A középsős életkorú Szivárvány csoportunkban is ezáltal, a mindennapi tevékenységeinkben, a gyerekek egymás közti kooperációját, és ebből adódóan a egymással történő kommunikációját tartjuk kiemelkedően fontosnak, fejlesztendő nevelési területnek. Kollégáimmal, Marika óvó nénivel, és Ágika nénivel közösen, együttesen törekszünk arra, hogy a gyerekeink jól érezzék magukat a csoportban, és életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően legyen lehetőségük változatosan eltölteni idejüket a csoportban.

Érdeklődési területem óvodapedagógusként a bábjáték iránt már régi elkötelezettség. Szívesen játszom a gyerekek és a felnőttek előtt is, főleg mesebábot. A munkámban a legfontosabb értéke mégis az, hogy szinte rejtett, csodálatos pedagógiai eszköz a báb. Hiszem, hogy a bábjáték, a bábkészítés már az óvodáskorban komplexen foglalja magába  a gyerekek érdeklődésének sokirányú megközelítését.

Kiscsoportban is többször játszottunk mesefeldolgozást, hozzásegítve őket, hogy azonosulhassanak a szereplőkkel, megismerkedjenek a szereplők karaktereivel, és végig izgulhassák a szereplők konfliktusainak megoldását, vagyis a mese feloldozó hangulatát átélhessék. Megfelelő mesék például: A három csibe, A két medvebocs meg a róka, A szívtelen csiga, A kóró és a kismadár… és így tovább. A bábjáték kultúráját, együttesen megalkotott szabályokat már akkor megismerték a gyerekek, és szerencsére a látvány mindig lenyűgözte őket, így ez a bábjátékos óvó néninek is sikerélményt jelentett. A mesék jó kiválasztása elsődleges, hiszen csak akkor érdeklődnek a bábjáték iránt, ha érzelmileg is kötődnek egy-egy szereplőhöz, karakterhez. Az esztétikus látvány, a jól kiválasztott bábtípus, a szépen elkészített báb hozzájárul a valóság és a mesetudat kettősségének kialakításához, helyes egyensúlyához.

A csoportunkban megfigyelhető, hogy egy kedves, ismert mese bábjátékos előadása után mennyire jelenik meg a játékidejükben a mese eljátszására való kedv. Ilyenkor örömmel tapasztaljuk, hogy "rendezkednek" kialakítanak színpadot, nézőteret, kérik a bábokat,és szerepeket „szereznek”, majd legtöbbször leutánozzák a bábjátékot - még segítséggel, hiszen a középső csoport elején vagyunk. Hatalmas közösségformáló, szociális készségeket, akarati tényezőket fejlesztő ereje van ezeknek a közös játékoknak. A csoportunkban ezek az együttes bábélmények, amik megalapozzák a művészetek, az irodalom iránti érdeklődést.

Valljuk be, hogy szívesen készítünk bábokat mesékhez, mondókákhoz, mert tudjuk, hogy a gyerekeink örömmel fogadják, és „nyerők” vagyunk, de mikor készítünk vershez bábot? Óvodapedagógusként a tapasztalatunkon, és a felelőségünkön  múlik, hogy mikor kívánunk bábot alkalmazni. Úgy gondolom, ha néhány általunk bevált módszertani tapasztalatot megismertetünk, akkor mások is kedvet kaphatnak a versek bábos megjelenítéséhez. Az irodalmi alkotásokat, verseket, a megismerés folyamatában, tapasztalatom szerint bármikor lehet bábos szemléltetéssel kísérni. Szeretném közvetlenül egy versen is bemutatni, hogy mi hogy ismertettük meg Tordon Ákos : Libasorban című versét a gyerekeinkkel.

Elsődleges, hogy a versek megismerése előtt a gyerekek valamilyen szinten kötődjenek a vers témájához, hangulatához, legyen élményanyaguk, végezzenek tevékenységet.  A csoportunkban ez valósul meg a heti, komplex témahétben. A Szivárvány csoportunkban szoktunk verset kezdeményezni bábbal, de ezek a felnőttek bábjai, nincsenek a gyerekek előtt, így a megismerés vágya hozza őket közelebb:
„Tudok ezekről a libákról egy verset, szeretném nektek elmondani.”
Az új verset soha sem a báb mondja el, hiszen csak mi tudjuk érzelmi oldalról befogadóvá tenni a „hallgatóságot”. A verset a bemutatás alatt is szemléltethetjük bábbal, hiszen a báb mondhatja a szöveget, de ebben az esetben mozogjon, cselekedjen, hiszen csak akkor hisszük el, hogy „él”. Szerepvállalási lehetőség is van, hiszen a libák méltatlankodnak a versben, és ezt versszöveggel, gágogással is kifejezik .

