Vagy amit akarunk: Vízkereszt
Singola Edit [cikkei] - 2009-01-06
A párommal vitába keveredtünk amiatt, hogy mikor is kell leszedni a karácsonyfát. Ragaszkodván hagyományokhoz, én azt mondtam, január hatodikán, Vízkeresztkor. Hogy miért is?
Amit akarunk, vagy amit nem akarunk
Vízkereszt, azaz Szentkereszt, Epiphania Domini, Twelftday, Befana, Háromkirályok napja, nevezzük, ahogy jobban tetszik kultúrától és hagyománykörtől függően. Sokféle hiedelem és szokás kötődik e naphoz. Egyrészt a karácsonyfa leszedésének ideje, mert a karácsonyi ünnepkör január hatodikán ér véget. A tizenkét karácsonyi nap után valami új veszi kezdetét, a farsang. Tehát egyfajta átmeneti rítusként lezárjuk a karácsonyt azzal, hogy lebontjuk a karácsonyfát. Igaz, nehéz szívvel válik meg az ember a karácsony színeitől, a szeretet lángja még élénken él bennünk, nem akarjuk, hogy a szürke januári napok elvegyék tőlünk. De ne bánkódjunk, kellemes hangulatot teremthetünk a hideg, sötét estéken egy-egy gyertya, mécses, füstölő elégetésével, főleg, ha közben szeretettel és odafigyeléssel vagyunk a körülöttünk lévőkre.
Hiába múlt el a karácsony, ajándékozásra mindig van alakalmunk. Nem kell drága meglepetésekre gondolni, csak valami kedveskedésre. Vízkereszt napja több szempontból alkalmas erre, mert kapcsolatba hozható az ajándékozással. A nyugati egyházakban január 6. a Háromkirályok napja. Ezen a napon tett Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatást a kis Jézusnál. Ennek emlékére terjedt el a házszentelés hagyománya. A templomban megszentelt vízből hazavittek egy keveset, majd azzal körbehintették a házat, hogy távol tartsák a rossz szellemeket és megóvják a ház népét mindenféle bajtól. A maradék vizet eltették, jeles eseményekkor pedig elővették, hogy megáldják vele az újszülöttet, a gyermekágyas asszonyt, a menyasszony és a vőlegényt, a haldoklót, valamint a halottat. De kaphattak belőle az állatok is, valamint a ház népe is ivott belőle, hogy megelőzzék általa a betegségeket.
A házszentelés szokása, az úgynevezett koleda a közösség összetartó ereje lett. A pap és az egyházfik végiglátogatták a házakat, éneklés és szentelés közben felvésték az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét: G+M+B. A hiedelem szerint ez védelmet nyújt a rontások és betegségek ellen.
Jóslás és ezotéria
Ezoterikus szemszögből nézve a karácsony utáni tizenhárom szent éjszaka miatt van fontossága a Vízkeresztnek.
Olaszországban ezen a napon egy öreg boszorkány, Befana ajándékot hoz a gyerekeknek. Más területeken is meghonosodott az ajándék elrejtésének módja, például spanyol és portugál földön süteményeket sütnek, amikbe apró meglepetéseket tesznek.
Tartják ezt a napot a „megnyilvánulás” napjának is. Egyes kultuszokban az istenség megjelenése.
Vízkeresztkor nem maradhat el az időjárásjóslás sem. A néphit szerint, ha ezen a napon hideg van, akkor hamar fog tavaszodni, ha viszont enyhe az idő, akkor még lesz hideg időben részünk bőven. Ha fúj a szél, szerencsés évre számíthatunk, de ha hideg van, akkor rossz lesz a termés. Azt is mondták a régi öregek, hogy ezen a napon fonni kell, hogy hosszú legyen a kolbász.
Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est. /Arany János: Ha napfényes vízkereszt.../
A szokásokból mi is meríthetünk, akár megjósolhatjuk az időjárást, de készíthetünk a gyerekekkel süteményt, amibe elrejtünk valamit, és leszedhetjük a karácsonyfát. Mindenesetre ne feledjük el, hogy a karácsony vége nem jelenti a szeretet és kedveskedés, az egymásra figyelés végét. Egy újabb időszak, a mulatság ideje következik: a farsang.
Vízkereszt, azaz Szentkereszt, Epiphania Domini, Twelftday, Befana, Háromkirályok napja, nevezzük, ahogy jobban tetszik kultúrától és hagyománykörtől függően. Sokféle hiedelem és szokás kötődik e naphoz. Egyrészt a karácsonyfa leszedésének ideje, mert a karácsonyi ünnepkör január hatodikán ér véget. A tizenkét karácsonyi nap után valami új veszi kezdetét, a farsang. Tehát egyfajta átmeneti rítusként lezárjuk a karácsonyt azzal, hogy lebontjuk a karácsonyfát. Igaz, nehéz szívvel válik meg az ember a karácsony színeitől, a szeretet lángja még élénken él bennünk, nem akarjuk, hogy a szürke januári napok elvegyék tőlünk. De ne bánkódjunk, kellemes hangulatot teremthetünk a hideg, sötét estéken egy-egy gyertya, mécses, füstölő elégetésével, főleg, ha közben szeretettel és odafigyeléssel vagyunk a körülöttünk lévőkre.
Hiába múlt el a karácsony, ajándékozásra mindig van alakalmunk. Nem kell drága meglepetésekre gondolni, csak valami kedveskedésre. Vízkereszt napja több szempontból alkalmas erre, mert kapcsolatba hozható az ajándékozással. A nyugati egyházakban január 6. a Háromkirályok napja. Ezen a napon tett Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatást a kis Jézusnál. Ennek emlékére terjedt el a házszentelés hagyománya. A templomban megszentelt vízből hazavittek egy keveset, majd azzal körbehintették a házat, hogy távol tartsák a rossz szellemeket és megóvják a ház népét mindenféle bajtól. A maradék vizet eltették, jeles eseményekkor pedig elővették, hogy megáldják vele az újszülöttet, a gyermekágyas asszonyt, a menyasszony és a vőlegényt, a haldoklót, valamint a halottat. De kaphattak belőle az állatok is, valamint a ház népe is ivott belőle, hogy megelőzzék általa a betegségeket.
A házszentelés szokása, az úgynevezett koleda a közösség összetartó ereje lett. A pap és az egyházfik végiglátogatták a házakat, éneklés és szentelés közben felvésték az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét: G+M+B. A hiedelem szerint ez védelmet nyújt a rontások és betegségek ellen.
Jóslás és ezotéria
Ezoterikus szemszögből nézve a karácsony utáni tizenhárom szent éjszaka miatt van fontossága a Vízkeresztnek.
Olaszországban ezen a napon egy öreg boszorkány, Befana ajándékot hoz a gyerekeknek. Más területeken is meghonosodott az ajándék elrejtésének módja, például spanyol és portugál földön süteményeket sütnek, amikbe apró meglepetéseket tesznek.
Tartják ezt a napot a „megnyilvánulás” napjának is. Egyes kultuszokban az istenség megjelenése.
Vízkeresztkor nem maradhat el az időjárásjóslás sem. A néphit szerint, ha ezen a napon hideg van, akkor hamar fog tavaszodni, ha viszont enyhe az idő, akkor még lesz hideg időben részünk bőven. Ha fúj a szél, szerencsés évre számíthatunk, de ha hideg van, akkor rossz lesz a termés. Azt is mondták a régi öregek, hogy ezen a napon fonni kell, hogy hosszú legyen a kolbász.
Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est. /Arany János: Ha napfényes vízkereszt.../
A szokásokból mi is meríthetünk, akár megjósolhatjuk az időjárást, de készíthetünk a gyerekekkel süteményt, amibe elrejtünk valamit, és leszedhetjük a karácsonyfát. Mindenesetre ne feledjük el, hogy a karácsony vége nem jelenti a szeretet és kedveskedés, az egymásra figyelés végét. Egy újabb időszak, a mulatság ideje következik: a farsang.
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Népszokások, hagyományok - Január l.
Következő hír
Fogyás hideg sörrel
LEGOLVASOTTABB
Letartóztatták a holtan talált berekfürdői kisfiú anyját
Elrendelte a bíróság szerdán a holtan talált berekfürdői kisfiú német állampolgárságú anyjának letartóztatását - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség az MTI-vel.
Kegyetlen bántalmazás a csepeli technikumban: diákok kínozták meg fiatalabb társukat
Négy 19 éves diák brutális módon bántalmazta 15 éves iskolatársát a csepeli Weiss Manfréd Technikumban. Az eset során a fiút megverték, lekötözték, majd vízzel fojtogatták.
Közeledik a tavasz, gyakoribb a migrén?
A migrénesek pontosan tudják, melyek azok a triggerek, amelyek kiváltják náluk a görcsös fájást. Leggyakrabban bizonyos ételeket, fényt, hangokat, stresszt szokás emlegetni, de sokan vannak, akiket az időjárásváltozás visel meg. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa a közeledő tavaszi frontok kapcsán beszélt a migrén kezelési lehetőségeiről.
Tragédia az arizonai tavon: négy hónapos csecsemő hunyt el az extrém hőség miatt
Egy családi hajókirándulás tragédiába torkollott Arizonában, amikor a négy hónapos Tanna Rae Wroblewski életét vesztette a szélsőséges hőmérséklet következtében. Az eset rávilágít a hőség veszélyeire és a megelőzés fontosságára.
A tavaszi UV-sugárzás elleni védekezés fontossága
A tavasz beköszöntével az éghajlat változása mellett a napsugarak intenzitása is fokozatosan növekszik. Bár sokan a nyári hónapokkal társítják az erős napfényt és a lehetséges bőrkárosodást, már a tavasz elején is jelentős UV-sugárzási értékek érhetők el. E blogbejegyzés célja, hogy részletesen ismertesse az UV-sugárzás tudományos hátterét, annak hatását a bőrre és a szemre, valamint bemutassa a megelőző intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetjük a hosszú távú károsodásokat.
Közösségi hozzászólások: