SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A magas vérnyomás gyakran pánikbetegség álarca mögé bújik

Családinet [cikkei] - 2014-03-27
A pánikbetegség és a magas vérnyomás gyakran kéz a kézben jár, az azonban már egy más kérdés, hogy vannak, akik összekeverik a két betegséget, tüneteik hasonlósága miatt. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája elárulja, vajon hogyan lehet tudni, hogy pánik, vagy hipertónia okozza a rosszulléteinket.

Pánik, vagy magas vérnyomás?

A pánikbetegség korunk egyik népbetegsége, köszönhetően a rohanó életvitelnek, a kevés pihenésnek és az egyre magasabb elvárásoknak. Nem is csoda, hogy időnként az embert kellemetlen rosszullétekre panaszkodik, azonban a legtöbben egyből pánikbetegségre gyanakodnak, pedig az is lehet, hogy magas vérnyomás áll a tünetek háttérben.

Fejfájás, szédülés, furcsa szívdobogás- ezek mind a pánikbetegség, mind a hipertónia jelei lehetnek, így könnyű összekeverni a kettőt. Természetesen az előbbi során automatikusan megemelkedik a vérnyomás – sőt, hosszabb távon akár hipertónia is kialakulhat mellette-, azonban ha kezelteti vérnyomását, meglehet, hogy az, amit eddig pánikbetegségnek hitt, megszűnik.

24 órás monitorozás

Hogy mégis miként lehet a legegyszerűbb mód meghatározni, hogy pontosan mi is okozza a tüneteket? A 24 órás vérnyomásmérő használata remek eszköz lehet erre, ugyanis az „végigköveti” a napját, és bizonyos időközönként rögzíti az értékeket. Ennek kiértékelése alapján meg lehet tudni, hogy fennáll-e Önnél hipertónia, esetleg ingadozó-e a vérnyomása. Amennyiben a válasz igen, úgy fontos a megfelelő érték gyógyszeres beállítása, hiszen ha ez sikerül, akkor nagy valószínűséggel megszűnnek a pánikbetegséghez hasonló kellemetlen tünetei.

„Éppen ezért, ha szédülést, tarkótáji fejfájást, esetleg szívritmuszavart tapasztal, érdemes magas vérnyomásra is gyanakodni, hiszen ha tévesen pánikot diagnosztizál magának, akkor megfelelő terápia hiányában akár súlyos szövődmények is kialakulhatnak a hipertónia miatt!”- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.

Pánikbetegségből adódó magas vérnyomás

Bár könnyű összekeverni egymással a pánikbetegséget a magas vérnyomást, nem ritka az sem, hogy a kettő együtt jár. Ez nem is meglepő, hiszen a stressz, a nagyfokú szorongás könnyen vezethet hipertóniához. Ebben az esetben természetesen mindkét betegséget kezelni szükséges, mivel egyik a másik tüneteit lényegesen felerősítheti, illetve ronthatja az illető állapotát. Éppen ezért amennyiben valaki pánikbetegségben szenved, érdemes rendszeresen kontrollra járnia, ahol ellenőrzik az vérnyomása értékét, és ha kell, gyógyszerek segítségével korrigálják azt.

Forrás: Trombózisközpont
Fotó: Ambro - FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja