SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Engem ne emeljen a magasba senki

- 2017-11-07
Bereczné Berényi Csilla vagyok. Kálban a Százszorszép Napközi Otthonos Óvodában dolgozom óvodapedagógusként, immár 30 éve. Nem készültem óvónőnek. A véletlen sodort erre a pályára,de örülök hogy így történt, mert ha újra kezdhetném, ma már tudatosan ezt a hivatást választanám.

Jól felszerelt, tágas óvodánk öt csoporttal működik. Hozzám, a Cseresznye csoportba 25 kisgyermek jár. Hosszú évek óta vegyes életkorú csoportban dolgozom. Minden nevelési év elején természetes módon rendeződik át csoportunk : a búcsúzó nagyok helyére kiscsoportosok érkeznek. Ennek is köszönhető, hogy néhány éve testvérpárok is járnak hozzám.

A több éves tapasztalat azt mutatja, hogy a gyermekek évről-évre meglehetős lemaradásokkal, szocializációs hiányosságokkal, az optimális életritmus részleges hiányosságaival érkeznek óvodába. Ma már egyes területek teljes kimaradása is tapasztalható. Ezek a gyermekek az óvodában találkoznak először olyan szabályokkal és korlátokkal, amik addigi életüket egyáltalán nem jellemezték.

Mint tudjuk, az agresszió oka leggyakrabban a szocializációs tanulás hiányossága, illetve valamilyen negatív környezeti hatás:

  • az anya-gyermek kapcsolat hiánya vagy valamilyen zavara
  • negatív családi minták
  • pozitív értékrend hiánya
  • elhanyagoló  nevelés

Az agresszió tulajdonképpen a szorongás levezetésének egy módja. A gyermek így küzd meg a benne dúló feszültségekkel. A gyermekek stresszhelyzete ugyanolyan valós mint a felnőtteké. A gyakorlat azt igazolja, hogy nyugodt, biztonságos légkör megteremtésével, stabil szokás- és szabályrendszerünk következetes betartásával, megerősítő és elfogadó magatartásommal megelőzhető az agresszív viselkedés, illetve a kialakult agresszió könnyebben kezelhető.

Az empátia élhetőbbé teszi hétköznapjainkat. A gyermekek iránti nyitottság, elfogadás , megértés, elengedhetetlen része ebben a rohanó és zaklatott világban annak, hogy a rám bízott gyermekekkel ezeket a napokat ne csupán túléljem, hanem közösen éljünk meg minden napot a maga aprócska örömeivel. Ezért napi nevelőmunkámba számtalan stresszoldó praktikát ágyazok be, melyekből szeretnék átnyújtani egy csokrot mindenkinek.

Mozgás

Mindannyian tisztában vagyunk vele , hogy a mozgás jót tesz a testnek, de a léleknek és az elmének is valóságos csodaszer. Évek óta sikerrel használom a láb- és tartásjavító torna, valamint a Vitamin-torna gyakorlatait .A mindennapos mozgás után a gyermekek elfelejtik reggeli problémáikat,levezetik a bennük felgyülemlett feszültséget, javul kedélyállapotuk.

Beszélgetőkör

Elengedhetetlen napirendi pontunk, melyre a mindennapi  mozgás után kerítünk sort. Körbe ülünk, névsorolvasást tartunk.  Megbeszéljük ki hiányzik,mit fogunk csinálni a nap hátralevő részében. Lehetőséget adunk egyéni gondolatok meghallgatására is. Ezután közösen énekelünk, verselünk vagy mondókázunk.

A beszélgetőkörre hetente három alkalommal óvodánk sószobájában, havonta egyszer pedig a „teaházban” kerítünk sort. Az illatfalon elhelyezett teafüvekből kiválasztunk egyet, melyből teát készítünk,a hozzá tartozó illataroma a párologtatóba kerül,s ilyenkor egy csésze tea elkortyolgatása mellett beszélgetünk a gyermekekkel.

Délutáni pihenő

Hosszú évek óta halk relaxációs zenére alszanak el a gyerekek .Ez csökkenti a szorongást,fokozza a belső békét, hozzásegíti a gyermekeket a nyugodt alváshoz. Természetesen a miénk sem csodacsapat, itt is felüti a fejét időnként az agresszió. Ha mégis agresszív viselkedést tapasztalok, a gyermeket kiemelem egy időre a közösségből ,és:

Buborékot fújunk

Mindig rejtőzik a fiókomban legalább két buborékfújó. A buborékfújás tulajdonképpen egyfajta légzőgyakorlat,segít a gyermeknek ,hogy a légzése fölött átvegye az uralmat és ezzel enyhíti a feszültséget. Ha még nem tudja fújni, akkor én fújom a buborékokat,a gyermek pedig  próbálja elkapni azokat .Nemcsak kiváló feszültdégoldó, de a világon az egyik legjobb móka,hiszen mindig hangos nevetés a vége, s mint tudjuk a nevetés emeli az endorfinszintet.

Rajzolunk, gyurmázunk

Közösen leülünk rajzolni, vagy gyurmázni,ilyenkor megbeszéljük a kialakult szituáció miértjeit, s közben a gyermek észrevétlenül a szorongató problémája helyett az épp adott alkotásra fókuszál.

Akváriumvizitet tartunk

Óvodánk folyosóján hatalmas,gyönyörűen berendezett akváriumban úszkálnak a különböző díszhalak. A University of Exeter tudósai jártak utána, hogy ha úszkáló halakat nézünk, csökkenti a vérnyomást és normalizálja a szívverést, megnyugszunk tőle.

Igaz, a fent említett néhány ötlet és módszer minden problémát nem old meg. Nem általános gyógyszer az agresszió kezelésére .Mégis büszke vagyok arra,hogy évek óta sikeresen alkalmazom ezeket, s szeretném még sokáig tenni ezt. Megmaradni embernek, hogy a rám bízott gyermekekből is embert nevelhessek. Mert másképp nem lehet. Nem érdemes.

 

„Engem ne emeljen a magasba senki,
ha nem tud addig tartani,
míg tényleg megnövök.
Guggoljon ide mellém,
ki nem csak hallani,
de érteni akar,
hogy közel legyen a szívdobogásunk.”

Birtalan Ferenc

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja