A rosszindulatú prosztatadaganat a harmadik leggyakrabban előforduló ráktípus a férfiaknál a tüdő és vastagbél daganatos megbetegedései mellett. Magyarországon évente körülbelül 4600 főnél diagnosztizálják, főként az 55 év feletti korosztályt érinti, legnagyobb számban a 65-75 korcsoport körében fordul elő.¹ Szűrése alapesetben rektális fizikális vizsgálattal történik, illetve a prosztata specifikus antigén (PSA) szintjének ellenőrzésével. Ez utóbbi érték fontos mutatószám, ugyanakkor más betegségek (például prosztatagyulladás) esetében is megnövekedhet a szintje a szervezetben. Határozottabb képet ad a dülmirigy állapotáról a multiparametrikus prosztata MR-vizsgálat: megmutatja a prosztata állományában kialakult szöveti elváltozásokat, azok helyét és kiterjedtségét, a képeken jól megkülönböztethetővé válnak a jóindulatú (pl. prosztata megnagyobbodás) és rosszindulatú folyamatok, esetleg az egyéb gyulladásos betegségek.

Rosszindulatú daganat gyanúja esetén a prosztatából szövettani mintát kell venni. A biopszia alapesetben 10-12 különböző irányból történő szúrást jelent. Egy kutatás kimutatta, hogy ezzel a módszerrel gyakran nagyobb problémát okoznak a pácienseknek, mint az esetlegesen igazolt rák kockázata. Igen gyakran a hagyományos mintavétel után vérzés, gyulladás, hosszú hónapokig elhúzódó fájdalom jelentkezik és előfordulhat fertőződés is. Egyes becslések szerint azonban a magas PSA-szinttel és pozitív fizikális vizsgálati eredménnyel rendelkező páciensek előzetes MR-vizsgálatával elkerülhető lenne a biopsziás beavatkozások 30%-a, ami sokszor igen megterhelő a páciensek számára.² „Fontos, hogy az orvoslás során maximálisan figyelembe vegyük az emberi szempontokat. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy minél hatékonyabbá kell tenni a veszélyes rosszindulatú prosztata daganatok felismerését úgy, hogy közben csökkenteni kell a diagnosztika és terápia okozta ártalmakat.” – emelte ki Dr. Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója.

Ha mégis elengedhetetlenné válik a szövettani mintavétel, akkor az MR-felvételek alapján történő biopszia jóval kíméletesebb megoldást jelent a páciens számára, hiszen a mintavétel helyének pontos ismeretével kevesebb, akár egyetlen, de pontosan célzott tűszúrás is elég lehet. Így sokkal magasabb a találati arány, és lényegesen kisebb az esélye szövődmény kialakulásának. ”Már Magyarországon is elérhető az MR fúziós ultrahang vezérelt biopszia: a Péterfy Sándor utcai kórházban a technológiai fejlesztéseknek és az urológiai-radiológiai szoros együttműködésnek köszönhetően a betegek prosztata MR-vizsgálatai alapján, MR és ultrahang képek fúziójának vezérlésével történik  mintavétel.” – mondta az Affidea vezető orvosigazgatója. Az MRI-nek fontos szerep jut az alacsony kockázatú, kevésbé veszélyes daganatok terápiájában is. Ugyanis ezek sok esetben nem igényelnek kezelést, hanem rendszeres labor és MR vizsgálattal nagyon hosszan követhetők, és így nagyon hosszan fenntartható a betegek korábbi jó életminősége.  „A férfiak a fizikális prosztatavizsgálattól félnek leginkább, ezeket az aggodalmakat a sok szúrással járó klasszikus biopszia még inkább fokozza. Emiatt nagyon sokan úgy döntenek, hogy nem is fordulnak orvoshoz, ami sok esetben végzetes lehet a számukra. Minden férfinak tudnia kell, hogy ma már az MR-vizsgálatok révén egy olyan korszerű képalkotó módszer van a kezünkben, amely minden eddiginél kíméletesebb diagnosztikát és biopsziát tesz lehetővé, így jelentősen csökken a szervezet megterhelése.”- tette hozzá Dr. Kardos Lilla.

1 https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
2 https://www.nature.com/articles/s41598-021-81459-2

Nyitókép: depositphotos