SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Mi véd a petefészek-daganat ellen?

Családinet [cikkei] - 2013-01-21
A petefészek daganat sajnos csak későn okoz tüneteket, amelyek nem is kifejezetten specifikusak. Ennek ellenére Angliában az elmúlt évtizedben 20 százalékkal csökkent az ilyen tumorok száma. Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza a betegségről, az okokról és az megoldási lehetőségekről beszélt.

A nehéz diagnosztizálás ellenére javuló adatok

A National Cancer Intelligence Network beszámolója szerint az elmúlt 10 évben ötödére csökkent Angliában a petefészekrák miatt előforduló halál előfordulása. Míg 2001-ben 100. 000 nőből 11.2 nő halt bele a betegségbe, 2010-ben ez „csak” 8.8 volt ez az arány. Ez nagyon jó hír, hiszen Angliában ez az ötödik leggyakoribb daganatfajta a nők közt. Sajnos a petefészek tumort nem csak diagnosztizálni, de kezelni is nehéz, épp ezért fontos minden ezzel kapcsolatos kutatás, új felismerés. 

A jóindulatú tumorok általában nem okoznak súlyos tüneteket, bár ha nagyra nőnek, az alhas feszülését, valamint szorulásos panaszokat, gyakori vizelési ingert eredményezhetnek. A rosszindulatú daganatok a fenti tüneteken kívül kifejezett fájdalommal, puffadással, teltségérzéssel járnak, később pedig ezekhez társulhat a legyengülés, a fogyás, sőt akár alsó végtagi trombózis is – ismerteti Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza. Ha felmerül a petefészek-daganat gyanúja, a tumort műtéttel el kell távolítani, hiszen csak szövettani vizsgálattal dönthető el biztosan, hogy rosszindulatú-e az elváltozás. Ha a beteg a menopauza közelében van, vagy már nem szeretne gyermeket, jellemzően a méhet és a másik oldali petefészket is ki szokták venni. A műtét után következik a kemoterápia, amellyel az esetlegesen bent maradt tumorsejtek is elpusztíthatók. Egyes esetekben sugárkezelés is szükségessé válhat. A betegek utánkövetése a daganat kiújulásának felismerése miatt nagyon fontos.

Korszerű kezelések a csökkenés hátterében

A kutatás a túlélési esélyek növekedését is kimutatta, hiszen a betegséget legalább egy évvel túlélők aránya 57-ről 73 százalékra nőtt, öt év múlva ugyanez az arány 44 százalékra emelkedett a 33 százalékról. Ennek okai valószínűleg a felismerés és a kezelés lehetőségeinek javulása, hiszen mind a monitorozás, mind a műtéti- és a kemoterápiás kezelések is fejlődtek.

Mindazonáltal az esélyek a kor előrehaladtával romlanak, Angliában például a 2009-ben diagnosztizált betegek fele 60 év feletti volt, és a daganat miatt elhalálozottak 80 százaléka is ebből a korcsoportból került ki. Szembetűnő, hogy míg a 15-39 év közti betegek 84 százaléka 5 évvel a felismerés után is életben volt, míg 85 évesen ez az arány már csupán 14 százalék. 

A fogamzásgátlók is védenek

A felmérésekből kiderül, hogy a petefészekrák előfordulása a ’80-as évektől nagyjából stagnál, csupán az utóbbi évtizedben mutatkozott csökkenés. A tudósok szerint bizonyítható, hogy ezen daganattípus összefügg a évek során jelentkező peteérések számával – minél nagyobb a szám, annál inkább nő az esély a petefészekrákra. Vagyis minden, ami leállítja a peteérést – tehát a terhesség, a szoptatás, a korai menopauza, és a fogamzásgátló tabletták is – csökkentik a rizikót.

Dr. Demjén László szerint azonban mind a fogamzásgátlás, mind a menopauza korszakában fontos a nőgyógyásszal való egyeztetés, a megfelelő eljárások, megoldások kiválasztása, a rendszeres szűrés jelentőségét pedig nem lehet eleget hangsúlyozni. 

 
 
Fotó: freedigitalphotos.net
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja