A videón belül az alábbi témák itt érhetők el: 

02.07- A pánikbetegség egyre fiatalabb életkorban jelenik meg

03.19- A pánikbetegség tünetei

05.01- Mit tehetünk, ha felismerjük a pánikbetegséget? 

06.26- A pánikbetegség kiváltó okai kamaszkorban

08.08- Kapunyitási pánik fiatal felnőttkorban

10.37- A pánikbetegség gyógyítása

15.49- A pánikbetegség szövődményei

A szorongás az éllet velejárója. Egy egészséges drukk még növeli is a teljesítmányt, ha azonban ez átlendül egy olyan mértéken, hogy már debilizáló lesz, lefagy az ember és nem tud teljesíteni, akkor a szorongás már kórossá válhat. A teljes beszélgetést itt tudod elérni.
 

A pánikbetegség megjelenése: egyre fiatalabb életkorban

A szakirodalom szerint a lakosság 10%-a megél egy évben pánikrohamot. 

Papp Györgyi pszichológus azt mondja, hogy a pánikbetegség egyre fiatalabb életkorban jelenik meg. A leggyakrabban 18-25 éves kor között jelentkezik, de fiatalabb, kamasz korban is lehet vele találkozni. 

Az első pánikroham leggyakrabban 15-25 éves kor között történik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy-két pánikroham még nem tekinthető pánikbetegségnek. 

Betegség akkor lesz belőle, ha egyre gyakoribbak a pánikrohamok, de már az is problémát okozhat, ha valakinek egy komolyabb rohama van. 

A pánikbetegség tünetei

Testi tünetek

• heves szívdobogás
• izzadás
• remegés
• ájulás
• légszomj
• szédülés
• mellkastáji szorítás
• gombóc a torokban
• gyomorszorítás
• hasmenés
• hányás

Pszichés tünetek

• azt éli meg az ember hogy nincs kontroll

• szörnyű betegségvízió

• halálfélelem

• valótlanság érzés: amikor úgy érezzük, mintha csak álmodnánk, mintha nem is a valóságban lennénk

A tünetek nagyon hasonlítanak a szívinfarktus tüneteire, ezért nagyon gyakori, hogy akinek pánikrohama van, a kórházban köt ki, mert valaki mentőt hív a környezetéből. 

"Ilyenkor nagyon gyakori, hogy összekötjük egy hellyel vagy egy történéssel, és azt igyekszünk a jövőben elkerülni."- mondja a pszichológus. 

Mit tehetünk, ha felismerjük a pánikrohamot/pánikbetegséget? 

Fontos, hogy felismerjük és megtanuljuk kezelni, hogy uralni tudjuk ezeket a helyzeteket hogy ne kerüljünk olyan állapotba, hogy mentőt kelljen hívni hozzánk. 

• Próbáljuk meg visszaszerezni a kontrollt! 
• Ha ez nem sikerül, akkor jöjjön, aminek jönnie kell, éljük át! Jobb, ha átesünk rajtra és nem tiltakozunk az érzés ellen. 
• Kezdjük el figyelni a légzésünket, ne kapkodjuk a levegőt! (papírzacskó is segíthet, mélyeket lélegezzünk, számoljunk, stb.)
• Hosszú távon pedig érdemes szakember segítségét kérni, aki segíthet abban, hogy csökkenjenek a pánikszerű szorongásaink. 

A pánikbetegség kiváltó okai kamaszkorban

A kamaszoknál sokszor teljesítményhelyzet állhat a háttérben, vizsga, nagyobbmegmérettetés, felvételi, vagy sportteljesítmény, ha helyt kell állni. 

A másik gyakori kiváltó ok kamaszkorban ha valaki nem nagyon találkozott a kudarccal és retteg a kudarctól. Pedig, ahogy a szakértő mondja: " a kudarc az élet része és nagyon gyakran egy tanulási folyamatnak az indulópontja."

Ha a szülő túlóvja a gyerekét, az is tudja a pánikbetegség irányába billenteni a gyereket. 

A másik véglet pedig a túl nagy elvárás a gyerekkel szemben. Ha nagy nyomást helyez a szülő a gyerek vállára a teljesítéssel kapcsolatban, legyen szó nyelvvizsgáról, felvételiről, bármilyen érdemjegyről vagy akár sportteljesítményről. Ez is eredményezhet szorongást, és klésőbb pánikrohamot, pánikbetegséget. 

Kapunyitási pánik fiatal felnőttkorban

A kapuzárási pánik ellentétje, amikor a fiatal nem nagyon találja a helyét az életben, nem tudja, hova menjen továbbtanulni, hogy képzelje el az életét. 

"Ma már annyira nagy a lehetőségek tárháza hogy kiből mi lehet és lehetne, hogy ez egy borzastó nagy teher, hogy melyik utat válasszam." - mondta Papp Györgyi pszichológus. 

Vagyis a kamaszkor után, fiatal felnőttkorban, ez az úgynevezett kapunyitási pánik is vezethet pánikbetegséghez. Ilyenkor fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyha el is indulunk egy úton, még bármikor változtathatunk, és szakmát is válthatunk. 

A pánikbetegség gyógyítása

Ha már attól félünk, hogy lesz pánikrohamunk és emiatt az életminőség is romlik, akkor mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Van aki például már a saját lakásából sem mer kilépni.

De kisebb pánikhelyzetekben vagy erősebb szorongás kapcsán is kérhetünk segítséget. A pánik kezelésében a leghatékonyabb terápia a kognitív terápia, a jó hír pedig hogy egy pár hét alatt rendezni lehet a problémákat. 

A kiváltó okot nem mindig sikerül megtalálni. De a különböző stresszkezelési technikák és az érzelemszabályozás mind olyan hasznos készség, ami sokat segíthet, ha megtanuljuk elsajátítani. 

A mindennapi stresszoldásban segíthet: 

• a sport
• ha odafigyelünk az étkezésünkre
• ha távol tartjuk magunkat a szerhasználattól, alkoholtól, dohányzástól, ugyanis ezek is növelik a szorongást

A pánikbetegség szövődményei

A testi tünetek stabilizálódhatnak, például kialakulhat egy magas vérnyomásos betegség. De mentális betegségek is társulhatnak hozzá, például depresszió, kényszeresség, fóbiák. 

Fontos tehát, hogy ne bagatelizáljuk el a tüneteket és időben kérjük szakember segítségét!