A szénanátha tünetei a betegeket jelentős mértékben akadályozzák mindennapos tevékenységükben, feladataik ellátásában, levertséget okoznak, gátolják a szellemi teljesítményt, de befolyásolják a társasági programokat, sporttevékenységet, táplálkozást is stb.
Az „Allergia más szemmel” szakmai beszélgetésen elhangzottak szerint az érintettek közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezeket a zavaró tüneteket tompítani lehet, sőt, meg is szüntethetők, de nem mindegy, hogyan.  Az allergiás betegek életminőségét javító, a tüneteket kezelő megfelelő készítmények, gyógymódok vagy a táplálkozási szokáson, életformán való változtatás nagyban csökkenthetik a kellemetlenségeket. A betegek öngyógyításához azonban kiemelt fontosságú a lakosság és az egészségügyi szakemberek edukációja, a kezelésre vonatkozó megfelelő döntés, a hatékony és biztonságos terápia elősegítése érdekében.
 
Becslések szerint 400 millió ember allergiás ma a világon, tehát az allergiát joggal nevezhetjük mára „népbetegségnek”.¹ Nemzetközi előrejelzések azt mutatják, hogy az allergiások száma rohamosan növekszik, a WHO szerint 2025-re a világ lakosainak 50%-a lesz allergiás.² Magyarországon az allergiás betegek száma valószínűleg mára jóval túllépte a 2 millió főt.³ Pós Péter (Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke) szerint az allergiás betegek száma folyamatosan és drasztikusan nőtt az elmúlt évtizedekben és várható, hogy a tendencia tovább folytatódik. Ez jelentős terhet ró az egészségügyre és a lakosságra egyaránt, ezért kiemelten fontos a kezeléseket illetően a lakosság edukációja, hogy életminőségük javítása érdekében megfelelő döntéseket hozzanak.

Mindemellett várhatóan a diagnosztizált allergiás megbetegedések is egyre súlyosabbak lesznek. Az allergia tünetei nagyon megterhelik a beteg idegrendszert és komoly hatással vannak a hangulatra és a pszichés állapotra, így a mindennapi tevékenységek végzésére, a betegek életminőségére is. A tünetek kínzó volta állandó ingerlést jelent a testre, ezen belül az idegrendszerre, így a napközbeni teljesítmény, a koncentráció és a figyelmi teljesítmény is romlik. Révész Renáta Liliána (HR és munka pszichológus) szerint az általános ingerlékenység, türelmetlenség a munkahelyi teljesítmény romlásához, kiesett munkanapokhoz vezethet, amely mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára komoly és folyamatos problémát jelent.
A szénanáthás betegeknek azt is alaposan át kell gondolniuk, hogy mikor, hol és milyen szabadidős programot szervezhetnek. Az allergia befolyásolja a szabadtéri programokat, utazásokat, a napi sporttevékenységet is.
Ráadásul az allergiás betegeknél megfigyelhetjük, hogy panaszaik olyankor is megjelennek, amikor nem is találkoznak a tüneteket kiváltó allergénekkel. Ennek oka lehet a keresztallergia, amelyet sokszor nagyon nehéz felismerni. Sok pollenérzékeny nem rendelkezik kellő információval a pollen-étel keresztallergiáról, nem tudja, hogy keresztallergiás lehet különféle gyümölcsökre, zöldségfélékre, magvakra is. Ilyen esetben javasolt elhagyni a keresztallergiát kiváltó élelmiszereket, vagy hőkezelni azokat, tanácsolja Henter Izabella dietetikus.
Az allergiás tünetek csökkentésére sokféle alternatív megoldás létezik. Dr. Gálffy Gabriella pulmonológus, allergológus szerint a különböző otthoni praktikák, vagy éppen a homeopátia, kineziológia, akupunktúra, immun,- és fényterápia, sókamra ugyan nagyon népszerűek, ám klinikai bizonyítékok nélkül hirdetik a megoldást, sőt a tévhitek, a hibás kezelés még súlyosbíthatják is a problémát. A szénanátha hatékony kezelése szakmai ajánlások szerint gyógyszeres terápiával történik. A szakértők véleménye szerint mivel az allergiára való gyógyszerek egy része már recept nélkül elérhető és az allergiás betegek száma folyamatosan növekszik, kiemelt fontosságú a lakosság releváns, szakmailag hiteles információkkal való ellátása, a tévhitek eloszlatása, így az öngyógyításhoz a megfelelő kezelés kiválasztásának elősegítése a gyógyszerész vagy a kezelőorvos segítségével.

1.Bousquet et al Allergy 2007: 62: 216-223
2.(http://www.alkabello.com/research/congresses/Lists/Scientific%20contributions/EAACI%202008%20Scientific%20Contribution.pdf)
3.Global surveillance, prevention and control of chronic respiratory diseases (http://www.who.int/gard/publications/GARD%20Book%202007.pdf )

A szénanátha elterjedéséről

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek egészséges (azaz nem allergiás) egyéneknél semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből.

Az allergiás rhinitis, szénanátha a Föld minden országában, ugyan változó mértékben, de nagyon elterjedt és a betegek száma évről-évre drasztikusan nő.
A tüneteket okozó anyagokat allergéneknek nevezzük. Ilyenek lehetnek például virágok pollenei, állati szőrök, atka, penészspórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, fémek stb.
Az allergia tehát az immunrendszer „tévedésének” következménye, eltúlzott válasza egy egyébként ártalmatlan anyagra.
Hazánkban mintegy 200 olyan faj honos, amelyek elhúzódó virágzásuk, szél útján történő terjedésük miatt kiemelt jelentőségűek az allergének között. Ezekkel a fajtákkal - amelyek mind-mind a pollenallergia fő kiváltói - egy kirándulás alkalmával éppúgy találkozhatunk, mint szűkebb környezetünkben.
A parlagfűre például a magyar lakosság körülbelül 50%-a érzékeny, ami messze a legmagasabb arány a vizsgált európai államok között.  Bár az érzékenység nem jelenti azt, hogy minden második ember allergiás is a parlagfűre Magyarországon, ám mivel az allergiás megbetegedés első lépcsője az érzékennyé válás, nagy az esélye az allergia kialakulásának is.

(Burbach et al Allergy 2009: 64: 664-665)

A szénanátha lelki hatásai
Pszichoszomatikus betegség

A kezeletlen szénanátha szenvedő áldozataival minden nap találkozhatunk: rokonaink, barátaink, munkatársaink napról-napra megszenvedik az év legszebb időszakait, a tavaszi és nyári hónapokat.  Otthonukba zárkóznak ingerlékenyek, magukba fordulnak, ugyanis az állandó ingerlés kifárasztja az idegrendszert, ami fáradékonysághoz, a koncentráció lanyhulásához vezet. Mivel a beteg egyre kevesebbet tud pihenni, aludni, egyre inkább ingerlékeny és türelmetlen a környezetével szemben, amely jelentősen rontja az életminőséget és a teljesítményt.
Később a tünetek szívóssága miatt egyre kilátástalanabbnak tűnik a betegség, ez pedig kedvetlenséget, beletörődést, depresszív hangulatot eredményezhet.
Mindezek mellett azonban fontos azt is megjegyezni, hogy maga az allergia és a tünetei, önmagukban is nagyon megterhelik a beteg idegrendszert és komoly hatással vannak a hangulatra és az egész pszichés állapotra. Önmagában a betegség tudat, a sérülékenység érzése, a kínzó tünetekkel való együttélés, és a betegség kilátástalansága is enyhe depressziót alakíthat ki. Szinte minden eltörpül a tünetek enyhítésének vágyához képest. Szinte csak ekörül forog a gondolat, „bárcsak vége lenne, ennek az időszaknak, bárcsak elmúlnának a tüneteim”.

Munkahelyi teljesítmény

A tünetek jelentkezése és erősödése nyomán az életminőség, a hangulat egyre rosszabb lesz. Fáradtság levertség, figyelhető meg, a tünetek elhúzódása hatással van az alvásra, rontja az alvás minőségét és mennyiségét. A beteg egyre kevesebbet tud pihenni, így a napközbeni teljesítmény, a koncentráció, a figyelmi teljesítmény is romlik. Az általános ingerlékenység, türelmetlenség munkahelyi konfliktusokhoz is vezethet. A munkahelyen joggal várják el a munkatársaktól a kitartó figyelmet, és a magas teljesítményt. Az allergiás beteg hosszú hetekig is küzd a tünetekkel, és annak másodlagos hatásaival, a lanyhuló teljesítmény hetekig azonban már nem igazán tolerálható. Az ingerlékenység sem beosztottnál, sem vezetőnél nem elfogadható, a munkáltatók elvárják, hogy a betegek minél hamarabb küzdjék le betegségeiket, és újra teljes értékű munkaerőként vegyenek részt a munkafolyamatokban.
Egy tudományos kutatás során a megkérdezett szénanáthás betegek jelentős része számolt be tartós levertségről, nehézségekről munkahelyi, iskolai, illetve mindennapos kötelezettségeinek ellátása közben.
Egy 2000 fős mintán végzett kutatás eredményei szerint, a megkérdezet 11-68 éves betegek több mint 90%-a beszélt nehézségekről munkahelyi, iskolai illetve mindennapos kötelezettségeinek ellátása közben. Majd egynegyedük otthonmaradásra is kényszerült a kezeletlen szénanáthás  tüneteinek jelentkezése okán.
(Tanner L.A., Reilly M., Meltzer E.O., Bradford J.E., Mason J.:  Effect of fexofenadine HCl on quality of life and work, classroom, and daily activity impairment in patients with seasonal allergic rhinitis.
In: The American journal of managed care. 1999;5(Suppl.): S235-47.)

További információ a keresztallergiáról:

A keresztallergiáról

Az allergia megszüntetéséhez a táplálkozási szokások megváltoztatása önmagában nem elegendő, a kiegyensúlyozott táplálkozás azonban nagyon fontos. Allergiás betegeknél megfigyelhetjük, hogy panaszaik olyankor is megjelennek, amikor nem is találkoznak a tüneteket kiváltó allergénekkel, ennek oka lehet a keresztallergia, amelyet sokszor nagyon nehéz felismerni.
Keresztallergia esetében az allergénhez szerkezetileg hasonló anyag allergiás megbetegedést vált ki egy - másra allergiás - betegnél. A szervezet az allergén és a keresztallergiát kiváltó anyag kémiai szerkezetének hasonlósága miatt nem tud különbséget tenni közöttük, és ezért a keresztallergiát kiváltó anyag is kiváltja az allergiás tünetek jelentkezését. A keresztallergia tehát azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, „utánozni”, ami az allergiás tünetek megjelenéséhez vezethet.
Sok pollenérzékeny ember nem rendelkezik kellő információval a pollen-étel keresztallergiával kapcsolatban, nincs tisztában például azzal a veszéllyel sem, hogy keresztallergiás lehet különféle gyümölcsökre, zöldségfélékre és magvakra is. Leggyakrabban a görögdinnye-parlagfű keresztallergia fordul elő. Ilyenkor a parlagfűre allergiás betegek görögdinnye evése közben vagy után szénanáthás panaszokról számolnak be. Az olyan nyári gyümölcsöket, amelyek elfogyasztása heves allergiás reakciókat válthat ki, az arra érzékenyeknek érdemes kihagyniuk az étrendjükből, vagy amennyiben lehetséges, ezeket az ételeket főzve, párolva fogyasszák a betegek - ugyanis a fehérje természetű allergének hőre lebomlanak.

Sportolni allergiával

Tavasztól őszig mindenki jobban vágyik arra, hogy több időt töltsön a szabadban. Ilyenkor lehetőségünk nyílik, hogy kiránduljunk, szabadtéri programokra járjunk, kertészkedjünk vagy éppen egy jót sétáljunk a közeli parkban. A szénanáthás betegeknek azonban át kell gondolniuk, hogy mikor, hol és milyen programot szervezhetnek.

A pollenre érzékenyek lehetőleg ne menjenek erősen pollen-szennyezett helyekre és ne utazzanak el magas pollen koncentráció esetén. Érdemes rendszeresen figyelni a pollenjelentéseket, pollennaptárakat. Sokan nem tudják, de a rendszeresen végzett testmozgás már önmagában is jelentős szerepet játszik az immunrendszer megerősödésében és védettséget biztosíthat a betegségekkel szemben.
Sportolás közben endorfinok (örömhormonok) szabadulnak fel szervezetünkben, amely szintén kedvező hatással van immunrendszerünkre és sokat javulhat közérzetünk is. A szabadtéri sportok esetében természetesen nem mindegy, melyik növény virágzik éppen, kültéri sportolás esetén még akár a növények is okozhatnak kellemetlen panaszokat. Szénanáthás betegeknek javasolt elkerülni a mezők, rétek közelében a sportolást.

Kezelési módok

Az allergiás tünetek csökkentésére manapság sokféle alternatív megoldás létezik. A zavaró tünetek kezelésével kapcsolatban ma már nagyon sokféle lehetőséggel találkozunk, ám érdemes körültekintőnek lenni, mielőtt elkezdjük a különböző eljárások, gyógymódok alkalmazását.
A szénanátha kezelésére a nemzetközi orvostársadalom által kidolgozott eljárás szerint, a betegség elleni a hatékony védekezés eszközei a tudományos alapokon kifejlesztett gyógyszerek.
Az allergiás betegek életminőségét javító, a tüneteket kezelő megfelelő készítmények, gyógymódok vagy a táplálkozási szokáson, életformán való változtatás nagyban csökkenthetik a kellemetlenségeket. A megfelelő öngyógyításhoz azonban kiemelt fontosságú a lakosság és az egészségügyi szakemberek edukációja, amely új feladatokat ró a betegellátási és információs rendszerre.