SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan előzhetjük meg a téli betegségeket?

Prof. Dr. Balázs Csaba [cikkei] - 2011-11-30
Az őszi-téli időszakban kiemelt figyelmet fordítunk az immunrendszer erősítésére. Sokszor azonban épp apróságokkal, mindennapi szokásainkkal ártunk a legtöbbet. Mit ne tegyünk, hogy a náthás, influenzás hónapokat könnyebben átvészeljük?

Védelem a fertőzések ellen

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, az esetleges fertőzések elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese. Az immunrendszer az, mely a szervezetbe kerülő kórokozókat megkülönbözteti a szervezet saját anyagaitól és az idegen anyagokat eltávolítja, megsemmisíti. A betegségek leküzdéséhez tehát erős immunrendszerre van szükségünk. Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont immunológus, endokrinológus orvosának segítségével most azt is megtudhatjuk, mit tegyünk és mit ne tegyünk az egészséges immunitás védelmében.

Alkohol, étrend és túlsúly

A rendszeres alkoholfogyasztás épp úgy károsítja az immunrendszert, mint az alkalmanként, nagyobb mennyiségű fogyasztott szeszes ital. A University of Massachusetts Medical School kutatói 8 éven át tartó vizsgálatukban az alkohol fogyasztás, a különböző fertőzések, a szervezetben zajló gyulladások és az immunitás közti kapcsolatot térképezték fel. Az adatok összegzése alapján megállapították, hogy a nagyobb mennyiségű alkohol hatására a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre és a szív- és érrendszeri, máj, és hasnyálmirigy betegségekre.

A magas zsírtartalmú étrend hatására szintén romlik az immunrendszer működése. A Tufts University kutatói a tipikus nyugati étrendet (38 százalékos zsírtartalom) hasonlították össze egy koleszterincsökkentő étrenddel (28 százalékos zsírtartalom). A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a kevesebb zsírt tartalmazó étrend hatására javult a T-sejtek, vagyis a fehérvérsejtek azon típusának működése, melyek a fertőzések elleni védekezésben játszanak fontos szerepet.

Az egészségtelen táplálkozás következtében jelentkező túlsúly szintén fogékonyabbá tehet a fertőzésekre. A test zsírszövetei ugyanis olyan hormonokat állítanak elő, melyek aktiválják az immunrendszer gyulladásos válaszát. A testzsír tehát nem csak a túl sok evés és túl kevés mozgás egyik esztétikailag nem kedvező következménye, hanem az anyagcsere szempontjából nagyon is aktív szövet, a gyulladáskeltő vegyületek forrása. Hatására csökken a T-sejtek működése és megnő a különböző súlyos betegségek - szív-és érrendszeri, daganatos, diabétesz - kockázata.

Mit tehetünk?

Mértékletes alkohol fogyasztás mellett ügyeljünk az étrend összeállítására is. Kerüljük a telített zsírsavakat és a transz-zsírokat, részesítsük előnyben a telítetlen zsírsavakat tartalmazó ételeket. A megfelelően összeállított étrend segíthet, hogy megszabaduljunk a ránk rakódott súlyfeleslegtől is. Kerüljük a drasztikus fogyókúrákat, melyek legyengítik az immunrendszert, a fogyás legyen lassú, fokozatos folyamat.

Stressz és alváshiány

A túlzott stressz is rontja az immunrendszer működését, a Tel-Aviv University kutatói pedig azt is felfedezték, hogy a krónikus stressz az immunrendszer erősítését szolgáló gyógyszeres terápiák hatékonyságát is csökkenti. A folyamatos stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet különböző tünetek formájában jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához is vezethet - magyarázza a professzor. A túl kevés alvás pedig önmagában is kockázati tényező. Vizsgálatok igazolják, hogy a szükségesnél kevesebbet alvó hölgyek szervezetében a vírusok és a daganatos betegségek leküzdéséhez nélkülözhetetlen fehérvérsejtek működése csökken. Alváshiány esetén megemelkedik a stressz hormon - kortizol - szint, mely az immunrendszerben gyulladásos választ provokál. A gyulladás az immunrendszer láncreakción alapuló válasza egy fertőzésre vagy irritációra. Tartós fennállása azonban már a saját szövetek károsodását is okozhatja.



Mit tehetünk?

A stressz csökkentés számtalan módja létezik és elérhető. Próbáljuk ki a jógát, a meditációt, légzéstechnika elsajátítását. Otthoni körülmények között, saját napirendünkbe illesztve is találjunk olyan tevékenységet, mely segít a napközben felgyülemlett stressz levezetésében. Ez lehet például sport, séta, olvasás. Ne feledkezzünk meg a pihentető alvásról sem. A szükséges alvás mennyisége egyénenként eltérő lehet, de 7 óránál ne legyen kevesebb.

Társas kapcsolatok, az érzelmek elfojtása

A Carnegie Mellon University kutatói megállapították, hogy a magányos tanulók körében az influenza elleni védőoltás által generált antitest válasz alacsonyabbnak bizonyult azokkal szemben, akik nagyobb baráti társasággal, kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. Idősebb felnőttek körében a felmérés hasonló eredménnyel zárult. A barátoknak fontos szerepük lehet abban is, hogy megelőzzük az érzelmek elfojtását. A bennünk rekedt düh, harag és szomorúság ugyanis az immunrendszer mellett a szív- és érrendszer és a hormonális rendszer működését is negatív irányba befolyásolja. Egy viszonylag friss, japán kutatók által felfedezett jelenség, hogy a környezeti stressz is fontos szerepet játszik az immunrendszer működésének csökkenésében. Ennek egyik legjelentősebb formája a zajártalom, mely rohanó mindennapjainkban észrevétlenül károsítja egészségünket.

Mit tehetünk?

Ne hanyagoljuk el társas kapcsolatainkat. A közös programok, beszélgetések segíthetnek a stressz leküzdésében is. Ha csendben nem szívesen tartózkodunk, a zajártalmat csökkenthetjük a háttérzaj kiiktatásával is. Más tevékenységek végzése közben kapcsoljuk ki a rádiót, televíziót.

Vitamin- és ásványianyag hiány

Az immunrendszer megfelelő működéséhez fontos az A, C, B6, D és E vitaminok és folsav pótlásáról gondoskodnunk. Az ásványi anyagok közül a fertőzések elleni védekezés hatékonyságát szelén, réz, cink és vas segítségével növelhetjük. Ha a szükséges mennyiséget étrendünk nem tartalmazza, azt javasolt - a kezelőorvossal történt egyeztetés után - külső forrásból, táplálékkiegészítők segítségével biztosítanunk.

Forrás: www.endokrinkozpont.hu

Fotó: matu: Winterimpressionen

Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja