SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Alábecsüljük a kézmosás fontosságát? Mikor mossunk kezet?

Családinet [cikkei] - 2012-04-26
A kézmosás nem vesz igénybe sok időt és energiát, mégis nagy segítségünkre lehet az akár hetekig is elhúzódó, sok kellemetlenséggel járó fertőző betegségek megelőzésében.

Közhelynek tűnik, de a gyakori kézmosás még a mai napig is a legegyszerűbb eszköz a betegségek megelőzésére, a fertőzések továbbterjedésének megakadályozására. Bár a kézmosás fertőzésmegelőző hatása már több mint 150 éve ismert, az azóta eltelt hosszú idő is csak azt bizonyítja, hogy sosem lehet eleget hangsúlyozni: a kézmosás a kórokozókkal szembeni védekezés első és legfontosabb fegyvere.

A test mikroorganizmusok elleni védekezése közvetlenül a bőr felületén kezdődik. A nap folyamán a különböző tárgyak és felületek érintése, vagy a munkatársainkkal való érintkezés során a kezünkön gyűlnek össze a legkoncentráltabban a baktériumok. Ha a mikroorganizmusokkal teli kézzel megérintjük a szemünket, orrunkat vagy a szánkat, a baktériumok a bőr védelmi vonalát megkerülve, akadály nélkül kerülhetnek a szervezetbe. Bár a kézfejet nem lehet teljesen megtisztítani a veszélyes mikroorganizmusoktól, a gyakori kézmosással alaposan megtizedelhetjük a baktériumok, mikrobák és vírusok számát, így jelentősen csökkentve a fertőzés átvitelének kockázatát.

Mikor mossunk kezet?

A hatékony kézmosáshoz néhány alapszabályt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az első legfontosabb kérdés, hogy mikor szükséges a kéz megtisztítása? Mindig mossunk kezet étkezés előtt, sérülések, sebek ellátása előtt, kontaktlencse behelyezése/eltávolítása előtt, élelmiszerek – különösképpen nyershús, például szárnyasok – előkészítése után, a mellékhelyiség használata, pelenkacsere után, állatokkal való érintkezés után, orrfújás, köhögés, tüsszentés után, fertőző betegek ellátása után. Mindig mossunk kezet a háztartásban keletkezett szeméttel való érintkezés, illetve a takarítás során használatos vegyszerekkel, törölgetésre használt rongyokkal történő érintkezés után.

Hogyan mossunk kezet higiénikusan?



A kézmosás hatásfokát nagymértékben növelhetjük antibakteriális szappan használatával. Ha lehetőségünk van nyilvános helyeken vagy otthonunkban érintés nélküli szenzoros szappanadagolót vagy csapot használni, akkor részesítsük ezeket előnyben, hiszen ezek nyújtják a legnagyobb védelmet a kórokozók ellen.  Ügyeljünk a szappanozásra, erőteljesen dörzsöljük össze kezeinket, és minimum húsz másodpercig mossuk meg a csuklót, a kézfejet és tenyeret. Minden ujjunkat külön mossuk meg és a körmök alatti területekre is ügyeljünk, majd öblítsük le kezünket alaposan. Szárításhoz használjunk tiszta, eldobható kéztörlőt, vagy légfúvásos szárítót. Nyilvános helyeken, ha lehet, a csapot kéztörlő kendővel zárjuk el és az ajtón is könyökünket használva menjünk ki. Ha nem tudunk folyóvízben kezet mosni, használjunk antibakteriális kézmosó gélt.

Figyelj a gyerekek kezére!

A gyerekeink is ritkábban lesznek betegek, ha gondot fordítunk rá, hogy gyakran és megfelelően mossanak kezet. Ennek érdekében mutassuk meg nekik, hogy mit jelent az alapos kéztisztítás! Eközben néhányszor énekeljük el valamelyik kedvenc dalát, így biztosan legközelebb is örömét leli majd a kézmosásban. Elhelyezhetünk rövid útmutatót szemmagasságában a fürdőszobatükörre, így akkor is követheti gyermekünk a lépéseket, amikor épp nem vagyunk vele. Ha nem éri fel a mosdótálat, tartsunk a közelben sámlit!
 

Mit TEGYÜNK kézmosás közben?
  • Vegyük le a karóránkat, vagy húzzuk feljebb a karunkon!
  • Nedvesítsük be kezünket vízzel a csuklóig!
  • Részesítsük előnyben a szenzoros csapokat és szappanadagolókat!
  • Használjunk körömkefét a köröm alatti területek tisztítására!
  • Nyilvános helyeken, ha a csap nem szenzoros, zárjuk el papírtörölközővel!
Mit NE TEGYÜNK kézmosás közben?
  • Lehetőleg ne viseljünk gyűrűt.
  • Ne érintsük meg a mosdókagylót, mert fertőzött lehet (ha mégis megérintenéd, kezdje előröl a műveletet)!
  • Ne használjunk forró, csak meleg vizet! A forró víz hatására a bőr pórusai kitágulnak, így a bőr veszít nedvességéből

Kézmosás

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja