Az ördögi kör

Az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír és vércukorszint tünetegyüttesét már jó ideje metabolikus szindrómaként aposztrofálják a szakemberek. A jelenségre külső jegyek is felhívhatják a figyelmet, mint például az úgynevezett alma-típusú elhízás, amely leginkább a törzset, a hasat érinti. A túlsúly mértéke azonban nem mindig utal az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere változással. A jellemzően hasi súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések, cukorbetegség - mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok - legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke. Ám az érszűkület vagy a korai potenciazavar háttereként is szóba jöhet a metabolikus szindróma.
A jelenség maga ördögi körként működik.  Az alma típusú elhízottakban  a hasban elhelyezkedő speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia alakul ki, mely tovább növelve az éhségérzetet újabb testsúlynövekedéshez vezet. A testsúlyfelesleg tovább emeli a vérnyomást ill. a vérzsír-szintet is. Ráadásul a magas inzulinszint fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ez megemeli a folyadék mennyiségét az érpályákban, mely tovább súlyosbítja a magas vérnyomást.

Az állapot felmérése az elsődleges

A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok nem összeadódnak, hanem összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Így akinél a tünetegyüttes fennáll, jó eséllyel számíthatnak az egyre súlyosabb szövődményekre.
Az elmúlt évtizedekben többek között Skandináviában sikerült tudatosítani a testmozgás, az egészséges táplálkozás és a rendszeres ellenőrzések fontosságát, így drasztikusan csökkent az infarktusok száma és jelentősen növekedett a születéskor várható átlagélettartam.