SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

10 tévhit a látásjavító beavatkozásokról

Családinet [cikkei] - 2023-12-19
Ha az alábbi okok valamelyike tartott volna vissza attól, hogy egy egyszerű beavatkozással újra élesen láss, akkor gondold újra.

Vajon miért ragaszkodnak még mindig százmilliók a szemüveg- és kontaktlencseviseléséhez, miközben a látásjavító beavatkozások egyre megfizethetőbbek és teljesen kockázatmentesek? A tévhitek megcáfolásában dr. Perényi Kristóf, a Saint James Szemészeti Központ szemész-, refraktív főorvosa segít.

dr. Perényi Kristóf

Tévhit #1: Lézeres műtét után már csak császármetszéssel lehet szülni

Tévhit, hogy a lézeres szemműtét után nem lehet természetes úton szülni. Sportolni is lehet, még olyan megerőltető sportágakban is, mint a súlyemelés. „Egyes beavatkozás után kérünk 2 hét óvatosságot, de csak azért, hogy a védőlebeny teljesen meg tudjon gyógyulni. Ha ez megtörtént, azt már semmilyen erőlködés vagy fizikai megterhelés nem fogja onnan elmozdítani” – mondja az orvos.

Tévhit #2: Fájdalmas, amikor lézerrel kezelik a szemem

A lézeres látásjavítás technológiája annyit és olyan gyorsan fejlődött az elmúlt évtizedekben, hogy ma már sem a fájdalomtól, sem a hosszú felépüléstől nem kell tartani. „A műtéthez injekcióra sincs szükség, csak néhány szemcseppet adunk a beavatkozás előtt az érzéstelenítéshez.”

Tévhit #3: A műtét után hetekig a sötét szobám rabja leszek

Valóban javasolt az UV védelemre 2-3 hónapig ügyelni, de ez nem szobafogságot jelent, hanem azt, hogy ezen időszak alatt a szabadban ajánlott napszemüveget viselni, és el kell kerülni a szoláriumot.

Tévhit #4: A kontaktlencse sokkal biztonságosabb megoldás, mint egy lézeres látásjavítás

A közhiedelem az, hogy a kontaktlencse szuperbiztonságos, de időről-időre napvilágot látnak olyan tanulmányokkal, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják. Ezek szerint elég magas a fertőzés kockázata a mindennap lencsét viselők körében: 100-ból egy személynél alakul ki súlyos fertőzés rossz viselési vagy tisztítási szokások miatt. Ezzel szemben, mondjuk egy LASIK lézeres látásjavításnál 1500 páciensre jut egy fertőzés, ami azonban könnyen gyógyítható.

Tévhit #5: Multifokális lencse csak szemüvegben létezik

Lencse-csere műtétek során az elöregedő szemlencsét akár nyújtott-fókuszú vagy multifokális műlencsére is tudjuk cserélni, így a műtéttel akár a teljesen szemüveg-függetlenség is elérhető.”

Láss tisztán a szemműtétekkel kapcsolatban

Tévhit #6: Nem tartós a látásjavulás

Ahogy a szem öregszik, szükség lehet olvasószemüvegre, függetlenül attól, hogy valakinek volt korábban lézeres látásjavítása, de a távoli látóélesség akár életünk végéig is megmaradhat. Lencseműtét után azonban még erre sem lesz szükség, az éleslátást a páciens élete végéig élvezheti közelre és távolra is, és még szürkehályog kialakulásától sem kell tartania.

Tévhit #7: Nagy dioptriát nem lehet sikeresen kezelni

„Lézerrel +3.5 és -12.0 dioptria között tudunk másodpercek alatt javítani, de még ennél is nagyobb a tartomány ICL műlencse beültetéssel vagy lencsecsere műtéttel, így akár +10.0 vagy -20.0 dioptriáig is tudunk kezeléseket végezni.”

Tévhit #8: Lézeres kezelés után már nem lehet lencseműtétem

Semmi akadálya nincs annak, hogy lencse-csere műtétet végezzenek valakin, aki korábban már átesett lézeres látásjavításon. Azonban az alkalmassági vizsgálat során ezt feltétlenül jelezni kell, mert a korábbi műtét adatait is fontos belekalkulálni a tervezett kezelés pontossága érdekében.

Tévhit #9: A műtéteket végző helyek nem tudnak kórházi szintű környezetet biztosítani

Valóban nem minden klinika rendelkezik steril műtővel, de a lézeres kezeléseknél ez nem is előírás, csak a látásjavító lencse és a szürkehályog műtéteknél kötelező. Érdemes azonban olyan helyet választani, ahol ezek a beavatkozások is steril műtőben zajlanak, mert így érhető el a legnagyobb biztonság a kezelések alatt és után.

Tévhit #10: A szembetegségem miatt alkalmatlan lennék a műtétre

„Természetesen vannak szembetegségek, amelyek miatt nem javasoltak egyes beavatkozások. Azért végezzük klinikánkon a látásjavító szemműtétek hazai legszéleseb spektrumát, hogy szinte mindenkinek tudjunk megoldást kínálni” – tájékoztat dr. Perényi.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja