SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Magyarország veszélyes a gyerekek számára

Családinet [cikkei] - 2004-09-22
Az UNICEF felmérése szerint Magyarország a világ negyedik legveszélyesebb országa a gyerekek számára. Az Egyesült Államok, Mexikó és Portugália után Magyarországon verik a legtöbb gyereket otthon. A fizikai és lelki bántalmazások miatt a gyerekek agresszívek lesznek, magatartászavarrokkal küzdenek, szellemi fejlődésük pedig elmarad társaikétól. Itthon különösen magas az egy évesnél fiatalabb gyerekek halandósága a csecsemőgyilkosságok miatt.

Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF felmérése szerint Magyarország a világ negyedik legveszélyesebb országa a gyerekek számára. A vizsgált országok közül az Egyesült Államok, Mexikó és Portugália után Magyarországon bántalmazzák a legtöbbet a gyerekeket. A fizikai és lelki bántalmazások miatt ezek a gyerekek  agresszívek lesznek, magatartászavarrokkal és depresszióval küzdenek, szellemi fejlődésük pedig elmarad társaikétól.

Dr. Kecskeméti Edit a szervezet magyarországi igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy az UNICEF információi az egyes országok önkéntes adatszolgáltatásán alapulnak, így az eredményt jelentősen befolyásolta, hogy hol hogyan adminisztrálják az ilyen eseteket. Vannak olyan országok, ahol az egyéb halálokok közé sorolják, ha a szülei halálra vernek egy gyereket, így sokkal kevesebb esetről számolnak be.

Magyarország rossz eredménye persze nemcsak ezzel magyarázható. A csecsemőgyilkosságok miatt itthon különösen magas az egy évesnél fiatalabb gyerekek halandósága. Kecskeméti Edit szerint ennek több oka van. A fiatalok szexuális felvilágosulatlansága, a házastársak őszintétlen viszonya, tanácsadók hiánya, és a környezet elutasító viselkedése együtt vezet a gyilkossághoz.

A feszülséget a gyerekeken vezetik le

"A gyerekbántalmazások száma nem hozható szoros kapcsolatba azzal, hogy egy ország szegény vagy gazdag" - állítja az igazgatónő. Ugyanakkor vannak olyan tényezők, melyekkel magyarázhatók például a magyar adatok. Ilyen az alkoholizmus, a munkanélküliség, a gazdasági problémák, melyek feszültségeket keltenek a szülőkben, amit a gyerekeiken vezetnek le. Kecskeméti Edit szerint az is közrejátszik, hogy itthon nem megfelelő a párok felkészültsége a gyerekvállalásra.

A megoldás sokféle intézkedésből áll össze. Az első lépés a jogi rendezés lenne. Magyarországon nem tiltja külön jogszabály az úgynevezett házi fegyelemezést. Csak akkor büntethető a szülő, ha a cseleménye beleesik a testi sértés vagy a kiskorú veszélyeztetése kategóriákba. Ugyanakkor számos gyermekjogi egyezmény kimondja, hogy a legkisebb mértékű lelki vagy fizikai erőszakot is büntetni kellene. "A konkrét esetek megbüntetése mellett azért is fontos lenne egy ilyen jogszabály, mert irányt mutatna a társadalomnak"- fogalmazott Kecskeméti Edit. A Szövetség a Gyermekek Bántalmazása Ellen közhasznú szervezet tavaly aláírásgyűjtésbe kezdett, mellyel megpróbálták elérni, hogy a gyerekek bántalmazását a törvény büntesse, és a szakembereket büntetőjogi felelősség terhelje a gyerekek védelmének elmulasztása esetén. Nem sikerült elég aláírást összegyűjteniük, szerintük azért, mert aki maga is üti a gyerekét, nem akar saját magával szembe fordulni.

Beleszólás a család belügyeibe

Kecskeméti Edit szerint nemcsak a magyar, minden társadalom nehezen viseli, ha beleszólnak a család "belügyeibe". Ugyanakkor a fegyelmezéssel kapcsolatos hozzáállás megváltoztatható. Svédországban például tíz évvel ezelőtt a többség még úgy gondolta, hogy megengedett egy-egy atyai pofon, ma az emberek 90 százaléka elfogadhatatlannak tartja. Ehhez a törvény kevés volt, minden család írásos tájékoztatót kapott az alternatív fegyelmezési módszerekről, a szülői tekintély erőszak nélküli megőrzéséről. Tanácsadó szolgálatokat hoztak létre, és kampányokat indítottak a témáról. Az igazgatónő szerint fontos lenne, hogy azok is megszólaljanak, akik ellenzik a törvényt, akik félnek a következményeitől.

A kormány korábban jelezte, hogy hajlandóak módosítani a gyermekvédelmi törvényt, de Kecskeméti Edit úgy gondolja, hogy a komplex megközelítés egyelőre hiányzik. Nincs összefogás az állam és a civilek között, miközben a nemzetközi szervezetek folyamatosan követelik, hogy végre Magyarországon is megszülethessen a jogszabály a testi fenyítés tilalmáról. Európa 13 országában tiltja törvény a lelki és fizikai gyerekbántalmazást.

forrás: www.origo.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja