SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Csúnya, de nem feltétlenül veszélyes

Családinet [cikkei] - 2013-11-08
Jellemzően barnás esetleg szürkés színű, megvastagodott, száraz felszínű bőrképlet az úgynevezett szeborreás keratózis, amely sokakat zavarhat, különösen, ha az arcon vagy más látható testrészen jelenik meg. Dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bőrgyógyásza arra figyelmeztet, hogy bár nem rosszindulatú az elváltozás, de rendszeres kontrollt igényel.

Viaszos növedék

A szeborreás keratózis egy meglehetősen gyakori, pigmentált, nem daganatos növedék a bőrön, amely sokszor a háton, a vállon, a mellkason és az arcon jelenik meg, de a test bármely részén előfordulhat. Időskori szemölcsnek is nevezik, mert elsősorban az 50 év feletti korosztályban fordul elő nagy számban, de akár huszonéveseknél is megjelenhet.

A szeborreás szemölcsnek is nevezett képlet sokszor ijesztőnek tűnik, de az American Academy of Dermatology állásfoglalása szerint nem fertőző és nem daganatos jellegű. A megjelenése azonban sok laikusban félelmet kelthet, ugyanis van, hogy nagy, sötét szemölcsre, bőrdaganatra, vagy feltűnő anyajegyre emlékeztet.
Ugyanakkor a szeborreás keratózis jóval viaszosabb jellegű, kissé kidomborodó, szinte mintha odaragasztották volna a bőrre. Színe jellemzően barna, de számtalan árnyalatban megjelenhet a fehértől a feketéig, gyakran viszket is, ám nem okoz fájdalmat.

Mi okozhatja?

Ma még a bőrgyógyászok sem tudják teljesen biztosan, mi okozza a szeborreás keratózist. Több ok is állhat a háttérben:
A legvalószínűbb okok közé tartozik a napsütés, vagyis annak ultraibolya tartománya. Tehát minél nagyobb a napfényterhelés, annál valószínűbb, hogy megjelenik ez a feltűnő bőrképlet.
A hajlam öröklődhet. Német kutatók foglalkoztak azzal a génmutációval, amely kapcsolatba hozható a növedék kifejlődésével.
A Brit Bőrgyógyászok Szövetsége szerint a szeborreás keratózist közönséges bőrsejtek építik fel, és biztosan nem vírus okozza. Nőknél sokszor terhesség, szoptatás alatt jelennek meg nagy számban, melynek okát nem tudják.

Dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bőrgyógyásza szerint néha csak a kimetszés jelenthet biztos választ a diagnózis kérdésében. - Különösen a sötétebb, kiemelkedőbb típusú képlet hasonlíthat a melanomára, éppen ezért szükség lehet szövettani vizsgálatra, hogy kizárhassuk a rosszindulatú daganatot. Amennyiben viszont biztosak vagyunk benne, hogy csupán szeborreás keratózisról van szó, ez önmagában nem igényel külön kezelést. Ettől függetlenül eltávolíthatjuk a képletet, ha esztétikailag zavarja a pácienst, ha viszket, vagy gyakran beakad a ruhába, ékszerbe. A rendszeres orvosi kontroll azonban elengedhetetlen, hiszen sokszor összetéveszthetők anyajegyekkel.
Nagyon fontos, hogy ha valakin hirtelen jelenik meg sok ilyen elváltozás, az belszervi (gyomor-bélrendszer, tüdő, emlő) rosszindulatú daganat jelzője lehet, ez az ún. Leser-Trélat jel.

Hogyan lehet eltávolítani?

  • Fagyasztással: A képletet le lehet fagyasztani folyékony nitrogénnel, amelynek következtében a károsodott elváltozás néhány hét alatt leesik. Ha csak enyhébb fagyasztást alkalmaznak, elkerülhető a hegesedés, az erőteljesebb eljárásnál számolni kell a bőr kihalványulásával.
  • Kimetszéssel: Jellemzően nagyobb metszéssel szokás eltávolítani az ilyen típusú bőrképleteket, különösen, ha rosszindulatú daganat gyanúja is felmerült. Az eltávolított szövetet vizsgálatra küldik, hogy megbizonyosodjanak a jellegéről. Fel kell rá készülni, hogy ez az eljárás maradandó heggel jár.
  • Előfordul, hogy az orvos egy éles, kanálhoz hasonló műszerrel (Volkmann kanál) végzi el a bőrgyógyászati „küretet” fagyasztás követően vagy helyi érzéstelenítő injekció beadása után.
  • Elektrocauterrel történő eltávolítás: is lehetséges, melynek során elektromos árammal tulajdonképpen leégeti a bőrképletet.
  • Készítményekkel: Bizonyos esetekben az orvos dönthet az immunválasz-módosító vagy a Fluorouracil tartalmú krémek mellett, különösen, ha a keratózis olyan helyen van, ahol el kell kerülni a hegesedést, ezek a készítmények azonban nagyon drágák és hosszabb ideig kell őket alkalmazni, ahhoz, hogy hatékonyak legyenek.

Forrás: www.oxygenmedical.hu
Fotó:
marin - FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja