SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Speciális életek, speciális ételek - Ételallergia, étel-érzékenység

Családinet [cikkei] - 2011-11-25
2012. január elsejétől jelentősen csökkenhet a gluténmentes táplálkozásra kényszerülő lisztérzékeny emberek veszélyeztetettsége és kiszolgáltatottsága. Hazánkban is kötelezővé válik ugyanis annak az európai uniós rendeletnek az alkalmazása, amely szigorúan előírja, milyen összetevőket tartalmazhatnak az ezzel a súlyos betegséggel küszködők számára előállított élelmiszerek, és hogyan kell ezeket feltüntetni. A hatóságok ellenőrizni és szankcionálni is fogják az előírások be nem tartását.

Becslések szerint Magyarországon minden századik ember érintett a lisztérzékenységben, de széles az ételérzékenység többi fajtájában és az úgynevezett ételallergiákban szenvedők tábora is, ráadásul számuk, összhangban a világtrendekkel, folyamatosan növekszik. Bár a közbeszédben hajlamosak vagyunk e két fogalom összecsúsztatására, a táplálékallergia és a táplálék-érzékenység vagy táplálék-intolerancia nem ugyanazt jelenti.

Ételallergia esetén immunrendszerünk az ételben lévő bizonyos ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, és az úgymond "allergén" jelenlétére a szervezet fokozott reakciókkal válaszol. Kiütések jelenhetnek meg a bőrön, hasfájás, haspuffadás léphet fel. Táplálék allergia legsűrűbben a gyermekkorban, tejfehérje-, illetve tojásallergia formájában lép fel. Felnőtteknél a gyümölcsök, zöldségek, olajos magvak minősülnek a leggyakoribb allergéneknek, a földimogyoró negatív hatása mindkét korosztályra jellemző. Sajnos, nem csak az érintettek, de az allergénekként számon tartott táplálékok köre is állandóan bővül.

Az ételérzékenység nem allergia; nem kóros immunológiai folyamatokat vált ki. Például a hazánk felnőtt lakosságának mintegy 15%-át érintő tejcukor-érzékenység alapja egy enzimhiba: a tejcukor nem tud megemésztődni, mert a szervezetből hiányzik az ehhez szükséges enzim, a laktóz. Ez hasmenéshez, heves hasi görcsökhöz vezet. A táplálék-intolerancia másik legsűrűbben előforduló változatánál, a lisztérzékenységnél (cöliákia) a búzában, árpában, rozsban és a zabban található, glutén nevű fehérjére kialakult örökletes és egész életen át tartó érzékenység idézi elő a problémákat. Leggyakrabban már kisdedkorban, a gluténtartalmú étrend bevezetését követően kialakul, de bármely életkorban felléphet. Elsősorban a nőket érinti. A cöliákia tünetei mind gyermekkorban, mind felnőttkorban igen sokfélék lehetnek és nem igazán típusosak. Gyakran csak másodlagosan, a tápanyagok felszívódási zavarából kialakuló hiányállapot következményeként jelentkeznek Ezért is nagyon fontos, hogy ha valakinek az első fokú hozzátartozói között volt vagy van lisztérzékeny személy, feltétlenül vizsgáltassa ki magát! A genetikai átörökítés lehetősége miatt ugyanis tízszer nagyobb az esélye a glutén-érzékenységre.



De akár táplálék-érzékenységről, akár táplálékallergiáról legyen szó, a korrekt diagnózis felállítása kulcsfontosságú, ugyanis ezeknek a betegségeknek az alapvető „gyógymódja” a dietoterápia, azaz a kóros folyamatokat kiváltó anyagokat, allergéneket elkerülő speciális étrend, az eliminációs diéta. Ennek biztosításához elengedhetetlen a táplálékok pontos összetételének ismerete. E téren jelent nagy előrelépést az egész életükre szigorú gluténmentes diétára ítélt betegek számára a most januárban hazánkban is életbe lépő uniós szabályozás, amely pontos különbséget tesz a „rendkívül kis gluténtartalmú” és a „gluténmentes” élelmiszerek között. Míg az előbbi 100 mg/kg, addig az utóbbi legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmazhat, és ennek megfelelően kell és szabad felcímkézni, kiszerelni, reklámozni.

A speciális diéta betartásához ugyanakkor nem elégséges csupán az alapanyagok „allergén mentessége”, el kell kerülni, hogy az ételek (pl. készételek, ebédek készítése során) az előállításuk, vagy akár a szállításuk során olyan anyaggal szennyeződhessenek, amelyek súlyos tüneteket válthatnak ki a táplálékallergiában vagy táplálék-érzékenységben szenvedőknél. Erre az egyetlen igazi garancia, ha olyan konyhában főzik az ételt, ahol mindent kizárólag ilyen  alapanyagokból készítenek. Ilyen steril körülményeket teremteni sem otthon, sem "nagyüzemi" előállítás során nem egyszerű. Szerencsére már a magyar fővárosban is van olyan szolgáltató (drséf.hu), amely csak és kizárólag speciális ételeket készítő konyhából szállít magas minőségben, nagy felelősségtudattal, orvosi háttérrel az ételallergiásoknak és étel érzékenyeknek.

Fotó: eyes-of-the-wolf: UNSER TÄGLICH BROT

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja