A tanulás egészségesebbé tesz!
Családinet [cikkei] - 2010-06-30
Talán meglepő, de egészségi állapotunk, közérzetünk nem csak a nemünktől és a korunktól függ, de a képzettségünktől is. A témában folyó, egymástól független kutatások afelé mutatnak, hogy a tanultabb személyeknek kisebb panaszaik vannak, és összességében egészségesebbnek mondhatók.
A tapasztalatokat dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője összegzi.
Az ismeretek megelőzhetik a betegséget
A 2000-es években a brémai egyetem és egy betegbiztosító végzett felmérést 9000 14-25 év közti fiatal bevonásával. Arra jutottak, hogy az iskolások harmada valamilyen allergiától szenved, minden második túlterheltnek érzi magát, stresszre, fáradtságra panaszkodik. Minden negyedik fiatalnak konkrét pszichoszomatikus gondjai is voltak. Kiderült azonban, hogy mindez szoros kapcsolatot mutat a megkérdezettek képzettségi színvonalával. Ugyanis minél magasabb iskolázottságú volt valaki, annál valószínűbben tudta úgy kezelni a problémáit, hogy azok ne vezessenek az egészsége károsodásához. Minél több évet járt valaki iskolába, annál valószínűbb, hogy kisebb panasszal is orvoshoz fordult, és még inkább, hogy megfogadta az orvos tanácsait.
Érdekes, hogy már ebben az életkorban is mutatkozott különbség a nemek között, hiszen a lányok sokkal többet törődtek az egészségükkel, lényegesen több információval rendelkeztek a saját testük működésével kapcsolatban, könnyebben átvészelték a kríziseket, és kötöttek kompromisszumot. Talán ez is magyarázhatja, miért élnek a fejlett országokban a nők 6-7 évvel tovább, mint a férfiak.
A kevésbé képzettebbekre súlyosabban hat a stressz
Bár a kevésbé képzettebbek személyek kevesebb stresszes napról számoltak be, mint a tanultabbak, a stressz rájuk mégis komolyabban hatott és erősebb hatással volt az egészségükre – ez derült ki dr. Joseph G. Grzywacz kutatásaiból.
A felmérésben 1030 felnőttet kérdeztek 8 napon át, mi történt velük aznap. A stresszhatásokon belül megkülönböztettek krónikus és akut stresszt, mindennapos hatások és olyan súlyos kríziseket, mint egy szeretett személy elvesztése. Az eredmények egyik fő tanulsága az volt, hogy a napi stresszorok nem véletlenszerűen jelennek meg, ugyanis a szociális környezet erősen meghatározza őket. A másik megállapítás arra vonatkozott, hogy hiába számolnak be a kvalifikáltabb személyek több stresszről, ez mégis kevésbé hat rájuk, mert jobban tudják kezelni azokat. Ráadásul a különböző emberek különbözőképpen tekintenek ugyanarra a stresszorra. Egy tanultabb, szellemi munkát végző emberre például egyáltalán nincs hatással egy esős nap, míg egy fizikai munkás számára jelentheti azt is, hogy aznap nem tud dolgozni, nem keres pénzt, így ez meglehetősen nagy stresszhatás.
Ha mindezt összevetjük a halálozási és a betegségi statisztikákkal, valóban elmondható, hogy az egészségügyben is tapasztalható a szocioökonómiai alapon megnyilvánuló esélyegyenlőtlenség.
A tanultabbakat a demencia is kevésbé fenyegeti
A kutatások szerint a képzettebbek személyek, azok, akik többet olvastak, és készültek például vizsgákra, ellenállóbbak a demenciával (időskori elbutulással) szemben.
A Gothenburgi Egyetem tudósai az agyi-gerincvelői folyadékban vizsgálták, vannak-e előjelei a demenciának az agyban.
A Gothenburgi Egyetem tudósai az agyi-gerincvelői folyadékban vizsgálták, vannak-e előjelei a demenciának az agyban.
Dr. Sindre Rolstand, a kutatás vezetője érdekes megállapításról számolt be. Azoknál a magasan képzett betegeknél, akiknél már meggyengültek a kognitív funkciók, és a következő két évben várható volt a demencia kialakulása, több jele volt a betegségnek az agyi folyadékban, mint az alacsonyabban iskolázottaknál. Ennek ellenére a tanultabbak ugyanolyan tüneteket mutattak, mint a kevésbé tanultak. Ez azt jelenti, hogy a képzettebb betegek jobban tolerálják az agyi betegségeket. Mindezek ismerete pedig felgyorsíthatja az „okos emberek” diagnózisát, akiket sokáig azért kezelnek félre, mert nem mutatják a klasszikus tüneteket. Ugyanakkor olyan pácienseket is vizsgáltak, akiknél jelentkezett ugyan romlás az agyi funkciókban, de nem alakult ki demencia a következő két évben. Ők is jobb agyi funkciókat mutattak, mint az ugyanilyen panaszú, de alacsonyabban képzett társaik. Vagyis a tanultabbak nem csak jobban tolerálják az agyi problémákat, de a betegség korai szakaszában kevesebb agyi károsodást is szenvednek el.
A diplomások 7 évvel tovább élhetnek
A Harvard Egyetem hosszútávú kutatási programjának eredményeként kiderült, hogy a nyolcvanas évek óta vizsgált diplomások egyre hosszabb életre számíthatnak, míg a kevésbé képzettek életesélyei nem sokat javultak. 2000-ben a magasabban kvalifikált amerikaiaknak 82 életévet prognosztizáltak, míg az alacsonyabb végzettségűeknek 75-öt. Ennek az óriási különbségnek a hátterében több okot is felfedezni véltek.
A legdöntőbbnek az információkhoz és az egészségmegőrző szolgáltatásokhoz való hozzáférés különbsége bizonyult. A másik, ezzel összefüggő jelentős tényező a dohányzás volt, hiszen bár 1964 óta a felére esett a cigaretta-forgalom az USA-ban, ez a csökkenés főként az iskolázottabb rétegben jelent meg. Az elhízásról is megállapították, hogy nagyobb arányban van jelen a képzetlenebb rétegben, viszont majdnem annyi halálhoz vezet, mint a dohányzás.
A kutatók a megoldást mindenképpen az oktatásalapú egészségfejlesztésben látják, hiszen ahhoz, hogy egészségesen élhessünk tovább, erőteljesebb egészségtudatosságra van szükség.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Előző hír
A prosztataszűrés életet menthet
Következő hír
Egészségünk láthatatlan őrzői
LEGOLVASOTTABB
Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében
Szeptember 27-én történt a súlyos karambol, melyben Sallai Nóra színésznő és kisfia életveszélyes sérüléseket szenvedett - azóta kórházban ápolták őket. A szörnyű baleset mára azonban felfoghatatlan tragédiává változott.
Október 2024-ben is a látás hónapja
A látás hónapját minden évben megrendezik világszerte, így Magyarországon is. A látás hónapjának kezdetben elsősorban az optikai látásjavítás (szemüveg- és kontaktlencse-viselés) volt a fő témája. Az évek során azonban a látás, elsősorban a látásélesség megőrzésének és javításának figyelemfelhívó hónapja lett. Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával a mai alkalommal a 2024. évben is aktuális látásmegőrzéséről és az éleslátást leginkább veszélyeztető betegségekről, valamint ezek korai felismeréséről beszélgettünk.
Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol
Egyre többet hallani az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyeiről, a tájékozottabbak egyenesen a szív-érrendszer legnagyobb ellenségeinek tekintik azokat. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ezek az élelmiszerek nem mind ugyanolyan feldolgozással készülnek, és bizonyos típusaik akár még csökkenthetik is a kardiológiai kockázatokat. Czakó Bettina, a Kardioközpont dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc egy új elemzés kapcsán beszélt a témáról.
Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?
"Csúnyán köhög" - panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.
Mennyit tudunk a szem egészségéről?
Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: