SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Súlyon, mellszöveten és származáson múlik, kockázatos-e a hormonpótlás

Családinet [cikkei] - 2013-09-05
A menopauza tüneteit enyhítő hormonkezelés növelheti a mellrák kockázatát, ám inkább a normális súlyú, nagy mellszövet-sűrűségű, európai vagy spanyolajkú nőknél - derítette ki egy kedden megjelent amerikai kutatás.

A daganat kialakulásának valószínűsége függ a nő testtömeg-indexétől (BMI), mellszövetének sűrűségétől, sőt a származástól is. Vannak azonban, akikre kedvezően hat a hormonterápia, és csak enyhén növekszik a rák kockázata - idézte a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Journal of the National Cancer Institute című szaklapban megjelent tanulmányt.
    
A kutatók 45 évesnél idősebb nők több 1,64 millió mammográfiai felvételét elemezték, amelyek között 9300 mellrákos eset volt, és azt találták, hogy a karcsúbb, illetve a nagyobb mellszövet-sűrűségű nők esetében, akik hormonpótló kezelést (HRT) kaptak, erősebben növekedett a mellrák kockázata.
    
A hormonkészítményekkel kezelt vékony és normál testalkatú, azaz 25-nél alacsonyabb BMI-értékű nők 35 százalékkal nagyobb a mellrák kockázata, mint az ugyanilyen alkatú, ám HRT-t nem kapó nők.
    
Túlsúlyos, azaz 30 feletti testtömeg-indexű nők esetében a hormonkezelés nem változtatott a mellrák kockázatán.
    
40 százalékkal nagyobb a mellrák kialakulásának a kockázata azoknál a nőknél, akiknek szélsőségesen sűrű volt a mellszövete, és HRT-t kaptak, mint a hormonpótlásban nem részesült páciensek. A nagy mellsűrűség azt jelenti, hogy a mellben a zsírszövethez képest több a kötőszövet.
    


A HRT hatásait a származás is befolyásolja. Az európai származású és spanyol ajkú HRT-vel kezelt nőknél 20 százalékkal nőtt a mellrákkockázat az ugyanilyen eredetű, ám hormont nem kapó nőkhöz képest. Ellenben az afro-amerikaiaknál a HRT nem befolyásolta a rák kialakulásának esélyeit.
    
"Az afroamerikai, a túlsúlyos, illetve a túlnyomó részt zsírszövetből álló emlőjű nőkön segíthet a HRT, miközben a mellrákkockázatát csak minimálisan emeli" - írták a Chicagói Egyetem kutatói.
    
A kutatásnak azonban megvannak a maga korlátai - ismerték be a tudósok. Nem vizsgálták például, milyen típusú és milyen időtartamú hormonkezelést kaptak a résztvevők.
    
"Elképzelhető, hogy a hosszú távú HRT-kezelés hatására a mértnél magasabb lesz a mellrák kockázata, különösen azoknál, akik érzékenyek a hormonterápiára" - hangoztatták a kutatók.
    
A tanulmány szerzői azt remélik, a kockázati csoportok felismerése segít az orvosoknak eldönteni, kinek javasolják a hormonkezelést.
(http://www.livescience.com/39380-hormone-therapy-risks.html)

Forrás: MTI
Fotó:
cooldesign - FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja