Ezek a kérdések egyre gyakrabban merülnek fel. Közben nem kívánunk szembenézni azzal a ténnyel, hogy bár életünket szüleink alapozzák meg, annak minősége saját életvezetési szokásunktól függ. Jellemünk, hajlamaink, fizikai külsőnk, értékeink és hibáink gyermekkorunkban, sőt, már létezésünk első pillanatától kialakulnak. Ezek a későbbiekben fejlődhetnek, tökéletesedhetnek, de alapvetően már meghatározottak.

Szép új világ(?)

A genetika mindent eldönt - vallják sokan. De vajon igazuk van-e? Mi a meghatározóbb, a genetika, vagy az életvitel? A szülés maga egy természetes folyamat - mondják. De vajon milyen közel vagy távol állunk ma már a természettől? Minden megtanulható! - vélik mások. De mikor és mivel kell kezdeni a tanulást, mikor és mit kell feltétlenül elsajátítani? Hibás életvezetésünk mennyire befolyásolhatja gyermekünk fejlődését? Miből ismerhető fel ez a hiba?

Megannyi kérdés, ami egyre ritkábban merül fel gyermekvállalás előtt. Az élvezetek és a kényelem vezérelte "nonstop" társadalmunk számára az üzlet a fontos, és egyre inkább nem kíván ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Mindannyian jobban, boldogabban szeretnénk élni, miközben az idő követelménye az, hogy egyre intelligensebbek, energikusabbak, alkotóbbak legyünk. Közben kapcsolataink felszínessé válnak, egészségi állapotunk pedig egyre romlik életmódunkkal együtt járó terhelések következményeként. 

A gyors karrier, egy jól felépített egzisztencia reménye és a környezet hatásai a fiatalok gyermekvállalási kedvének drasztikus visszaeséséhez vezetett. Míg korábban a nők 20-24 éves korukban kötöttek házasságot, ma 25-30 évesen gondolnak családalapításra. Ennek következtében nem csak a "termékenység" csökken, hanem a kismamák is egyre "idősebbek" lesznek.

Minden megpróbáltatással és fájdalommal járó jelenséget tőlünk függetlenként kezelünk, és átruháznánk másokra, hogy oldják meg helyettünk. Ma már az egészségügyre bízunk olyan feladatokat is, amelyekkel korábban soha nem foglalkozott, mint például inkább a külső megjelenés körébe tartozó esztétikai hibáink eltüntetése.

Nem tagadhatjuk, mára az egészségvédelem is komoly üzletté vált. Egész iparágak élnek meg ebből, és egyre többen igyekeznek csatlakozni, hogy kiszakíthassák a saját kis szeletüket ebből a piacból. Teszik ezt anélkül, hogy ők maguk egyáltalán keresnék a választ a kérdésekre. Így aztán egyre inkább a hangzatos ígéretek bűvkörében élünk, és a sikertelenség ellenére sem merül fel bennünk, hogy problémáink nagy részét önmagunknak kell megoldani, vagy legalábbis tevőlegesen részt kell vennünk benne.

Meddő a próbálkozás

Azt senki nem vitatja, hogy egy új élet létrejöttekor nem számíthat semmi más, mint a leendő gyermek egészsége és boldogsága. De mit teszünk mi magunk ennek érdekében?

Miért pont a fejlett társadalmakban nő világszerte a meddőség aránya? És miért pont a leginkább az iskolázott, karriert építő rétegek esetében?