SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Játékos gyakorlatok, amelyekkel észrevétlenül fejleszthető az egyensúlyérzék

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-12-11
Az egyensúlyérzék fejlődése az anyaméhben kezdődik, és nagyjából 6 éves korig tart. Zavarai sok problémát eredményezhetnek, de néhány hétköznapi, játékos gyakorlattal otthon is jól fejleszthető.


Az egyensúlyérzék az anyaméhben

Az egyensúlyérzék az első trimeszterben kezd kialakulni, a második harmadban pedig már elég fejletté válik ahhoz, hogy a magzat az anyaméhben képes legyen valamennyire szabályozni az izomtónusát, és érzékelni az édesanyja mozgását. Ekkor, a magzatvízben azonban még egészen más tapasztalatokat szerez, mint születése után.


Születés után

Világra jötte után az újszülött első feladatai közé tartozik, hogy hozzászokjon a gravitációhoz. Az elkövetkező hetekben a fülben található egyensúlyozó rendszer igyekszik összhangba kerülni a többi érzékszervvel. Ha a folyamat sikeresen végbe megy, a baba elkezdi az idegrendszeri érésének megfelelő mozgásformákat végezni: fejét felemeli, félre fordítja, megfordul, kúszik-mászik, felül, feláll, végül elindul.

Az édesanya a ringatással ösztönösen is ezt a fejlődési folyamatot támogatja, a direkt tanítás azonban ebben az életkorban tilos. Nem szabad a babát olyan mozgásformára ösztönözni, amire az idegrendszere még nem érett, tehát ültetni, felállítani, direkt módon járni tanítani. Ha szükségét érzi, a kicsi magától is megtalálja a módját, hogy támogassa a fejlődését, például egy széket tol maga előtt, így próbálkozik a járással.


Az egyensúlyzavar tünetei

Az első gyanús jel az lehet, ha a baba úgynevezett primitív reflexei nem épülnek le. (Például az, hogy amikor a feje az egyik irányba fordul, a vele megegyező oldalon lévő karját is automatikusan kinyújtja.) A későbbi tünetek közé tartozik többek között:

  • félrejárás
  • lábak összeakadása
  • félelem magasságtól, lengéstől, mozgólépcsőtől
  • nem tud hátrafelé járni
  • iskolában nem képes számlapos órát leolvasni

A kezeletlen egyensúlyzavar következménye lehet fáradékonyság, tanulási nehézségek, magatartászavar. Ez nem is meglepő: ebben az esetben a gyerek energiájának nagy részét az köti le, hogy el ne essen, így nem marad kapacitása a korának megfelelő feladatok elvégzésére.


Gyakorlatok az egyensúlyérzék fejlesztésére

Az alábbi könnyű gyakorlatokkal játékosan fejleszthető a gyerek egyensúlyérzéke:

  • Babaként ringasd, simogasd, puszilgasd sokat, így fejlődik a testtudata.
  • Járjatok sokat játszótérre! A hinta, a csúszda, a mászóka és a libikóka fejlesztik ezt a területet.
  • Ha van lehetősége, hintázzon otthon is sokat.
  • Tegyetek le a földre több hullahoppkarikát, és ugráljon páros vagy fél lábon egyikből a másikba.
  • Járjatok mezítlábas ösvényekre.
  • Egyensúlyozzon párnával a fején.
  • Teríts le a földre egy hosszú fonalat, és kérd, hogy menjen végig rajta. Legjobb, ha tyúklépésben (a lábait szorosan egymás után rakva) teszi.
  • Guruljon le dombról.
  • Játsszatok ugróiskolát.
  • Ha már biztosan jár, kapjon kismotort! Később ezt követheti a roller, gördeszka, bicikli és egyéb járgányok.
  • Egyensúlyozzon labdát a karján, és próbálja átadni így valakinek.
  • Játszatok zsip-zsup-kender-zsupot pokróccal vagy a hóna alá nyúlva.
  • Egyensúlyozzon kirándulás közben farönkön, pallókon.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: Evgeny Atamanenko / shutterstock

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja