SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Rákos lettem, de gyermeket szeretnék! 1. rész

Dr. Vereczkey Attila [cikkei] - 2013-08-15
Magyarországon annak ellenére kevés szó esik a rákos megbetegedésben szenvedő páciensek fertilitás prezervációjáról, vagyis termékenység megőrzéséről, hogy a statisztikák szerint a rák egyike a vezető halálozási okoknak. A külföldi statisztikák szintén azt igazolják, hogy ezt a fontos területet még maguk a szakemberek sem ismerik kellőképpen, talán ez az oka annak, hogy 9-ből mindössze 1 rákos megbetegedésben szenvedőt tájékoztatnak arról, hogy vannak lehetőségek a termékenység megőrzésére.

A rákos megbetegedések sajnos a fiatal, még termékeny korban levő korosztályt is érintik, ráadásul sok páciens még szeretne szülővé válni, vagy tragikus módon még Ő maga is gyermek.  A rák gyógyítása lehetséges gyógyszeres úton, sugárterápiával, illetve sebészeti beavatkozással is. Mind a gyógyszeres kezelés, mind a sugárterápia az ivarsejteket és az azt képző szöveteket úgy, mint petefészek és hereszövet, nagymértékben károsítja. A károsodás mértéke akkora lehet, hogy a kezelést követően nem találnak egészséges ivarsejteket a szakemberek. A műtéti megoldás sokszor radikális, együtt jár a reprodukciós folyamatokban résztvevő szervek eltávolításával, például a méh, petevezetők, petefészkek, herék. Így sok esetben a páciens a gyógyulását követően azzal szembesül, hogy örökre elveszítette reprodukciós képességét, azaz saját gyermeke már nem születhet, így az esetleges választási lehetősége az ivarsejt-adományozás, vagy az örökbefogadás. – magyarázza Dr. Vereczkey Attila, Magyarország első Onkofertilitás munkacsoportjának meddőségi és endoszkópos specialistája.

Több lehetőség is létezik a termékenység megőrzésére, ezek a spermium és petesejtfagyasztás, embriófagyasztás, illetve a petefészekszövet-fagyasztás. Ezen kívül léteznek más módszerek is, például GnRH gyógyszeres kezelés, ami az eredménytelensége miatt nem terjedt el.

A módszerek közül az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás az embriófagyasztás, amely abban különbözik a hagyományos IVF (vagyis lombik) eljárástól, hogy a petesejt leszívás, majd megtermékenyítést követően létrejött embriókat nem helyezzük fel az anyaméhbe, hanem mélyfagyasztva tároljuk -195 C-on. Amikor a páciens a rákos megbetegedéséből meggyógyult, és gyermeket szeretne, akkor a mélyfagyasztott embriót felolvasztás után az anyaméhbe visszahelyezve esély nyílik arra, hogy saját gyermek szülessen. Ez a technológia rutinszerűen alkalmazható, főbb hátránya, hogy néhány hetes időkiesést okozhat a rákellenes kezelés megkezdésében, mert hormonális stimuláció is szükséges hozzá, valamint csak olyan nőknél alkalmazható, akik párkapcsolatban élnek, vagy elfogadják a spermadonorral való megtermékenyítést. További hátránya, hogy az embriók csak limitált számba fognak rendelkezésére állni, illetve gyermekkorú lányok esetében nem alkalmazható.

A magyar törvények egészségügyi okokból lehetővé teszik a petesejt fagyasztást is, amely egyike a legfontosabb fertilitás prezervációs eljárásoknak. Az eljárás fontos előnyei közé tartozik, hogy az embriófagyasztással ellentétben nem igényel spermiumot, és a modern technológiával fagyasztott petesejtek ugyanakkora eséllyel vezetnek gyermekáldáshoz, mint az embriófagyasztás. A hátrányok közé sorolhatjuk az időkiesést, a hormonális stimulációt, illetve ugyanúgy, mint az embriófagyasztás esetében, ennél a módszernél is csak korlátozott számú petesejt áll a későbbiekben a gyermekre vágyó nő rendelkezésére. Szintén a hátrányok közé tartozik, hogy nem érhető el prepubertás gyermekek számára.



Az egyik legígéretesebb eljárásnak a petesejt szövet lefagyasztása tűnik, mivel ezzel a technikával minimálisra csökkenthető a késlekedés, amely fontos szempont a rákos megbetegedés gyógyításánál. Szintén az előnyök közé tartozik, hogy egynapos sebészeti műtéti beavatkozás keretében elvégezhető, nagyszámú petesejt nyerhető és tárolható, valamint kiskorú gyermekeknél is igénybe vehetik ezt az eljárást. Ebben az esetben a gyógyulást követően lehetőség van a fagyasztva tárolt szövet felolvasztására és visszaültetésére. A technológia maga még nem terjedt el széles körben, de több országban már rutinszerűen alkalmazzák, és megközelítően 20-25 egészséges gyermek is született már a technológia alkalmazásával. Európában már Dániában, Belgiumban, Franciaországban, Egyesült Királyságban is elérhető ez a technológia, amely remélhetőleg hazánkban is hamarosan hozzáférhető lesz a rákos megbetegedésben szenvedő nők és gyermekek számára.

A férfiak esetében a fertilitás megőrzés egy egyszerű spermafagyasztással elérhetővé válik, amit mindenképpen érdemes igénybe venni, még akkor is, ha a páciens az adott élethelyzetben úgy véli, hogy nem szeretne több gyermeket, ezért minden szempontból érdemes időt szánni erre a beavatkozásra. A testi kezelés mellett fontos figyelmet fordítani a páciensek pszichés állapotára is, hiszen nem könnyű megküzdeni ezzel az élethelyzettel, és a pszichés támogatás javíthatja a túlélés esélyeit is – magyarázza Dr. Vereczkey Attila.

Forrás: www.versysclinics.com

Fotó: dream designs - FreeDigitalPhotos.net

Rákos lettem, de gyermeket szeretnék! 2. rész

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja