SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Gondolattérkép készítése az oviban

Jecsniné Ágnes [cikkei] - 2016-11-25
A "Csodavilág" természetismereti gazdagító csoport munkájáról.
Gondolattérkép készítése az oviban

Jecsni Istvánné óvodapedagógus, szakvizsgázott fejlesztő óvodapedagógus vagyok. Huszonkét éve dolgozom óvónőként.
Az óvodai tevékenységekben a játékosságon túl, igyekszem a tevékenység területeket komplexen beépíteni a gyermekek fejlesztésébe. Folyamatosan fejlesztem a módszertani eszköztáramat, mivel újabb és újabb kihívást jelent számomra a minden évben megújuló gyermekcsoport.
Igyekszem minden esetben a gyermekek igényeinek, érdeklődésének, képességeinek figyelembe vételével megválasztani a megfelelő módszereket, eszközöket. A közvetlen tapasztalatszerzésre építek, ehhez választom a hagyományos módszereket: cselekedtetés, gondolkodtatás, szemléltetés, magyarázat, dicséret, hibajavítás, ellenőrzés, értékelés stb., illetve folyamatosan bővítem módszertáramat és a korszerű módszereket is alkalmazom: vizsgálódás, tanakodás, kíváncsiság, késleltetés, kivárás, próbálkozás, bevonás, problémahelyzet teremtés, stb.
Vallom, hogy minél több érzékszervet kapcsolok be egy-egy tevékenységbe, annál biztosabb lesz a fejlesztés sikeressége. Gondolkodásuk, kreativitásuk fejlesztése érdekében olyan feladatokat, munkaformákat választok, amelyben sikerélményhez jutnak, gondolkodtatók, változatosak. Mindenképpen a fokozatosság elve érvényesül.

Alapvetően tervező típus vagyok, ami nem jelenti azt, hogy rugalmatlan lennék, csak szeretem kitűzni a célokat, az elérési utakat és a lehetőségeket. Óvodámban a „Csodavilág” gazdagító csoportot vezetem természetismereti témában.
A gyermekekkel gyakran veszünk részt természetismereti vetélkedőn, illetve az általunk megszervezésre kerülő „Tiszavirág” természetismereti vetélkedőn.

Nagy kihívás számomra, hogy hogyan készítsem fel a gyermekeket a feladathelyzetre úgy, hogy ne érezzék kényszernek, unalmasnak az új ismeretek elsajátítását és közben akaratlagos figyelmük is fejlődjön. Mindenképpen játékos tevékenységek alkalmával próbálom az új ismereteket átadni. Eszembe jutott egyik fiam, aki jó képességei ellenére nehezen tudta a tananyagból kiszűrni a lényeges elemeket. Ekkor egy kedves gyógypedagógus ismerősöm ajánlotta a gondolattérkép módszerét, melynek elkészítése kezdetben sok időt vett igénybe, de később egyre rutinosabban készítettük el az órai vázlatot, aminek jó hasznát vettük az összefoglalásnál is.
 

GONDOLATTÉRKÉP - „Ahogy mi készítjük”
 

Egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni a gondolattérkép módszerét, amely Tony Buzan nevéhez fűződik. Rendkívül sok területen használható.
Átlátható, rugalmas, az egyén gondolataihoz igazítható, változtatható, és ezáltal jól használható egy-egy ismeretanyag összefoglalására.
A gyermekek eltérő fejlődési ütemére nézve is nagy segítség. Jól használható tanulási zavarokkal küzdő gyermekek esetében, de kiemelkedő intelligenciával rendelkező, tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára is.
Rendszeres használatával a gyermekek természetesnek tekintik az információk térképszerű feldolgozását. A mintakövetés, példamutatás alapján történő tanulás - az öntudatlan utánzási késztetés miatt - alapvető szerepet tölt be az emberi viselkedés kialakulásában.
A gondolattérképek folyton alakulnak, ahogy tudásunk fejlődik. A tanulási módszerek szakértői már régen kimutatták, hogy az aktív, személyes részvétel segít ébren maradni, vagyis segít a tanulásban, ha az egyén saját gondolataira fordítja le a tanulnivalót, saját asszociációja szerint raktározza el és saját rendszerébe tárolja.

Kíváncsi voltam, hogy óvodásoknál is megvalósítható-e ez a módszer és az interneten kezdtem egyre többet olvasni a témában. Lassan, de biztosan körvonalazódtak a fejemben a gondolatok és az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével próbálgatni kezdtem.
A téma az időjós állatok volt, és amikor már kellő ismeretek birtokába jutottak a gyermekek az adott témában, elkészítettük együtt is a gondolattérképet. Nagyon tetszett az a lelkesedés, amely ekkor jellemezte a gyermekeket. Érdekes és szórakoztató volt a csoportmunka. Sikerként könyveltem el, hogy a gyermekek figyelmét ébren tudtam tartani.