További fejlesztési lehetőségként, a gyerekekkel elkészítettük a vers szereplőit, mint esetünkben a libákat. Itt is törekedtünk a választási lehetőségre, hiszen többféle libaformát színezhettek, és a felnőttek segítségével síkbábot készíthettek. Mindannyian bájos, egyedi libuskákat színeztek, hiszen volt amelyiknek lila volt a feje, kék a szárnya…senkit sem zavart, hiszen minden „libánk” verset akart mondani. A gyerekeink az elkészített bábokat mindig hazavihetik, és a szülői visszajelzés szerint otthon a bábokkal , azokat életre keltve verselnek. A szülők is lelkesen bekapcsolódnak a gyűjtőmunkába. A mi tapasztalatunk is az, hogy a bábokkal bemutatott verseket mondogatják leghamarabb önállóan, és legszívesebben. Rendszeresen vissza szoktunk térni a kiscsoportos versekre is, amikor egy báb által emlékeznek vissza a szövegre. Olvastam egyszer, hogy megfigyelhető, hogy a báb segítségével megismert vers hatása, rejtett és hosszú távra szóló, bábbal könnyebben előhívható. Ez a csoportunkban bebizonyosodott.

Vigyázni kell a versek kiválasztásánál, hogy a szép költői képeket, színes jelzőket felsorakoztató, cselekmény nélküli irodalmi alkotásokat ne jelenítsünk meg semmilyen bábtípussal se. Ezek jelenleg a gyerekeknek szóló szép, őszi hangulatú, tájleíró aktuális témájú versek. Mi ezt,a séták alatt, a játszó udvaron, a természet ihlette hangulatban ismertettük meg a gyerekeinkkel. Nincs az a legszebb illusztráció, ami egy szálló ökörnyálat líraian megjelenítene. A párbeszédes verseket a legkönnyebb a gyerekeknek befogadni, hiszen itt a szereposztás hamar érvényesül, ki melyik bábbal szeretne lenni. Érdemes nagyon odafigyelni a versek választásánál, a rímekre, a ritmusra, hiszen egy egyszerű kislány fakanál báb, libbenő, pörgős szoknyában, lebbenő copfokkal ringani, lépegetni képes, és máris érzékelhető egy vers ritmusa, amely, ha nem költőien változó, akkor szemléltethető. Nagyon fontos, hogy vegyük figyelembe, ha túl gyorsan változnak a versben a költői képek, ha túl gyors a cselekmény a versben. Ilyenkor maradjunk meg a belső képi látás csodálatánál. Tervezzük az év folyamán, hogy báb segítségével, és gyermeki bábkészítéssel fogjuk megismertetni az alábbi verseket.

Janicsák István : Vágta / cérnagurigák, gyufásdobozból ló barkácsolása /

Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok / Fakanálbábok textil kötözéssel /

Gazdag Erzsi: Hóvirág / hóvirág és madár barkácsolása krepp- papírból /

Drégely László: Jancsi bohóc / sajtos doboz és cérnakúpból barkácsolás/

„A játékban elsődleges a vers, a bábbal szemben is megőrzi önállóságát„ 
Weöres Sándor

Versanyag:


Tordon Ákos: Libasorban

Sír a nád, a sárga nád,
jégkabátban a világ.
Nézd, a libák libasorban,
libasorban, libatollban,
keresik a nyarat: hol van?
Libapapucs, libaláb a
nap sütne legalább.
De mert nem süt, gi-gá-gá,
mind elmennek világgá!

Juhász Magda: Csiga-bújócska

Csiga-biga belebújt a házába,
nem tudok cipőt adni a lábára.
Ejnye csiga, mint csináljak most veled,
hogy bírod ki mezítláb majd a telet?

Ne búsulj, mert a csigának nincs lába,
nincs gondja se cipőre, se ruhára.
Alszik télen, ki se néz a házából,
csak tavasszal ébred fel az álmából.

Fésűs Éva: A sündisznócska

Tegnap korán esteledett,
sündisznócska ágyat vetett.
Ágyat vetett az avarba,
kicsinyeit betakarta.

Fújhat a szél szakadatlan,
melenget a mohapaplan.
Jó puha a földi fészek,
aludjatok kis tüskések.

 

Madarak

Két kis madár ül a fán,
egyik Péter, másik Pál.
Elrepül Péter, elrepül Pál,
visszajön Péter, visszajön Pál.

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.