradék körökkel, a széleket ujjainkkal nyomjuk össze. Az így keletkező fánkok széleit egy 6 cm-nél valamivel kisebb átmérőjű pohárral nyomjuk még egyszer össze (felülről tegyük a fánkokra a pohár száját és nyomjuk lefelé). A fánkokat tegyük a tepsibe, egymás mellé, takarjuk le konyharuhával, és ismét kelesszük 30 percet.
5. 170 fokos sütőben 15-20 percig sütjük. Ha kihűlt, porcukorral megszórjuk.

Tippek:

A fenti adagból kb. 20 darab fánk lesz.
A csokoládés verziónál használhatunk nutella helyett csokoládét vagy csoki golyókat is. Ha nem egyforma vastag minden kör, a vastagabbakra tegyük a tölteléket és a vékonyabbakkal fedjük le.
Le is fagyasztható, felengedés után melegítsük meg kb. 10 másodperc alatt mikróban.
Az egyszerű farsangi fánkra is igaz, frissen a legfinomabb!

Erdélyben húshagyó kedden kötelező a kürtőskalács megsütése, s hajnalban nem érezni mást, mint vanilia illatot a friss, tiszta levegőben.
Kürtőskalács
1 kg liszt, 2 tojás, 4 tojássárgája, 12 kanál porcukor, pici élesztő, csakott kávéskanál só, 1/2 dl tej, 12 kanál olvasztott vaj.
"A liszthez hozzáadunk 2 egész tojást, 4 tojássárgáját, 12 kanál olvasztott vajat, 12 kanál porcukrot, 2 dkg cukorral feloldott élesztőt, 1 lecsapott kávéskanál sót, 1/2 l tejet. A tésztát jól kidolgozzuk és kelni hagyjuk. Amikor félig megkelt, szeleteket vágunk, kisujjnyi vastagságúra sodorjuk és az előre elkészített sütőfára gömbölyűen rácsavarjuk. A parázs felett forgatjuk, miközben porcukorral megszórjuk."

5. Farsangi bál

A naptári év jeles napjaihoz fűződő - táncalkalmak közül a legjelentősebb, amelyet a farsang három utolsó napján rendeznek meg. Számos helyen már kövércsütörtökön elkezdődött a tánc, de a legzajosabb a húshagyókeddi volt, amely éjfélig tartott. A farsang utolsó bálját még ma is megtartják, sok helyen batyus bál a neve.
Farsang farka a neve a húshagyó keddel végződő vidám ünnepnek.
Magyarországon "a farsang farkának" nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.
A húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
A farsang, a párválasztás időszaka
A farsang fontos "esküvői szezon", mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is - pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb. -.
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát.
A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Bálokban, kikapcsolódásban ma sem érzünk hiányt. Rengeteg a rendezvény úgy a gyerekek, mint a felnőttek számára. Számtalan színház, kulturálisközpont, wellness szálloda hirdet erre az időszakra kikapcsolódási lehetőséget, de megszervezi minden szakma, vállalat, intézmény a maga farsangi bálját.


Karneváli jelmezek:

Ősidők óta, farsangkor jelmezt öltenek magukra az emberek. Mára a jelmeztár olyan változatos, hogy iparág épült a farsangkor szórakozni vágyók igényeinek kielégítésére.
A gyerekek előszeretettel bújnak olvasott, vagy filmen látott hőseik ruháiba, és a lányok előszeretettel lesznek ezen a napon királykisasszonyok, vagy tündérek.
Farsangi jelmezötletünk ebben az évben:

1. Nagymama lekvárja - nyerő tipp