Mivel a gyermekekhez közel állnak az állatok, mindenki megtalálhatta a számára érdekes ismereteket róluk. Minden gyermek egyéniségének, képességeinek megfelelően választhatott magának tevékenységet. Az önkéntesség ismét jó motiváló erőnek bizonyult. A képeket együtt vágtuk ki, készítettük elő. Próbálgattuk elhelyezni őket, hogy a tartalom és a forma összhangba kerüljön.
Közben folyamatosan beszélgettünk, ötleteltünk, vitáztunk és rácsodálkoztunk, hogy az állatok milyen kiváló időjósok. A különböző időjárás-változásokra meglepő viselkedésükkel, tőlük nem várt hangokkal hívják fel a figyelmünket. Például esőre áll az idő, ha a békák hangosan brekegnek, ha a  sirályok a szárazföld felé repülnek hirtelen zivatar várható, ha a medve kibújik a barlangjából és nem látja meg az árnyékát azt jelenti, hogy hamarosan beköszönt a tavasz, ha a nyulak az erdőbe húzódnak hóesés lesz, stb.

A közösen elkészített gondolattérképet kifüggesztettük a csoportszobában, a gyermekek számára elérhető helyre, ahol a nap bármely időszakában megnézegethették. Nagy örömömre szolgált, hogy büszkén mesélték csoporttársaiknak, hogy mit ábrázolnak a képek, miről szól a gondolattérkép. Közben rögzült tudásuk, észrevétlenül szereztek új ismereteket. Minden gyermekben más és más gondolatot ébresztettek a képek, ami az egymástól való tanulást is segítette, de leginkább az a kimondatlanul is meghúzódó gondolat motozott bennünk: EZT KÖZÖSEN KÉSZÍTETTÜK!

Elérkezett a vetélkedő napja. A hatodik állomáson az időjós állatokat kellett bemutatni. Mi vittük a gondolattérképet és minden gyerek körbeállva választott magának egy állatot, melyről mesélni kezdett.
Az volt számomra a legnagyobb siker, hogy előre nem beszéltük meg, ki melyik állatot fogja bemutatni, mégsem volt veszekedés, vita, hiszen mindegyikről volt ismeretük, így nem érezték kudarcnak, ha nem arról mesélhettek, amely számukra kedveltebb. Az állomáson két óvónő értékelt, és a pozitív megerősítés, amit akkor kaptunk a gyermekekkel megerősített abban, hogy jó módszert választottam. De ugyanakkor fontosnak tartom minden esetben több érzékszerv bevonását az ismeretszerzésbe. Ezért nemcsak vágtunk, ragasztottunk, hanem sokat mozogtunk, utánoztuk az állatok mozgását, hangját. Érzelmileg még közelebb kerültünk az adott témához.

A tudás örömmel tölti el a gyermekeket, de az elsajátítás már nem ilyen könnyű feladat. Nekünk pedagógusoknak tehát fontos feladatunk a módszertani kultúránk frissítése, a gyermekek belső motiváltságának elérése érdekében.
 

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében

Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében

Szeptember 27-én történt a súlyos karambol, melyben Sallai Nóra színésznő és kisfia életveszélyes sérüléseket szenvedett - azóta kórházban ápolták őket. A szörnyű baleset mára azonban felfoghatatlan tragédiává változott.
Október 2024-ben is a látás hónapja

Október 2024-ben is a látás hónapja

A látás hónapját minden évben megrendezik világszerte, így Magyarországon is. A látás hónapjának kezdetben elsősorban az optikai látásjavítás (szemüveg- és kontaktlencse-viselés) volt a fő témája. Az évek során azonban a látás, elsősorban a látásélesség megőrzésének és javításának figyelemfelhívó hónapja lett. Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával a mai alkalommal a 2024. évben is aktuális látásmegőrzéséről és az éleslátást leginkább veszélyeztető betegségekről, valamint ezek korai felismeréséről beszélgettünk.
Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol

Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol

Egyre többet hallani az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyeiről, a tájékozottabbak egyenesen a szív-érrendszer legnagyobb ellenségeinek tekintik azokat. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ezek az élelmiszerek nem mind ugyanolyan feldolgozással készülnek, és bizonyos típusaik akár még csökkenthetik is a kardiológiai kockázatokat. Czakó Bettina, a Kardioközpont dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc egy új elemzés kapcsán beszélt a témáról.
Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

"Csúnyán köhög" - panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.
Mennyit tudunk a szem egészségéről?

Mennyit tudunk a szem egészségéről?

Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.
A szerkesztő ajánlja