SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Prosztatarák: hogyan élhetnének tovább a férfiak?

Családinet [cikkei] - 2021-11-16
Még mindig túl sok betegnél fedezik fel áttétes állapotban a prosztatarákot, pedig ez a betegség ma már az esetek egy jelentős részében meggyógyítható. 50 évesen elmenni prosztataszűrésre befektetést jelent a további egészségben eltöltött évekbe, azaz tévhit, hogy ezzel csak az idősebb férfiaknak kell foglalkozni. A "prosztatatudatosság napjához" kapcsolódóan megrendezett online betegtájékoztató fórumon elhangzott: Magyarországon minden évben 4500-5000 férfi tudja meg, hogy prosztatarákja van. Nem elég ugyanakkor csak az orvosoktól várni a gyógyulást, a prosztatarákos férfiak is sokat javíthatnak az életkilátásaikon mozgással, megfelelő életmóddal, illetve a betegségükről szerzett alapos ismeretekkel. A betegeket rendszeres mozgásra ösztönző "45 nap alatt a Föld körül" országos kihívás záróeseménye is volt az online rendezvény. A kihívás során több mint 77 ezer kilométert gyűjtöttek össze a résztvevők, saját példájukkal is motiválva a rendszeres fizikai aktivitásra a prosztatarákkal élő férfiakat.
Prosztatarák: hogyan élhetnének tovább a férfiak?

– Nemcsak az idős urak betegsége a prosztatarák! Ma sokan ezt gondolják, de tévednek. 50 éves kortól, vagy ha a családban már előfordult a betegség, akkor 45 éves kortól el kell járni a szűrésre, mert egy emelkedő tendenciát mutató PSA tumormarker érték már ekkor előrejelezheti a folyamatot, ami miatt tíz évvel később akár előrehaladott prosztatarákkal szembesülhet egy férfi. Tudom, hogy sokan egy félperces vizsgálat, a prosztata végbélen keresztüli, ujjal történő kitapintása miatt nem jönnek el az urológiára. De legalább a PSA tumormarker vérvizsgálatot csináltassák meg! Már azzal óriásit lépnénk előre Magyarországon, ha ezt az egyetlen, urológiai beutalóval ingyenesen elérhető vérvizsgálatot hajlandók lennének a férfiak elvégeztetni – jelentette ki dr. Beöthe Tamás, a Péterfy Sándor Utcai Kórház urológiájának főorvosa. – Idehaza még mindig túl sok férfinál fedezik fel már áttétes állapotban a prosztatarákot. Az egészségkultúra és a prosztatatudatosság fejlesztése a szűrésekre már járó férfiaknak éppúgy felelőssége, mint a szűrésekre még nem járó férfiak gyerekeinek és társainak: vegyék rá édesapjukat, férjüket, párjukat, szomszédjukat a szűrésre! – szólított fel Beöthe Tamás.

 

Prosztatarákos férfiak kezelése és kontrollvizsgálatai

–  Ma nem műtjük meg a betegek egy részét, akiket korábban igen, ám megműtünk olyan férfiakat is, akiket korábban nem – fogalmazott előadásában prof. dr. Tenke Péter, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályának vezető főorvosa. Ennek magyarázata, hogy a szűréssel korai stádiumban felfedezett, szövettanilag alacsony kockázatú daganatok egy részében elegendőnek tartják az aktív követést, azaz a rendszeres orvosi kontrollt, s csak akkor avatkoznak be, ha a tumor viselkedése ezt megkívánja. A korábbinál több közepes és magas kockázatba sorolt betegnek javasolnak viszont műtétet, akár még akkor is, ha már a prosztata környéki régióba is átterjedt a daganat.

Tenke Péter kitért arra is: hamarosan Magyarországon is elérhető lesz robotsebészeti technológia a prosztatarák műtéteknél is, ahogyan a robottechnológiát a sugárkezelésekben egyes ellátóhelyeken már ma is használják. A professzor az áttétes prosztatarákos férfiakat azzal biztatta: ma már nemcsak hormonkezelésekkel fékezik a daganat előrehaladását, hanem olyan modern gyógyszerek is elérhetők, amelyekkel úgy növelhetik akár a többszörösére a korábban elérhetőnek gondolt túlélést, hogy közben az életminőség terén sem kell nehéz kompromisszumokat vállalniuk a betegeknek.

– Nem várható csak az orvostól, hogy meggyógyítson egy prosztatarákos beteget. A nemzetközi tanulmányok alapján ma már egyértelműen kijelenthető: azok a prosztatarákos férfiak, akik legalább napi 30 percet intenzíven mozognak, jobban viselik a kezelésekkel járó mellékhatásokat, kevesebb a panaszuk, jobb az életminőségük, kisebb a kiújulási kockázatuk és tovább élhetnek – sorolta prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója. Kiemelte: minden beteg terápiájára onkológiai munkacsoportnak (onkoteam) kell javaslatot tennie és nagyon fontos, hogy mindig időben megtörténjenek a kontrollvizsgálatok is. Ezek közül prosztatarákban a legfontosabb a vérből meghatározható PSA tumormarker rendszeres követése.

Nyirády Péter hangsúlyozta: 2017-ben azért indította el a Magyar Rákellenes Liga és a Gyógyulj Velünk Egyesület a Janssen támogatásával a 10 Ezer Lépés Programot, hogy általa minél több prosztatarákos betegben és érintett családban tudatosítsák, hogy a rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatása semmilyen más módszerrel vagy gyógyszerrel nem helyettesíthető. Nyirády Péter ezt nemcsak hirdeti a betegeiknek, hanem munkatársaival tudatosan példát is mutatnak: az urológiai klinika orvosaiból évekkel ezelőtt futócsapatot is szerveztek, rendszeresen edzenek, többször vettek már részt a Balatonnál tókerülő versenyen is.

Sikerült megkerülni a Földet, sőt!

Budapesten a Gellért-hegyen október 1-jén megszervezett figyelemfelhívó sétával indult el a „45 nap alatt a Föld körül” országos kihívás, amely keretében egy kilométergyűjtő akciót szerveztek, hogy minél többeket mozgásra ösztönözzenek. A cél az volt, hogy legalább 30 ezer kilométert összegyűjtsenek, ami elegendő Magyarország szélességi körén képzeletben megkerülni a Földet, közben pedig minél több motiváló üzenetet és fotót tegyenek közzé a www.45nap.hu honlapon. Végül több mint 77 ezer kilométerrel zárult a kihívás.

28 sportágból, közel kétszáz helyszínről több mint ötszáz fotó érkezett. Nemhogy egyszer sikerült körbekerülni a Földet, hanem majdnem háromszor: több mint 47 ezer kilométerrel meghaladták az eredeti 30 ezer kilométeres célkitűzést. Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke elmondta: „a 45 napos kihívásunk most lezárult, ám azt szeretnénk, hogy a kilométergyűjtés, azaz a rendszeres testmozgás a mindennapok része maradjon ezután is. A Magyar Rákellenes Liga országszerte elérhető alapszervezetei és klubjai rendszeresen szerveznek mozgásprogramokat, amelyekbe minden kötöttség nélkül várnak mindenkit. A szervezett keretektől függetlenül is kérünk mindenkit, hogy mozogjon az egészségéért.”

– Legnagyobb ellenségünk a fotel, szeretném ha ez a mondat a téli hónapokban sokaknak eszébe jutna akkor, amikor leülnek a televízió vagy a számítógép elé – fogalmazott Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület prosztatarákból meggyógyult elnöke. – Nincs olyan életkor és nincs olyan állapot, amikor a mozgás vagy a gyógytorna ne javíthatna valaki közérzetén, erőnlétén, fizikai vagy lelki állapotán. Aki nem tud már biciklizni, sétáljon. Akinek nehezére esik a járás, ússzon vagy tornázzon. Aki épp nem tud felkelni, végezzen gyógytorna gyakorlatokat, légzőgyakorlatokat az ágyban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mindenki hozzáférjen intézményi és otthoni környezetben is a szakszerű gyógytornához, biztatjuk a betegeket és a hozzátartozókat, hogy járjanak utána a helyben elérhető lehetőségeknek – folytatta Kalotay Gábor.

A „45 nap alatt a Föld körül” kihívásra beérkezett fotók és üzenetek elérhetők maradnak a www.45nap.hu oldalon és a Gyógyulj Velünk Egyesület Facebook fotóalbumában is.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Azt mondta egy férfi az apának, hogy szerelmes a 13 éves fiába - akkorát kapott, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett

Azt mondta egy férfi az apának, hogy szerelmes a 13 éves fiába - akkorát kapott, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség vádat emelt az apával szemben.
A fűtési szezon buktatói: ezért erősödhetnek fel allergiás panaszaid

A fűtési szezon buktatói: ezért erősödhetnek fel allergiás panaszaid

A fűtési rendszerek beüzemelésével számos olyan beltéri allergén kerülhet a levegőbe, ami panaszt okozhat az allergiások számára. A beltéri levegő minőségének az sem tesz jót, hogy a fűtési szezonban sokan igyekeznek megóvni otthonaik melegét, és a fűtési költségeket is szeretnék minimalizálni, ezért ritkábban és rövidebb ideig szellőztetik a lakótereket - hívja fel a figyelmet Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt-tüdőgyógyász szakembere, akit a fűtés okozta allergiás panaszokról kérdeztünk.
Agyhártyagyulladás miatt zártak be iskolákat és óvodákat Nagybányán

Agyhártyagyulladás miatt zártak be iskolákat és óvodákat Nagybányán

Nagybányán december 2-án a közoktatási intézményekben fertőtlenítés miatt felfüggesztették az oktatást, miután két diáknál agyhártyagyulladást állapítottak meg.

A szerkesztő ajánlja