Dr. House és a csalán

Természetesen, mint híres gyógynövény, a csalán is ősi időktől fogva szolgálja az emberiség javát. A neki tulajdonított misztikus erő mellett régóta ismerik gyógyhatásait. A hangyasavat kibocsátó csalánszőrök miatt azonban kevesen vállalkoznak rá, hogy kertjükből a konyhába vigyék egy kis kotyvasztásra. Igen, szinte minden kertben található csalán (latinul: Urtica dioica).

Aki mégsem találkozott vele, az egy gyógynövénytúrán megismerkedhet a csípős növénnyel, bár útszélen, mezőkön, szintén megtalálható. Kivált nitrogénban gazdag talajon (például akácosokban) él igazán a csalán. Ekkor akár két méteresre is megnő, ezért nem árt védőkesztyű és -ruha a gyűjtéséhez, ha gyors és végleges győzelmet akarunk aratni az évek óta kínzó ekcéma felett, vagy épp reumatikus panaszainkon enyhítenénk.

Szinte mindenre jó...

Már a régi füveskönyvek és népi hagyományok is rendkívül széleskörű hatásáról tanúskodnak, s ezek csak megerősítést nyertek a modern orvosi kísérletek által. Bőr-, izom-, izületi problémákra (pl. ekcémára, köszvényre*) éppúgy ajánlható a csalán, mint a sok millió férfit sújtó prosztata megnagyobbodásra (BPH), vagy prosztatagyulladásra. Előbbire gyökerét javallják elsősorban, míg utóbbin a csalánlevelek segíthetnek.

A népi gyógyászat tejfakasztónak, vízhatjónak tartja. Igaz, mivel fokozza a kiválasztást, az egyik legkitűnőbb vízhajtó* szer, s manapság főként alsó húgyutak gyulladására írják fel orvosok.  Hozzá kell tenni, általában nem ajánlott hat hétnél tovább vízhajtóként alkalmazni.

Egyesek szerint gyökere cukorral és mézzel főzve kiváló asztma ellenes szer, míg a tótok tüdővész elleni orvosságként használták veronikafűvel, zilizgyökérrel, tüdőfűvel és vöröshagymával tejben kifőzve, mézzel leöntve. Jost Péter herbalista 1938-as könyvében pedig ezt írja: „Huzamosabb és kitartó használatánál, a valódi rákbetegség kivételével, az összes gyomorfekélyeket meggyógyítja, még akkor is, ha egyedül használjuk. Tanácsos azonban mindig egy kis kakukkfüvet és édesköményt hozzákeverni. Beteg állatoknál is rendkívül jó hatást gyakorol, kivált kétes esetekben.”

Mivel általában befolyásolja a hormonháztartást (ld. a prosztatagyulladás ellen való használatot), hajhullás ellen is nagyszerű házikúra lehet. Sőt, külsőleg, korpa ellen is régóta ajánlott alkoholos kivonata, vagy a csalán-hajszesz.*  Sorolhatnánk, hogy világszerte még hány száz problémára használják a különböző nemzetek, pl. erős vérzés elállítására, vérnyomásproblémákra, epe-vese és májműködés normalizálására, ödéma ellen, Guatemalában pedig még szifiliszre is ezt használják.

*Fürdő isiász/köszvény ellen: 200g csalánt leforrázunk, majd a fürdővízhez öntjük. Egy fürdő húsz percig tartson.

*Vízhajtó tea: 10g csalánlevelet forrázzunk le 2,5 dl vízzel. 10 percig hagyjuk lefedve, majd szűrés után fogyasszuk. Napi két csészével. Maximum hat hétig!

Fiatalító csalántea-kúra: reggelente egy csésze tea (a fenti módon készítve) reggelente éhgyomorra fogyasztva, 4 hétig.

Lábfürdő Maria Treben receptje szerint: érszűkületes embernek, ha el akarja kerülni a lábamputációt 2 marék gyökeret - alaposan megmosva kefével és vízzel - és friss csalánt 1 éjre 5 liter vízbe áztatunk. Másnap felforraljuk és amilyen forrón csak lehet, beletesszük a lábunkat 20 percre. Ezt a vizet 2-3-szor is fel lehet használni.

*Csalán-hajszesz Jost Péter receptje szerint: „csalángyökereket 1/2-1 óráig főzzük meg jó bor- vagy gyümölcsecetben. Ezzel az ecettel mossuk meg azután fejbőrünket. Az ecetet előbb megszűrjük, de a főtt gyökereket az ecetben is hagyhatjuk, mert ezek az ecetben meg nem romlanak.. Amennyiben ezek a hajnövést erősítik, annyiban azt mindenféle bajtól meg is védik.”

Vásznak, sör és festék

A csalán sokoldalúsága itt korántsem ér véget, hiszen a konyhában másképp is hasznát vehetjük. Vértisztító tulajdonsága miatt a tavaszi tisztítókúrában nem csak tea formájában vehet részt. Friss hajtásaiból (de csak míg nem virágzik!) ízletes (spenótjellegű) főzeléket, vagy levest készíthetünk, mely gazdag  A-, C-, D-, K-vitaminban, vasban, magnéziumban és kalciumban is. Az indiai és nepáli konyha is behatóan ismeri a csalán kulináris hasznait. Dorsetben, Angliában pedig 1986 óta megrendezik a Csalánevő bajnokságot, bár ez egy hajszálnyit durvább alkalmazása a növénynek, itt ugyanis főzés nélkül, csípősen fogyasztják.

A versenyzők friss csalánszárakat kapnak, amiről nekik kell leszedegetniük a leveleket és nyersen megenni. Az adott idő alatt legtöbb levelet elfogyasztó versenyző nyeri a kupát. A furcsa hagyomány onnan ered, hogy egyszer két gazda így akart dönteni egy vitás kérdésben.

Aki elriad a nyers csalánevéstől, annak még mindig megmarad a csalánsör, a csalánszörp, vagy az a néhány goudasajt- és pestoféle, melyet csalánnal ízesítenek.

A konyhából kihátrálva rögtön a textiliparban találjuk magunkat, a csalán itt is karriert csinált. A magbeérés idején lekaszált csalán szála szövésre alkalmas, akárcsak a kender. A középkorban gyakran készítettek szövetet belőle, és manapság is egyre több csalánszövettel találkozni, főleg német nyelvterületen. A csalánból kinyerhető festékanyagot is gyakran használják: a gyökérből sárga, a szárből és levélből sárgás-zöld anyag nyerhető.

Tudtad, hogy...

• ... Dioszkuridész borral összegyúrva és mazsolát hozzákeverve afrodiziákumnak tartotta a csalánt?
• ...csalánkivonatot a testépítők is használnak, mivel pozitív hatással van az összes tesztoszteron és a szabad tesztoszteron arányára?
• ...a nagy csalán kétlaki növény, s ezért kapta a „csak” egylaki árvacsalán az „árva” jelzőt?
• ...a babona szerint a csalánfogyasztás képessé tesz arra, hogy legyőzzük félelmeinket, vagy hogy kézzel halat fogjunk?
• ...Albrecht Dürer (1471-1528) egyik festményén egy angyal csalánnal a kezében repül a Mindenhatóhoz?
• ...a csaláncsípésből eredő fájdalom a növénytől függően pár percig, vagy egy hétig is eltarthat?
• ...gazdák gyakran etetik szarvasmarhákkal a csalánt, mert attől kifényesedik az állat szőre?

Forrás: Gyógynövénytúrák.hu

A cikksorozat további részei: Egy kis gyógynövénytan