SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Agresszió vs. Empátia - Értünk vagy ellenünk?

- 2017-10-26
Agresszió vs. Empátia. Valóban itt tartunk? Az egyre fiatalabb korban megjelenő agresszió, teljesen háttérbe szorítja az empátiát? Az egymást kirekesztő, csúfoló gyermekek vajon felnőttként is együttérzés nélkül cselekednek majd? Vagy visszafordítható a folyamat, melyet a média és a körülöttünk lévő rohanó világ ragaszt gyermekeink lelkébe? Mit tehet a szülő, a pedagógus? Cikkemben erre keresem a választ!

Az agresszió jelenléte elkerülhetetlen a napjainkban. Már jelen van a kisgyermekkorban, és végig kíséri a gyermek életét egészen a felnőttkorig. Az agresszió már-már népbetegséggé vált, mely egyre változatosabb teret és formát választ magának. Bármerre nézünk, szinte mindenhol agresszióval találkozunk, így gyermekeinket szinte lehetetlen megvédi ezektől a hatásoktól. A média ontja magából az erőszakra irányuló tartalmakat, melyeket sokszor fő műsoridőben kínál, így védtelenné válik a fiatal korosztály. A kisgyermekkor egyik tanulási formája, az utánzás. Gyakran megfigyelhető iskolás gyermekeknél, hogy csaknem leutánozza a médiában látottakat. Így lassan élete részévé válik, hétköznapi cselekvéssé, mely látszólagos eredményekhez vezet. Az agresszió mellett, egyre gyakoribb jelenség az empátia hiánya, sőt, sokszor egymás gyengeségeit kihasználva okoznak mély sebeket egymásnak a gyermekek.

De valóban ennyire súlyos a helyzet? Kell-e vészharangot kongatnunk, vagy kellő figyelemmel és megfelelő módszerekkel az agresszió romboló hatása visszafordítható, jó irányba terelhető? A pedagógus pályán eltöltött éveim alatt, nap mint nap szembesülök egymást bántó, csúfoló gyermekekkel. A csoportos játékukat is figyelve nem egyszer kapom rajta őket agresszív megjegyzéseken, cselekedeteken. Sok helyzetben pont az egymás megértése az, mely hiányzik a gyermekekből. Megtalálják, és kiközösítik gyengébb, „furcsább” társaikat, akiknek bántó szavaikkal, tetteikkel akár begyógyíthatatlan sebeket okoznak. Éppen ez sarkalt arra, hogy komolyabban foglalkozzak az agresszív magatartásmód megfelelő irányba terelésével, és az empátia elmélyítésében. Hiszek abban, hogy együttérző képesség fejlesztésével, háttérbe szorul az agresszió. A gyermek megtanulja mások érzéseit, gondolatait megérteni, ezáltal felmérni saját viselkedésének következményeit. Ez nem megy egyik napról a másikra, de kellő kitartással hihetetlen dolgokat érhetünk el.

Pozitív eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen, az agresszió gyökerének megvizsgálása, illetve a  különféle szakirodalmak, írások  tanulmányozása, hogy ezáltal a gyermekben élő természetes agressziót- mely szükséges a célok eléréséhez, személyiség védelméhez,- ne kioltsuk, hanem olyan erővé kovácsoljuk, mely gyümölcsözővé válik önmaga és a közösség számára. Tehát, arra biztatnék mindenkit, hogy ne tekintsen az agresszióra úgy, mint valami szörnyű jellembeli hibára, melyet már csírájában el kell folytani, hiszen léteznek olyan módszerek, technikák, játékok melyek alkalmazásával hatékony eredményeket érhetünk el.

Pedagógusként az egyik legfontosabb dolognak a közösségépítést tartom. Úgy gondolom csakis a közösségben tanulja meg az ember, belső törekvéseit, agresszióit helyes mederbe terelni, valamint ezáltal az empatikus képességét növelni. A közösség fejlesztésére számos módszert, játékot használhatunk. Összegyűjtöttem párat, melyek munkám során leghatékonyabbnak bizonyultak:

Szerepjáték

Segítségével eljátszhatjuk az adott konfliktushelyzetet, vagy más hasonló szituációt. Ez a gyermeket állásfoglalásra készteti, valamint lehetőséget ad a probléma közös megbeszélésére, illetve a megfelelő megoldás kivitelezésére. Így, a gyermek alternatívákat tanul meg, mely segíthet az agresszió megfelelő kezelésében.

Sziget

Ez a játék segíthet abban, hogy megtanuljon a gyermek a csoporton belül együttműködni, alkalmazkodni, valamint a közösségi összetartozást is erősíti. A gyermekek kis csoportokat alakítanak ki, a játék során el kell képzelniük, hogy hajótörést szenvedtek és egy lakatlan szigetre kerültek, hogy mennyi időre, azt nem lehet tudni. Feladatuk, hogy írjanak össze 5 olyan tárgyat, melyet mindenképp magukkal vinnének. Ez a feladat egyrészt, kiváló képet ad arról, hogy a gyermek, hogy képviseli álláspontját, illetve segít megtanulni, a közösségben való együttműködést, melynek hiánya gyakran vezet agresszióhoz.

Szívosztás

A csapatok 3 szívet kapnak, valamint 5 emberi történetet, melyben az emberek szíve    megbetegedett (elhagyatottság, rossz anyagi körülmény, testi betegség miatt). A csoportoknak el kell dönteniük, kinek adnák oda a szívet, és miért. Ez a játék segít a gyermek empátiájának fejlesztésében, megértővé válni  az emberi gyengeséggel, elesettséggel szemben.

Miért szeretlek?

Ez a játék kiváló az agresszió csökkentésére, egymás elfogadására. A gyermekek egymással szemben felsorakoznak, két sorban. A kiválasztott gyermek középen, csukott szemmel végig sétál közöttük. Aki mellett elhalad, az megsimogatja, és elmondja neki, miért szereti, vagy valamilyen pozitív megerősítést mondd neki. Pl.: Nagyon szépen rajzolsz! Csinos vagy ma! stb. A gyerekek szívesen játsszák, és nagyon eredményes. Pár alkalom után a gyermekek sokkal nyitottabban, őszintébben mondanak ki pozitív dolgokat egymásnak.

Mi van a csomagban?

Egy csomagba összekészítünk tárgyakat, fotókat. (pl.: síró kisgyermek, szomorú tolókocsis gyermek, eltört kisautó) Egyesével elővesszük a csomag tartalmát, mely kiválóan alkalmas egy beszélgetés indítására:
Kié lehet a kisautó? Mi történehetett vele? Mit érezhet a gazdája?
Miért szomorú a kisgyermek? Mit történt vele?
Ezzel a játékkal segíthetjük a gyermeket, abban, hogy megtanuljon másokkal együtt érezni, más fájdalmát megérteni.

Ez csak néhány azok közül az együttműködést, toleranciát fejlesztő játékok közül, melyek segítségével a gyermek megtanulja más érzéseit figyelembe venni.  Kutatások bizonyítják, hogy azokban a közösségekben, ahol az empátia növekszik, ott csökken az agresszió. Mit tehetünk tehát? Igyekezzünk a gyermekeknek lehetőséget teremteni a játékok, feladatok és mindennapi rohanás során, hogy észre- és figyelembe vegyék a másik embert, valamint a „másságra”, mint egyediségre tekintsenek, nem pedig valamilyen gyengeségre, melyet mások bántására használhatnak fel.

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja