Sérült gyermek gondozása és nevelése IV.
Előzőleg már általánosságban beszéltünk a látáscsökkent gyermekekről, a velük való bánásmódról. Azonban természetesen itt is óriási különbségek vannak a sérülés mértékében, s így a fejlesztés lehetőségében is.
A látássérülés jelei
Csecsemőkorban és kisgyermekkorban:
- Külső jelek: hályog, kis-, ill. nagyszeműség stb.
- Szemkontaktus felvétele bizonytalan
- Feltűnő, színes tárgyak iránti közömbösség
- Nem néz a mutatott irányba
- Figyelmen kívül hagyja az apró tárgyakat
- Nehezen követi a mozgó tárgyakat
- Ferde fejtartással nézegeti a tárgyakat
- Mozgása megkésett, ügyetlen
- Fél mászni, ugrani
- Nem szereti a mozgásos játékokat
- A hangot adó, nagy formátumú játékokat kedveli
- Ragaszkodik a biztonságot adó kísérőhöz.
Óvodás korban
- A mozgásos játékoknál kedvetlen, ügyetlen
- Képek, képeskönyvek iránti érdektelenség
- Nem szívesen kapcsolódik be a közös munkába
- Nem látja jól a bemutatott tárgyakat
- Bizonytalanul, nehezen tájékozódik
- Sorozatos kudarc
- A közösségtől való félelem.
Iskolás korban
- Tanulás közben gyakran dörzsöli a szemét, hunyorgat
- Figyelmetlen a táblai szöveg megfigyelésében
- Azok kivitelezésében pontatlan
- Tekintete nem célirányos
- Fejfájásról, szédülésről panaszkodik
- A betűformákat csak nagy formátumban ismeri fel
- Betűket cserél fel
- Vonalvezetése szaggatott, reszketeg
- Helytelen a betűalakítása
- Pontatlan a betűkapcsolása
- Tollfogása görcsös
- Nem tud a vonalközbe írni
- Számokat, jeleket téveszti
- Megfigyelései felületesek
- Utánzást kiváltó munkái pontatlanok.
A szakirodalom két csoportba sorolja az ezzel a fogyatékosságal élőket a fejleszthetőség szempontjából:
-
gyengénlátók
-
vak vagy aliglátók
A gyengénlátóknál is igen széles skála:
-
látásélesség problémák
-
látótér problémák
-
színlátási problémák
A konkrét meghatározás természetesesen szakorvosi feladat. Az eltérés meghatározása, mértékének felmérése dönti el, milyen fejlesztés javasolható. A legnagyobb mértékben a látásélesség korrigálható, a legkevésbé a színlátás hibája / lévén genetikailag meghatározott hiba/. Viszont tudnunk kell, a színtévesztés az, ami a legkevésbé csökkenti az életmnőséget!
Az éleslátás javítására a szemüveg, a kontaktlencse, esetleg a műtéti beavatkozás jelenti a megoldást. /a fenti képen egy mindkét szemére sérült, úgynevezett " szemtengelyferdüléssel" született, erősen csökkent éleslátású gyermek van, 1 évesen, műtét előtt, és 4 évesen, műtét után. Ma 17 éves, nincs szüksége szemüvegre/.
A látótér csökkenését is lehet szemüveggel és műtéttel javítani. Mindkét elváltozás mértékét csökkenteni lehet úgynevezett szemtorna segítségével. Bármilyen furcsán hangzik, ez nagyon egyszerű, bárki nyugodtan végeztetheti gyermekével. Kell hozzá a gyermek, egy ujj vagy a ceruza,vagy bármilyen aránylag kicsi tárgy, és egy elszánt szülő. A gyermek arca előtt kb. 30 centiméteres távolságban tartjuk a tárgyat, s megkérjük gyermekünket, kövesse azt tekintetével. Ezt követően elmozdítjuk le, fel és oldalirányban a tárgyat, ügyelve, hogy a gyermek kövesse azt tekintetével az arca elmozdítása nélkül. Figyeljünk, hogy csak annyira mozdítsuk el a tárgyat, amennyire a tekintet követni képes! Észrevehető lesz, mely az az irány, amerre valamelyik vagy mindkét szem korlátozva mozdul. A továbbiakban ebbe az irányba vigyük mindig egy icipicivel kifelé a tárgyat. De mindig csak egy kicsivel! Csak addig végezzük a gyakorlatokat, amíg a gyermek hajlandó az együttműködésre! Soha ne kényszerítsük, próbáljuk játékos formába önteni / pl "kukucs-játék /! Ha kifárad, ne eröltessük! Csak néhány perc az egész, de ezt gyakran ismételjük. Erősíti a szemmozgató izmokat, a figyelem-koncentrációt, a fókuszálást.
A gyengénlátók iskolai fejlesztése enyhébb esetben normál iskolában, súlyosabb esetben speciális iskolákban folyik. Ha látásproblémákkal küzdő gyermekünk normál iskolába, óvódába jár, mindig hívjuk fel a nevelő figyelmét a látáscsökkenésre, beszéljük meg vele, mely körülmények segítik leginkább gyermekünk zökkenőmentes beilleszkedését. Ma már nem szokott gondot okozni a közoktatási intézményekben a gyengénlátók integrált oktatása.
Súlyosabb esetben viszont valóban szükség van a speciális, gyengénlátóknak létrehozott iskolára. Ezekben az intézményekben jól felkészült szakemberek tudnak segíteni gyermekünknek, nem csak a tananyag elsajátításában, hanem abban is, miként tudnak majd a jövőben teljes emberként elboldoguni a világban. Megtanítják őket mindazon eszközök, technikák használatára, amelyek lehetővé teszik számukra a biztonságos közlekedést, a munkavégzést, a mindennapi élet során adódó helyzetek felismerését, értékelését és megoldását.
Ugyanez a helyzet a vak és aliglátó gyermekekkel. Meg kell tanulniuk, hogyan tájékozódhatnak, hogyan viselkedjenek ahhoz, hogy a társadalom el tudja fogadni teljes értékű emberként őket. Fejlesztik képességeiket, nagyon sok a tehetséges ember a vakok közt is! Gondoljunk csak bele, milyen kifinomult hallásuk van! Igen sok köztük a jó zenész! Vagy , amit sokáig nehezen fogadott el a látók társadalma, igen sok köztük a tehetséges író! Hisz a képzeletük óriási! S mivel másként jutnak az információkhoz, mint látó társaik, másként élik és dolgozzák fel azokat!
A Braille-írás segítségével megtanulhatnak írni, olvasni, írógépet, sőt számítógépet használni, s ezzel máris lehetővé válik, hogy ismereteket gyűjtsenek a világról, tanulhassanak, s majd később, ha felnőttek, dolgozhassanak.
De mégis...én úgy gondolom, minden fejlesztés, képzés és oktatás melett, a legfontosabb, hogy bízzunk gyermekünkben! Éreznie kell, hogy szeretjük, hogy értékesnek, fontosnak érezzük őt! Ismerjük el, dícsérjük eredményeit, segítsük kiküszübölni kudarcait! Mindig, mindig bíztassuk és támogassuk Őt! Csak így lehet magabiztos, teljes értékű ember!
Sérült gyermek gondozása és nevelése I.
Sérült gyermek gondozása és nevelése II.
Sérült gyermek gondozása és nevelése III.
Közösségi hozzászólások: